Betegség miatt lemondta turnéjának hátralévő koncertjeit B.B. King világhírű amerikai bluesgitáros, aki a múlt héten lett rosszul a színpadon egy chicagói fellépés alatt.
A nyolcvankilenc esztendős King a chicagói House of Blues koncertcsarnokban lépett fel péntek éjszaka, amikor hirtelen rosszul lett. “Azonnal megvizsgálta őt egy orvos, aki kiszáradást és kimerültséget állapított meg nála, ezért a most zajló turné hátralévő nyolc koncertjét lefújjuk” – adta hírül a zenész honlapja.
Fotó: thefabempire.com
King állapotáról egyelőre nem közöltek további információt. A Mississippi államban született Kinget minden idők egyik legjobb gitárosaként tartják számon. A Rolling Stone magazin 2003-ban harmadik helyre sorolta Jimi Hendrix és Duane Allman után. King számos gitárosra volt nagy hatással, köztük Eric Claptonra, és 1987-ben iktatták be a Rock and Roll Hírességek Csarnokába.
A BB King: The Life of Riley (BB King: Riley élete) című dokumentumfilm a mississippi ültetvényektől kezdve egészen a nemzetközi hírnévig követi végig a veterán zenész életét.
Forrás: MTI
[facebook_like_button]
Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebook-on is, itt!
Ezerszáz fontba, vagyis átszámítva nagyjából 432 ezer forintba kerül a világ legdrágább hamburgere, amit egy londoni étterem séfje készített el a legkiválóbb minőségű és legdrágább alapanyagaiból.
A londoni Honky Tonk étterem ínyencburgerének elkészítéséhez nagyjából 220 grammnyi kobei marhahúst és – a zsírtartalom kiegyenlítése végett – 60 grammnyi új-zélandi vadhúst daráltak össze, míg a húspogácsa közepébe fekete szarvasgombás brie került.
Képünk illusztráció
A himalájai sóval ízesített, salátalevélen pihenő húspogácsa tetejére iráni sáfránnyal fűszerezett vízben főtt kanadai homár darabkáit halmozták. Mindezt juharszirupos bacon szalonna, Beluga-kaviár, hikoriból készült faszénen füstölt, aranylapokkal borított kacsatojás, majonéz, japán matcsa – porrá őrölt zöld tea -, mangós-pezsgős öntet és fehérszarvasgomba-reszelék koronázza. A hamburgerzsemle tetejét szintén aranylapokkal borítják.
A burger 2618 kalóriát tartalmaz, amely több, mint egy felnőtt férfi ajánlott napi energiabevitele.
A Glamburger névre keresztelt kreáció az étterem és a Groupon közösségi vásárlói oldal közös ötleteként született meg és egy szerencsés nyertes ingyen befalhat egyet a méregdrága ínyencségből – adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.
“A lehető legkiválóbb alapanyagokat kutattuk fel ennek a mesterműnek az elkészítéséhez, így a győztesnek biztosan emlékezetes vacsorában lesz része” – mondta Chris Large, az étterem séfje, akinek három hetébe telt a hamburger megalkotása. Az 1100 fontba kerülő szendvicset hivatalosan is a világ legdrágábbjának nyilvánította a világrekordokat jegyző Record Setters.
Forrás: MTI
[facebook_like_button]
Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebook-on is, itt!
Mindig nagy híve voltam a házi süteménykészítésnek, igazán jó kelt tésztát anyósomtól tanultam meg készíteni. Először csak kalácsot, kuglófot, kakaós csigát csináltam, aztán elkezdtem különféle kenyérfélékkel próbálkozni. Nagyon zavart, hogy a bolti péksütemények már másnap szárazak voltak, nem beszélve a bennük lévő számtalan adalékanyagról.
A bagellel még a kilencvenes években, Amerikában ismerkedtem meg, ma már egyre több helyen lehet vele találkozni Budapesten is, de nem boszorkányság otthon elkészíteni. A bagel jellegzetes textúráját a sütés előtti cukros vízben való főzéstől nyeri el.
Az igazán jó kenyér lelke természetesen a liszt, mert azt tudni kell, hogy sima lisztből nem fog szépre sikerülni az alacsony sikér tartalma miatt. Lehet kapni többféle kenyérlisztet (BL 80) vagy lehet házilag is keverni a sima lisztet búza vagy zabkorpával, zabliszttel vagy graham liszttel, esetleg tovább ízesíteni magfélékkel. Én attól függően szoktam variálni, hogy mi van a spájzban, vagy hogy milyen az aznapi hangulatom.
Az alábbi recept egy nagyon jól bevált családi kedvenc, ideális szendvics alap. Akkor állok neki, amikor amúgy is otthon vagyok, így a tésztának van ideje kelni, sülni. Az egész folyamat a tészta összeállításától a kisülésig 1,5-2 órát vesz igénybe.
Hozzávalók (családi mennyiség, lehet nyugodtan felezni):
– 1 kg kenyérliszt (BL 80)
– 20 dkg zabliszt
– 10 dkg zabkorpa
– 3-4 evőkanál lenmag, szezámmag, napraforgómag a szóráshoz
– 1 kocka (5 dkg) friss élesztő
– 1-1,5 dl oliva olaj
– kb. 1 l langymeleg víz
– 2-3 evőkanál só
– 1 evőkanál cukor a tésztába (az élesztőnek van rá szüksége)
– 4 l víz a bagelek előfőzéséhez
– 2-3 evőkanál cukor a főzővízbe
Elkészítése:
A liszteket, zabkorpát, sót, 1 evőkanál cukrot, az olivaolajat a dagasztógépbe teszem, belemorzsolom az élesztőt és alacsony fordulatszámon elkezdem keverni, lassan adagolva hozzá a vizet. Figyelni kell, mennyi vizet vesz fel a tészta. Amikor összeállt a keverék, nagyobb fordulatszámon elkezdem dagasztani, míg hólyagos nem lesz és rugalmas, sima tapintású tésztát nem kapok, ami elválik az edény falától. (Géppel dagasztva ez hat-hét percet vesz igénybe, de természetesen lehet kézzel is dagasztani, úgy kicsit fáradtságosabb, de garantáltan élvezetesebb a feladat) Viszonylag lágyabb tésztát szoktam készíteni, mert egyszerűbb hozzáadni kevés lisztet, mint az esetleg kemény tésztát felvizezni. Amikor kész, lisztezett deszkán kicsit átgyúrom – csak hogy érezzem a tésztát -, majd lisztezett formába helyezve legalább negyven percig, duplájára kelesztem. (Elektromos sütő kelesztő fokozat 35°-40°C)
Amikor megkelt, lisztezett deszkán átgyúrom és 10 dkg-os darabokat vágok belőle. (Le szoktam mérni a konyhai mérlegen, mert így biztos egyforma méretűek lesznek a kész bagelek) A kis bucikat meggömbölygetem, majd a gyúródeszkára fektetve a közepébe az ujjammal egy lukat nyomok, és az ujjam körül (de a deszkáról fel nem véve) megpörgetem, hogy elnyerje jellegzetes bagel formáját.
Forrásban lévő cukrozott vízbe teszem a bageleket, először az alsó felével, majd megfordítom és harminc-harminc másodpercig főzöm mindkét oldalán. Az edény átmérőjétől függően négy-öt bagelt teszek bele egyszerre, mert nagyot nőnek a vízben. Szűrőkanállal kiemelem, sütőpapírral bélelt tepsire teszem úgy, hogy ne érjenek össze, mert sülés közben is nőnek – ízlés szerint megszórom a magokkal és légkeveréssel (így egyszerre több tepsi is mehet a sütőbe) 205°-210°C-fokon addig sütöm, amíg aranybarna nem lesz, esetünkben ez körülbelül 25-30 percet jelent. A kenyérféléknek nagyot jót tesz a gőzös sütés, ami azt jelenti, hogy a sütő aljába teszek egy tepsit vízzel, ettől lesz ropogós például a héja.
Ebből a mennyiségből nagyjából húsz darab lesz, az elsők pedig azon melegében elfogynak. Krémsajttal, friss vajjal, házi dzsemmel verhetetlen. Kihűlés után egy része mindig a fagyasztóba megy, így pillanatok alatt lehet reggel friss péksüteményt varázsolni.
Tessék bátran kipróbálni!
Mamabella
Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebook-on is, itt!
Az Európai Fajmegőrzési Program segítségével két nőstény gepárddal gazdagodott a Nyíregyházi Állatpark gyűjteménye. Összeszoktatásuk jelenleg is tart a park 2007-ben érkezett tenyészpárjával azért, hogy a későbbiekben a négy állat közös kifutórendszerben éljen
A kétéves, Taiga és Tiara nevű állatok Franciaországból érkeztek, és a karantén lejárta után már elfoglalták helyüket a park Tarzan ösvényének kifutójában – tájékoztatta Révészné Petró Zsuzsanna szóvivő hétfőn a távirati irodát.
Fotó: MTI/Balázs Attila
Jelenleg is zajlik a két gepárd összeszoktatása a park 2007-ben érkezett tenyészpárjával azért, hogy a későbbiekben a négy állat közös kifutórendszerben éljen – tette hozzá.
A gepárdot a többi macskafélétől nyúlánk testalkata, hosszú lába és viszonylag kis feje különbözteti meg. Mancsain csak félig visszahúzható karmok vannak, ez nagyobb kapaszkodási lehetőséget biztosít nagy sebességnél, és segít a gyorsulásnál, illetve a manőverezésben.
Nemének tudományos neve görögül “nem mozgó karom”, míg a fajnév latinul sörényest jelent. Bundájának mintázata kis kerek foltokból áll, a legfontosabb ismertetőjegye pedig a “könnyminta”, mely a szem belső sarkától a száj sarkáig fut. Sok macskafélétől eltérően a gepárdok már megszületésükkor is viselik jellegzetes pettyeiket.
Fotó: MTI/Balázs Attila
Leggyakrabban kora reggel vagy alkonyatkor néz élelem után, amikor nincs meleg, de még elég világos van. A gepárdok inkább hagyatkoznak látásukra, mint szaglásukra. A zsákmányt – amely jó részt 40 kilogramm alatti növényevőkből áll – lopakodva közelítik meg, azután támadnak. A farkukat használják egyensúlyozásra, szükség esetén így éles kanyarokat is be tudnak venni. A hajsza gyakran kevesebb, mint egy percig tart, és ha a gepárd elhibázza, inkább felhagy az üldözéssel.
A gepárd már régóta áll az ember szolgálatában: már az ókori egyiptomiak is tartották őket háziállatként, megszelídítették és vadászatra képezték ki az állatokat. Ez a speciális vadászati mód elterjedt az ókori perzsák körében, valamint India-szerte is divatos volt. Később fejedelmi jelképpé vált, a mongol kánok kedvelték ezt az állatot, de még a huszadik század indiai hercegei is előszeretettel vadásztak gepárddal.
Forrás: MTI
[facebook_like_button]
Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebook-on is, itt!
Az agykutatás területén elért eredményeiért három tudós, az amerikai-brit John O’Keefe, illetve a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban.
Az illetékes bizottság indoklása szerint a kutatók fedezték fel az agy helymeghatározó rendszerét, azt a “belső GPS-t”, amelynek segítségével az ember képes tájékozódni a térben. “A tájékozódási képesség kulcsfontosságú létünk szempontjából. John O’Keefe, May-Britt Moser és Edvard Moser kutatásai olyan kérdést oldottak meg, amely sok évszázadon keresztül foglalkoztatta a tudósokat és a filozófusokat, azt, hogy miként képes az agy a környezetben való eligazodáshoz szükséges térképét megalkotni” – hangsúlyozza a bizottság közleménye.
A helymeghatározó rendszer első komponensét 1971-ben fedezte fel John O’Keefe, aki állatkísérletek alatt észrevette, hogy az agykéreg memóriáért felelős területén, a hippokampuszban mindig ugyanaz az idegsejttípus aktiválódik, amikor a patkány a helyiség egy bizonyos részén tartózkodott. Másfajta idegsejtek aktiválódtak viszont, amikor az állat a laboratórium egy másik szegletében volt. A kutató ebből arra következtetett, hogy e “térsejteknek” a környezet feltérképezése a feladatuk.
2005-ben May-Britt és Edvard Moser az agy helymeghatározó rendszerének egy másik kulcsfontosságú elemét fedezte fel: az úgynevezett entorhinális (szagló) agykéregben megtalálták a “koordinátarendszerbe” szerveződött “hálózati” sejteket, amelyek lehetővé teszik a helymeghatározást és az optimális útvonal megtervezését.
A továbbiakban képalkotó berendezésekkel végzett kutatások, valamint az idegsebészeti műtéteken átesett betegek vizsgálata bebizonyította, hogy az emberi agyban is léteznek “térsejtek” és “hálózati” sejtek. Az Alzheimer-kórnak már a korai stádiumában sérül a hippokampusz, valamint az entorhinális agykéreg, így a betegek gyakorta eltévednek. Az agy helymeghatározó rendszerének megismerése segít megérteni a térbeli tájékozódás képessége elvesztésének mechanizmusát az Alzheimer-kórban szenvedőknél.
“Az agy belső GPS-ének felfedezése paradigmaváltást jelentett a magasabb kognitív funkciók celluláris alapjainak megismerése szempontjából” – hangsúlyozta a méltatás.
A három kitüntetett a tanulási és a memóriafolyamatok megismerésében játszott kiemelkedő szerepet – mondta a távirati irodának Freund Tamás Agy-díjas neurobiológus. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, az intézmény Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (MTA KOKI) főigazgatója felidézte, hogy mindhárom díjazott tartott előadást 2009-ben a Magyar Idegtudományi Társaság éves konferenciáján.
“A Moser házaspár többször tartott előadást a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet idegtudományi szemináriumsorozatán is. Rokon témán dolgozunk, szoros, mondhatni baráti a kapcsolatunk” – fogalmazott Freund Tamás.
“John O’Keefe 1939-ben született New Yorkban, a University College London kognitív idegtudományokkal foglalkozó intézetének tanára. May-Britt Moser 1963. január 4-én született egy Fosnavag nevű kisvárosban. Alapító társigazgatója a trondheimi tudományos és műszaki egyetem emlékezésbiológiával foglalkozó intézetének és a Kavli Idegtudományi Intézetnek. Edvard Moser 1962. április 27-én született Alesundban. Feleségéhez hasonlóan alapító társigazgatója a trondheimi emlékezésbiológiai központnak és a Kavli Idegtudományi Intézetnek. Posztdoktori képzésük során mindketten tanítványai voltak John O’Keefe-nek Londonban. “
May-Britt Moser elmondása szerint kisebb sokkot kapott, amikor értesült a kitüntetésről. A trondheimi egyetem szóvivője elmondta, hogy a kutató épp az intézményben tartózkodott, amikor közölték vele a hírt. “Szüksége volt néhány percre, hogy beszéljen a csapatával” – fogalmazott Hege Tunstad, hozzátéve, hogy a tudós örömében sírva fakadt a hír hallatán.
Férjét, Edvard Mosert viszont nem tudták elérni, ugyanis épp repülőn ült München felé, gépe tizenhárom óra körül szállt le. Nem sokkal később elmondta: nem értette, hogy miért fogadták virágokkal a német város repülőterén. “Nagy meglepetés volt” – fogalmazott. Telefonját bekapcsolva látta, hogy kereste az illetékes Nobel-bizottság titkára, Göran Hansson. “Mintegy százhúsz nem fogadott hívásom volt” – tette hozzá a tudós.
Moserék egyébként az ötödik Nobel-díjas házaspár az elismerés 1901 óta íródó történetében.
John O’Keefe a Nobel-díj honlapja szerkesztőinek úgy nyilatkozott, hogy a fellegekben jár a boldogságtól. Fantasztikusnak nevezte a kitüntetést, mint mondta, hatalmas megtiszteltetés ez számára, hiszen a legrangosabb tudományos elismerésben részesül. A hír otthon érte, épp dolgozott. A Nobel-díj hírének hallatán támadt nagy érdeklődésre utalva viccelődve megjegyezte, egyelőre otthon “bujkál”, csak munkatársaival beszélt telefonon, hogy megszervezzenek egy sajtótájékoztatót.
A 2012-es Nobel-díj átadás – Fotó: dailymail.co.uk
A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (272 millió forintnak megfelelő összeggel) gazdagodnak – az összeg felét O’Keefe, másik felét a norvég házaspár kapja -, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
Megvannak a fizikai Nobel-díjak is
Friss hír, hogy a kékfény-kibocsátó dióda (kék LED) felfedezéséért három japán kutató, Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és Nakamura Sudzsi kapta az idei fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.
A bizottság indoklása szerint a három tudós húsz évvel ezelőtt felfedezett egy energiatakarékos és környezetbarát fényforrást, amellyel teljesen új módon nyerhető fehér fény.
A Nobel-díjról
“A fizikai és a kémiai Nobel-díj kitüntetettjének nevét kedden, illetve szerdán közlik Stockholmban 11 óra 45 perckor. Hagyományaihoz híven a Svéd Akadémia egyelőre nem jelölte meg, hogy melyik napon hirdeti ki az irodalmi kategória nyertesét, de minden valószínűség szerint csütörtökön, a déli órákban lehet számítani a bejelentésre. A fogadóirodáknál idén Murakami Haruki japán író a favorit, de a várományosok között szerepel Adonis szíriai költő és az amerikai Joyce Carol Oates, valamint Nádas Péter neve is.
Pénteken a norvég fővárosban, Oslóban hozzák nyilvánosságra tizenegy órakor, ki kapja a Nobel-békedíjat. A közgazdasági emlékdíj díjazottjának kilétét október 13-án ismertetik Stockholmban.”
Forrás: MTI
[facebook_like_button]
vHa tetszett a cikkünk, kövess minket Facebook-on is, itt!
