-273 °C

Örömében sírva fakadt a tudós – folyamatosan jelentik be Nobel-díjakat

 

2014.10.07.

Az agykutatás területén elért eredményeiért három tudós, az amerikai-brit John O’Keefe, illetve a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban.

 

Az illetékes bizottság indoklása szerint a kutatók fedezték fel az agy helymeghatározó rendszerét, azt a “belső GPS-t”, amelynek segítségével az ember képes tájékozódni a térben. “A tájékozódási képesség kulcsfontosságú létünk szempontjából. John O’Keefe, May-Britt Moser és Edvard Moser kutatásai olyan kérdést oldottak meg, amely sok évszázadon keresztül foglalkoztatta a tudósokat és a filozófusokat, azt, hogy miként képes az agy a környezetben való eligazodáshoz szükséges térképét megalkotni” – hangsúlyozza a bizottság közleménye.

 
8C9280114-nobel-ceremony-2012
Nobel-díjak átadása 2012-ben, Stockholmban – Fotó: nbcnews.com
 

A kutatásról

A helymeghatározó rendszer első komponensét 1971-ben fedezte fel John O’Keefe, aki állatkísérletek alatt észrevette, hogy az agykéreg memóriáért felelős területén, a hippokampuszban mindig ugyanaz az idegsejttípus aktiválódik, amikor a patkány a helyiség egy bizonyos részén tartózkodott. Másfajta idegsejtek aktiválódtak viszont, amikor az állat a laboratórium egy másik szegletében volt. A kutató ebből arra következtetett, hogy e “térsejteknek” a környezet feltérképezése a feladatuk.

2005-ben May-Britt és Edvard Moser az agy helymeghatározó rendszerének egy másik kulcsfontosságú elemét fedezte fel: az úgynevezett entorhinális (szagló) agykéregben megtalálták a “koordinátarendszerbe” szerveződött “hálózati” sejteket, amelyek lehetővé teszik a helymeghatározást és az optimális útvonal megtervezését. A továbbiakban képalkotó berendezésekkel végzett kutatások, valamint az idegsebészeti műtéteken átesett betegek vizsgálata bebizonyította, hogy az emberi agyban is léteznek “térsejtek” és “hálózati” sejtek. Az Alzheimer-kórnak már a korai stádiumában sérül a hippokampusz, valamint az entorhinális agykéreg, így a betegek gyakorta eltévednek. Az agy helymeghatározó rendszerének megismerése segít megérteni a térbeli tájékozódás képessége elvesztésének mechanizmusát az Alzheimer-kórban szenvedőknél.

 

“Az agy belső GPS-ének felfedezése paradigmaváltást jelentett a magasabb kognitív funkciók celluláris alapjainak megismerése szempontjából” – hangsúlyozta a méltatás. A három kitüntetett a tanulási és a memóriafolyamatok megismerésében játszott kiemelkedő szerepet – mondta a távirati irodának Freund Tamás Agy-díjas neurobiológus. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, az intézmény Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (MTA KOKI) főigazgatója felidézte, hogy mindhárom díjazott tartott előadást 2009-ben a Magyar Idegtudományi Társaság éves konferenciáján.

“A Moser házaspár többször tartott előadást a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet idegtudományi szemináriumsorozatán is. Rokon témán dolgozunk, szoros, mondhatni baráti a kapcsolatunk” – fogalmazott Freund Tamás.

 

“John O’Keefe 1939-ben született New Yorkban, a University College London kognitív idegtudományokkal foglalkozó intézetének tanára. May-Britt Moser 1963. január 4-én született egy Fosnavag nevű kisvárosban. Alapító társigazgatója a trondheimi tudományos és műszaki egyetem emlékezésbiológiával foglalkozó intézetének és a Kavli Idegtudományi Intézetnek. Edvard Moser 1962. április 27-én született Alesundban. Feleségéhez hasonlóan alapító társigazgatója a trondheimi emlékezésbiológiai központnak és a Kavli Idegtudományi Intézetnek. Posztdoktori képzésük során mindketten tanítványai voltak John O’Keefe-nek Londonban. “   

 

May-Britt Moser elmondása szerint kisebb sokkot kapott, amikor értesült a kitüntetésről. A trondheimi egyetem szóvivője elmondta, hogy a kutató épp az intézményben tartózkodott, amikor közölték vele a hírt. “Szüksége volt néhány percre, hogy beszéljen a csapatával” – fogalmazott Hege Tunstad, hozzátéve, hogy a tudós örömében sírva fakadt a hír hallatán. Férjét, Edvard Mosert viszont nem tudták elérni, ugyanis épp repülőn ült München felé, gépe tizenhárom óra körül szállt le. Nem sokkal később elmondta: nem értette, hogy miért fogadták virágokkal a német város repülőterén. “Nagy meglepetés volt” – fogalmazott. Telefonját bekapcsolva látta, hogy kereste az illetékes Nobel-bizottság titkára, Göran Hansson. “Mintegy százhúsz nem fogadott hívásom volt” – tette hozzá a tudós.

Moserék egyébként az ötödik Nobel-díjas házaspár az elismerés 1901 óta íródó történetében. John O’Keefe a Nobel-díj honlapja szerkesztőinek úgy nyilatkozott, hogy a fellegekben jár a boldogságtól. Fantasztikusnak nevezte a kitüntetést, mint mondta, hatalmas megtiszteltetés ez számára, hiszen a legrangosabb tudományos elismerésben részesül. A hír otthon érte, épp dolgozott. A Nobel-díj hírének hallatán támadt nagy érdeklődésre utalva viccelődve megjegyezte, egyelőre otthon “bujkál”, csak munkatársaival beszélt telefonon, hogy megszervezzenek egy sajtótájékoztatót.

 
article-2246228-1672E30F000005DC-796_634x422
A 2012-es Nobel-díj átadás – Fotó: dailymail.co.uk
 

A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (272 millió forintnak megfelelő összeggel) gazdagodnak – az összeg felét O’Keefe, másik felét a norvég házaspár kapja -, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

 

Megvannak a fizikai Nobel-díjak is

Friss hír, hogy a kékfény-kibocsátó dióda (kék LED) felfedezéséért három japán kutató, Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és Nakamura Sudzsi kapta az idei fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.

A bizottság indoklása szerint a három tudós húsz évvel ezelőtt felfedezett egy energiatakarékos és környezetbarát fényforrást, amellyel teljesen új módon nyerhető fehér fény.

 

A Nobel-díjról

A fizikai és a kémiai Nobel-díj kitüntetettjének nevét kedden, illetve szerdán közlik Stockholmban 11 óra 45 perckor. Hagyományaihoz híven a Svéd Akadémia egyelőre nem jelölte meg, hogy melyik napon hirdeti ki az irodalmi kategória nyertesét, de minden valószínűség szerint csütörtökön, a déli órákban lehet számítani a bejelentésre. A fogadóirodáknál idén Murakami Haruki japán író a favorit, de a várományosok között szerepel Adonis szíriai költő és az amerikai Joyce Carol Oates, valamint Nádas Péter neve is. Pénteken a norvég fővárosban, Oslóban hozzák nyilvánosságra tizenegy órakor, ki kapja a Nobel-békedíjat. A közgazdasági emlékdíj díjazottjának kilétét október 13-án ismertetik Stockholmban.”

 

Forrás: MTI

 
  vHa tetszett a cikkünk, kövess minket Facebook-on is, itt!

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

cs2

Védett területet alakítanak ki a Csendes-óceánon

Decemberben jelenik meg Gyarmati Fanni naplója

Nem bírnak magukkal a kínaiak

 

IMPRESSZUM ADATVÉDELEM FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT