Megdöntötte tavalyi rekordját az EFOTT

 

2014.07.21.

Rekordszámú látogatót vonzott az idei EFOTT: a miskolctapolcai fesztiválra több mint 91 ezren váltottak jegyet. A Miskolci Egyetem rektora szerint a sajtóban megjelentekkel szemben az intézmény korrekt és vendégszerető házigazdája volt a rendezvénynek.

 

A Color party koncertjével és az eddigi legmagasabb látogatószámmal búcsúzott vasárnap Miskolctapolcától az EFOTT, amire idén összesen 91 ezer 193-an váltottak jegyet, megdöntve ezzel a tavalyi, 88 ezres rekordot.

 

fotó: Pozsonyi Roland, Bódis Krisztián

 

A legnagyobb tömeget a nagyszínpad fellépői, köztük a Tankcsapda, a Kiscsillag, a Quimby, az EDDA, a The Carbonfools, a Punnany Massif és a Brains mozgatták meg.

 

belga
fotók: Pozsonyi Roland, Bódis Krisztián

 

A sajtóban az elmúlt napokban megjelent, hogy a Miskolci Egyetem (ME) és a szervezők között a bérleti díjról kialakult vita miatt majdnem meghiúsult az idei rendezvény. Mint írták, annak ellenére, hogy az egyetem rektora korábban nyilatkozott is arról, hogy ingyen biztosítják a helyszínt, júniusban már 3 millió forint plusz áfa bérleti díjat kértek érte és az esetleges károk fedezeteként 10 millió forint kauciót is igényeltek. Kriza Ákos polgármester közbenjárására végül 1,5 millió forint bérleti díjban állapodtak meg, az esetleges károkra pedig a Miskolc városának tulajdonában lévő holding adott garanciát.

 

fotók: Pozsonyi Roland, Bódis Krisztián

 

A Miskolci Egyetem rektora, Torma András közleményében leszögezte, hogy a tavaly szeptemberben kiadott szándéknyilatkozat a Miskolci Egyetem Hallgatói Önkormányzatának szólt, nem pedig az EFOTT Kft.-nek. Mint hangsúlyozta, a vonatkozó hatályos jogszabályok tiltják, hogy költségvetési szerv a vagyonkezelő szervezeti egységén kívüli, harmadik személynek ingyenesen adjon használatba területet.

 

pepsi_nagyszinpad
fotók: Pozsonyi Roland, Bódis Krisztián

 

Erre tekintettel a lehető legalacsonyabb bérleti díjért, kevesebb mint 2 forint/négyzetméter/nap áron adták bérbe a 156 ezer négyzetmétert meghaladó területet az EFOTT Kft.-nek. A bérleti díj összege a tárgyalások során nem változott, csak a terület lépcsőzetes birtokbavétele miatt csökkent az eredeti 3 millió forintos bérleti díj 1,5 millióra.

Hozzátette, hogy az állami vagyon kezelőjeként köteles biztosítani a területen okozott károk megtérülését, ezért került bele a bérleti szerződésbe a kaució.
A marketingszerződésről Torma András azt írta, hogy az idők folyamán készült több megállapodás-tervezet szerint az ME-nek 7,8 millió és 2,8 millió forint plusz áfa közötti összeget kellett volna fizetnie az EFOTT Kft. részére. Az egyetem a legalacsonyabb összeg mellett foglalt állást, tekintettel részben arra, hogy a 7,8 millió forint meghaladta volna az éves beiskolázási költségüket. Ezt azonban az EFOTT Kft. július közepén kelt levelében elutasította.

 

“Álláspontunk szerint a Miskolci Egyetem marketingszerződés hiányában is korrekt és vendégszerető házigazdája volt a rendezvénynek” – fogalmazott a rektor.

 

[facebook_like_button]
 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

cs2

Bánkitó Fesztivál – második nap

Lajkó Félix saját univerzuma – zsigeri lélek-zene a Margitszigeten

A hét fesztiválja: BALATON SOUND

Vége a vizsgaidőszaknak – irány az EFOTT

A hét fesztiválja: a soproni VOLT

Magyar zenekarok lepik el a SZIGETET

Véget ért a Glastonbury-Dolly parton tarolt

A hét fesztiválja: Fishing on Orfű

A nagy hamburger-párbaj: W35 VS A Gasztro Akrobata


 

2014.07.21.

A következő cikkben a párbaj végkimenetelének ismertetése mellett eláruljuk, hogy mi milyen hamburgerrel indultunk. Igen, itt és most kiadjuk legféltettebb titkaink egyikét: A Gasztro Akrobata Hamburger titkos receptjét! Öveket becsatolni, ínycsiklandó hamburger recept következik!

 

hambi1

 

A párbaj résztvevői:

 

Kihívó: A Gasztro Akrobata /jobbra/ csapat

HázigazdaBalogh Dániel /balra/, (W35 Tex-Mex étterem, Bár és Grill)

 

hambi2

 

Egyik barátommal valamelyik nap egy csodajó hamburgert tüntettünk el épp a föld színéről, miközben arról győzködött, írjak én is egy hamburgerekkel foglalkozó cikket. Manapság egy valamirevaló gasztroblog nem engedheti meg magának, hogy ne foglalkozzon a hamburgerekkel – mondta a barátom két nagy harapás között. Jól tudom – válaszoltam neki – hogy ezt kívánná a trend, de ugyanakkor Dunát lehetne rekeszteni a hamburgerező listákkal, a hamburger recepteket feldolgozó és általában a hamburgerrel foglalkozó írásokkal. Boldog-boldogtalan hamburgerről ír és gyorsabban nyitnak a hamburgeres helyek, mint azt számon lehetne tartani. Levonva a szükséges konklúziót született meg az ötlet: olyan különleges cikket kéne összehozni, amilyen még nem volt.

 

hambi3

 

A beszédet tettek követték és rögtön a következő hétre sikerült a BurgerPápa közbenjárásával összehozni és megvalósítani a hamburger-párbajt a W35 séfjével, Balogh Dániellel. Egyébként a nagy csatát megelőzte egy találkozó, beültünk egy sörre és egy interjút is készítettem Danival, amiben arról mesél, hogy hogyan adta a fejét hamburgersütésre, hogyan született meg a W35 és hogy miért is szereti éppen ezt csinálni. (Az interjút később olvashatjátok.) Miután sikerült lefektetni a szabályokat, kitűztük a verseny időpontját. Nagyon lelkes voltam, hiszen izgalmasnak ígérkezett! Abban maradtunk, hogy Dani és én is megsütjük a hamburgerünket, majd vaktesztnek alávetve a Füge-udvar gyanútlan vendégeivel megkóstoltatjuk azokat; így ők döntik el melyik burger a nyerő. Annak érdekében, hogy a korrekt szakmai színvonal is biztosítva legyen meghívtuk Jancsa BurgerPápa Janit, hogy ő maga is kóstolja meg a kreációinkat.

 

hambi4

 
A Gasztro Akrobata Burger

 

Gasztro Akrobata Noémival gyorsan le is ültünk másnap, összedugtuk a fejünk és megbeszéltük, hogy ő intézi a bucit – ezzel hatalmas terhet levéve a vállamról – elvégre mégiscsak ő a sütés papnője. Abban maradtunk, hogy a buci könnyű lesz és kalácsszerű, de nem édes. Kis extraként bacondarabokat tettünk a tésztába, nem is maradt el az eredmény. A csúcskirály buci receptjét itt olvashatjátok el.

Második lépésként ki kellett találnom, hogy mi kerüljön belülre. Nem akartam túlbonyolítani a dolgot így egyetlen szabályt tűztem ki magamnak: semmi mesterséges BBQ szósz, legyen egyszerű, de mégis üssön nagyot. Fontos, hogy nem csak ízben, de színekben is passzoljon a kreáció.

 

1. Grillezett kaliforniai paprika

 

A legjobb, ha ezt egy nappal előre készítjük el, mert egy éjszaka a hűtőben csodákra képes!

 

hambi6

 

Alapanyagok:

 

– 1 kaliforniai paprika

– 1/2 citrom leve és héja belereszelve

– 1 kimagozott piros chili

– 3-4 evőkanál jó minőségű extra szűz olivaolaj

– só & bors

– 1 lezárható műanyag tasak

 

Rendkívül egyszerű a helyzet! A paprikákat dobjuk fel a nyílt lángra. Olyan könnyű a dolgunk, hogy még serpenyő sem fog kelleni. Ha nincs gáztűzhelyünk, akkor a sütőt is használhatjuk, a lehető legnagyobb hőfokon, közel a hőforráshoz. Akik rendszeresen odaégetik a sütnivalót, most örülhetnek, mert itt ez a cél. Ha szénfekete a paprika egyik oldala, forgassunk rajta egyet. Ha már minden oldala megégett, akkor vegyük le a tűzről és tegyük őket a műanyag tasakba, majd zárjuk le a zacsit.

Nem kell megijedni, nem etetek senkivel rákkeltő szenes ételt, csak a héja égett meg a paprikánknak. Azért tettük a zacskóba, mert így a felgyülemlő gőz felpuhítja a paprika felszínét és  így a második lépésben (kb. 5 percet kell állni hagyni) könnyen le tudjuk dörzsölni azt. Az így kapott sült paprikának enyhén füstös íze lesz, egészen kiváló a mi burgerünkbe.

 

hambi7

 

Harmadik lépésként egy tálban az addigra kis kockára vágott (meghámozott) paprikát, a felaprózott chilit, az olivaolajat, a citromlevet és citrom héját valamint a sót és borsot keverjük össze. Gyors kóstolás, ha minden tuti, mehet a jégre.

 

2.  Brutálisan király hagymalekvár

 

Az ötlet a következő: mivel azt szeretnénk, hogy a burgerünk lelkileg ki legyen egyensúlyozva, ezért arra kell törekednünk, hogy az összetevők egymással harmonizáljanak. Cél a Nirvana. A kicsit savas és füstös paprikát kiválóan kiegyensúlyozza az édeskés hagymalekvár. Alapvetően öt fontos alapanyaggal dolgoztam: hagyma, jó minőségű vörösbor, virágméz, rózsabors és kakukkfű. A részletes receptet itt elolvashatod. Ezt is érdemes előre elkészíteni, jót tesz neki egy éjszaka kettesben a hűtőben a grillezett paprikával, így biztosan összebarátkoznak másnapra.

 

hambi8

 

3. Sült paradicsom

 

Mivel semmilyen mesterséges BBQ szószt nem használunk, nyerő ötlet valami olyan hozzávalóval előrukkolni, amitől kellően szaftos lesz az összhatás. A paradicsomot vastag karikákra vágjuk, só, bors és némi olívaolaj társaságában sütőpapírra fektetve bevágjuk körülbelül 15 percre a sütőbe. Ha szépen megsült, félretesszük pihenni kicsit. Ezt frissen érdemes csinálni, de ez talán nem annyira megerőltető.

 

hambi9

 

4. A húspogácsa

 

Mindig ez a legkényesebb kérdés egy hamburgerben. Én évek óta ugyanannál a hentesnél vásárolok a csarnokban, így mindig biztos lehetek abban, hogy a legjobb minőségű húst kapom. Szopós malactól kezdve báránycsülkön át sok mindent vettem tőle, a bizalom teljes. Gyuri bácsi marhanyakkal dolgozik és frissen darálja (külön vett egy darálót a hamburgerhúsokhoz, mert egy másik neves hamburgerezőbe ő szállítja a buciba-valót) a húst.

 

hambi10

 

Egyszer megkérdeztem, hogy mennyire friss az áru, nem válaszolt semmit, csak nyersen elkezdte enni a darált marhanyakat.

 

hambi11

 

Hamburger préssel dolgoztam, (adagonként 15 dkg hússal) de a kezünkkel is formázhatunk húspogácsát (ebben az esetben minimum 2 órára tegyük a kész pogácsát a hűtőbe, hogy ne essen szét sütéskor). Nagyon fontos: nem szabad előre fűszerezni! Még fontosabb: nem szabad mindenfélét a húshoz keverni! Ez csúcsminőségű marha, ne rontsuk el az ízét semmivel. Dobjuk fel a pogácsákat a grill lapra, (vagy grill serpenyőbe) ha az már kellően forró. Az a cél, hogy hirtelen megsüljön a hús külső felülete, mert így bezárhatjuk a nedvességet a húspogácsákba.

 

hambi12

 

Csak akkor sózzuk, borsozzuk, ha már megfordítottuk (mindig a megsült húst sózzuk, hiszen másként kiengedi a levét). Egy villával nyomjuk meg a húspogácsa felületét, ha nem szivárog belőle véres szaft, akkor kész. (Én medium-ra igyekszem sütni a húst, ilyenkor a közepe még jócskán rózsaszínű. Próbáljátok ki, sokkal szaftosabb marad a húspogácsa.) Oldalanként 3-4 percnél ne süssük hosszabban, mert akkor kemény lesz és száraz. Ha levettük a grill lapról hagyjuk egy-másfél percet pihenni a marhanyakat, különben még elgémberedik.

 

5. Gasztro Akrobata Noémi íncsiklandozó baconös bucija

 

A receptet itt elolvashatjátok. Pusztán annyi a feladat, hogy amikor a húst megfordítottuk, akkor a bucikat is dobjuk fel a grillre, kicsit érdemes megpirítani a kis szépségeket, így jobban viselik majd, ha mindenfélével telepakoljuk őket.

 

hambi13

 

Ha mindennel megvagyunk, állítsuk össze a hamburgerünket. Nagyon fontos, hogy frissen tálaljuk. Ez nem az az étel, amit egyszerre el fog tudni kezdeni majszolni 42 gyerek egy szülinapi zsúron. A hús tovább sül az után is, hogy levettük a grillről. A buci kiszáradhat. Láthatjuk, hogy rengeteg veszély leselkedik egy magányosan várakozó hamburgerre, így megelőzve a bajt, lássunk neki frissen!

 

A Gasztro Akrobata Burger

 

hambi14

 

A párbaj

 

Most már tudjátok én mivel indultam csatába, ám arról még nem beszéltem, hogy W35 Dani mivel indult ellenem harcba. Dani a W35 klasszikus buregerét készítette el, ez egy baconös, chedárral elkevert paradicsomlekváros hamburger. Fel volt adva a lecke, igazán különleges és méltó ellenfélre talált a Gasztro Akrobata hamburgere. Érkezésemet követően megnéztük én miket hoztam, az alapanyagokat meg is kóstoltuk egyenként, a séf elemezte azokat. A hagymalekvár lenyűgözte, ezt jó jelnek vettem.

 

hambi15

 

A konyhába lépve beöltöztem, sapkát vettem (kötelező a hajszálak miatt a konyhába) és nekiálltam főzni. Mikor mindketten megvoltunk, felvágtuk a burgereket és kivittük a szomszédos Füge udvarra. Villám gyorsan akadt önként jelentkező, aki megkóstolta volna a kreálmányokat. Összesen hatan kóstoltak 5 vadidegen szerencsés és a BurgerPápa (burgerblog) személyesen.

 

hambi16

 

Nagyon szoros volt a verseny, 0-10-ig kellett pontozni a hamburgereket minden részletre kiterjedően. A tálalástól, az alapanyagok összhangján keresztül az ízeken át mindent figyelembe vett a zsűri. Jancsa BurgerPápa Jani tartózkodott a pontozástól elfogultságra hivatkozva, de tekintettel arra, hogy egy morzsát sem hagyott a burgerünkből, én elégedett ügyfélként értékeltem őt. A megmaradt 5 zsűriből egy-egy ponttal lemaradva ugyan, de végeredményben 3 zsűritag által  W35 Dani hamburgere került győztesként megnevezésre. Egy zsűritag döntetlent ítélt és egy pedig a Gasztro Akrobata burgert hozta ki győztesként.

 

hambi17

 

Így összesítve nyert W35 Dani, még ha csak egy hajszállal is. Daninak nem sikerült KO-val kiütnie, ami nagy büszkeséggel tölt el, hiszen mindvégig versenyben voltam. További örvendetes tény, hogy mindkettőnk hamburgere a 10-es skála felső negyedéből kapott kizárólag pontokat, nyolcasnál nem születetett rosszabb eredmény. A hazai pálya bevált Daninak, gratulálunk neki ez úton is!

 

Természetesen visszavágót követeltem, amire hamarosan sort is fogunk keríteni. Sőt, annyira jól sikerült az ötlet, hogy további hamburgerezőket is ki fogok hívni hamburger-párbajra, mert remek mókának bizonyult.

 

hambi18

 

A szükséges tanulságokat levonva, nagyon elégedetten távoztam. Fergetegesen sikerült mindkét hamburger, így nem maradtam szégyenben. Próbáljátok ki ti is a receptet, süssetek magatoknak hamburger bucit, tuti nem bánjátok meg! Aztán, ha tehetitek, látogassatok el a W35-be és írjátok meg ti magatok, hogy melyik hamburger ízlett jobban!

 

hambi19

 

Köszönetnyilvánítás:

 

Köszönjük a cikkben szereplő fergeteges fotókat Kövesdi Andreának! Köszönjük a W35-nek a lehetőséget és a konyhát! Továbbá köszönjük a zsűrinek az értékes munkát!

 

hambi20

 

hambi21

 

Grillre fel, hamburgerrel a boldogságért és a nyárért!

 

Üdv,

A Gasztro Akrobata

 

Címkék: hambueger, W35, recept, bacon, buci, mennyei, párbaj, gasztroakrobata, popupcafe


 

az álmok enciklopédiája I. rész

 

zd – 2014.07.18.

„Az álmok titokzatossága nem hagy nyugodni bennünket. Mik is valójában? Honnan jönnek és miért látogatnak bennünket éjszakánként? Milyen jelentést hordoznak? Eljövendő eseményekre figyelmeztetnek, vagy a múltra tekintenek vissza? Miféle kapcsolatban állnak tudatunkkal? Milyen intuitív információkat közvetítenek számunkra? Vajon hasznosíthatjuk-e üzeneteiket életünk valódi problémáinak megoldásában, vajon tényleg segítenek eldönteni, mikor mit kell tennünk, mikor melyik utat kell választani?” – elemzés. 

 

Az ÁLMOK ENCIKLOPÉDIÁJA sorozatunk első részében megismerkedhetünk az álmokkal, mint élettani jelenségekkel, az alvás négy szakaszával, illetve Freud és Jung filozófusok véleményeivel.

Amióta világ a világ az emberek álmodnak. Már a kezdetekben érdeklődéssel figyelte valamennyi kultúra az álmok jelentését. Ahhoz, hogy fizikailag és mentálisan is regenerálódjunk, elengedhetetlen a pihentető alvás. Álmunkban megszűnik a tudatunkkal való teljes kapcsolat és egy egészen más dimenzióban érezhetjük magunkat. Ez azt eredményezi, hogy tudatalattink dominál ezekben az órákban. Az álmokat még mindig nem sikerült teljesen megfejteni, de a XX. század közepén nagy előrelépést tettek a kutatók, amikor elindultak az agy elektromos aktivitását vizsgáló folyamatok.

 

dream
thepaperthinhymn.com

 

A kutatásoknak köszönhetően kiderült, hogy tudatunkkal mégis befolyásolhatjuk álmainkat, bár teljes mértékben nem irányíthatjuk azokat. Úgy vélik, álmodozásaink alatt agyunk „készenléti” állapotba kerül, tehát feldolgozza a nap, mint nap ránk zúduló információáradatot. Ebben az állapotban bocsátja ki az agy a legtöbb növekedési hormont, a károsodott szövetek helyreállítása érdekében. Az űrkutatásban is megjelentek érdekes eredmények, mi szerint, minél kevesebb inger ér bennünket a külvilágból, annál kevesebb alvásra van szükségünk. Mindezek tanulságaképp elmondható, hogy az álmatlanság a túl kevés inger és az unalom kiváltó oka lehet.

A kutatók mérései azt is bizonyították, hogy amikor lefekszünk az ágyba és ellazult állapotba kerülünk, az agy másfajta üzemmódba kezd el működni. Ezután négy különböző szakasz váltakozik, ami nyolc óra alatt négy-öt alkalommal ismétlődik.

 

sleep
www.parentingwithpresence.net

 

1. Az első szakaszban testünk és tudatunk elernyed, szívünk dobbanása lassabb lesz, alacsonyabb lesz vérnyomásunk, de a levegőt is lassabban vesszük. Nem vagyunk teljesen tudatunknál, de ilyenkor még bármire hamar felébredhetünk. Ebben a szakaszban jöhetnek elő a látomásszerű képek.

2. A második szakaszban a külvilág egyre halkabb és jelentéktelenebb lesz, szívünk és légzésünk még lassabb ütemet vesz fel.

3. Ezt a szakaszt a lassú szemmozgások szakaszának is nevezik, mivel szemgolyóink ide-oda forognak, majd szépen lassan a tudatunktól is megszabadulunk. Ilyenkor már meglehetősen nehéz felébreszteni az alvó embert. Ez a szakasz körülbelül kilencven percig tart és nem mindig emlékszünk az ebben a szakaszban étélt dolgokra.

4. A REM fázis következik, vagyis a gyors szemmozgások fázisa, amiben a várnyomás emelkedik, a szívverés és a légzés is gyorsul, szemünk pedig úgy viselkedik, mintha valami gyorsan mozgó tárgyat követnénk. A kutatók felfedezték, ha a REM alatt ébresztik fel az alvókat, többségük arról számol be, hogy éppen álmodtak, sokuk rögvest el is meséli azokat. A legtöbb maradandó álom ebben a szakaszban következik be.

 

FREUD ÉS JUNG
 

„Gyakran a legnagyobb őrültségnek tűnő álmok a legfontosabbak.” Sigmund Freud

 

Freud még a tudományos kutatások előtt, 1900-ban megjelenítette Álomfejtés című könyvét, ami abban a korszakban meglehetősen nagy felháborodást keltett. Nem volt meglepő a fennforgás a mű körül, mivel Freud azt állította, hogy az álom nem más, mint vágyteljesítő fantázia, ami mindenekelőtt az infantilis ösztönvilágban gyökerező, elsősorban szexuális természetű vágyaink kiélését szolgálja.

 

Sigmund Freud

 

Szerinte az álmainkban visszaköszönő tudattalan tartalmak, éber állapotunkban elfojtunk, és szimbólumok által nyernek kifejezést, amikor alszunk. Erre azért van szükség a filozófus szerint, mert ha valós képeket élnénk meg álmainkban az ego „sokkja” miatt hamar felébredhetnénk. A szimbólumok valódi jelentéséhez „szabad asszociációnak” nevezett gyakorlatát ajánlja, amikor az álmokkal összefüggő szavak által felidézett tartalmakat rögzítjük. Ennek célja egónk teljes visszaszorítása, az álmodó tudattalan törekvéseinek teljes megismerése.

A svájci Carl Gustav Jung bár eleinte osztotta Freud észrevételeit, sosem tudott teljes mértékig azonosulni velük. Úgy vélte, hogy az álmok többek szexuális frusztrációknál, ezért megalkotta „kollektív tudattalan” elméletét, mi szerint mindenki egyedi, örökölt élménymintákkal van megáldva, amik az álmok szimbolikájával jutnak kifejezésre. Jung technikája a „közvetlen asszociáció”, vagyis csak a szimbólumra kell koncentrálni, amikor jelentését kutatni akarjuk. A filozófus szerint a tudattalan ebben az állapotban tud csak üzenetet kibocsátani felénk és egyfajta egyensúlyi helyzetet akar teremteni a tudatos és tudatalatti világunk között. Az elfojtott ösztönök álomszerű megélése nem egyszer megnyugvást és békét hoz számunkra.

Ahhoz azonban, hogy részesei lehessünk intuitív bölcsességeink előnyeinek, el kell sajátítanunk az álom szimbólumok nyelvezetét.

 

A cikk következő részében még többet megtudhattok az álmokról és jelentéseikről.

 

Forrás: Theresa Cheung – Álmok Enciklopédiája

 
[facebook_like_button]

HOGYAN LETTEM BÜSZKE BOXERGAZDI – AVAGY EGY KÜLÖNLEGES ÖRÖKBEFOGADÁS TÖRTÉNETE VOL II.

 

2014.07.16.

Július a boxer fajta bemutatásának hónapja, előző cikkünket róluk itt  olvashatjátok. A témában kihagyhatatlan elem a NOÉ Állatotthon fajtamentő csapata, akik időt és energiát nem sajnálva nem csak mentik az árván maradt boxereket, hanem külön gondot fordítanak arra is, hogy megtalálják számukra a megfelelő, új gazdit. Alábbi, három részből álló írásunkban egy különleges örökbefogadás történetét olvashatjátok. 

 

…Utólag visszagondolva szerintem a szüleim fizettek az öcsémnek, hogy velem tartson és lebeszéljen erről az egész kutyatartás-örökbefogadás-boxer dologról, ugyanis egész úton az erről szóló érdekes, ám cseppet sem meggyőző előadását hallgattam.

Lényeg a lényeg, megérkeztünk a helyszínre és közeledve az állatbolt felé megláttam, ahogy (azt hiszem) nyolc gyönyörű, csillogó szemű boxer egy körben fegyelmezetten ül és nagyon nagyon koncentrál arra, hogy jól viselkedjen. Ezalól egyetlen kivétel volt: az egyik kajla, sárgaszínű bohóc, Mia, aki a földön fekve rágcsált egy színes-csörgős gumilabdát. Amikor az öcsém belépett az állatboltba nyomában velem, Mia felpattant és a következő pillanatban már a 190 centis örökké szkeptikus testvéremmel hangosan röhögve hemperegtek az állatbolt padlóján. A tesóm közben csak annyit tudott kinyögni: ez a kutya kell nekünk, mert olyan, mint Louis Armstrong. (???)

 

fotó: Juhász Zoltán

 

Beszélgetni kezdtem Mia gondozójával is, aki elmondta, hogy majdnem egy éve van már a menhelyen az akkor hároméves kutyus, pedig nagyon kedves, aranyos, okos állat, de senki nem akarja hazavinni. Fontolóra vettem a dolgot, de azért kíváncsi voltam az eredeti kiszemeltemre, Xénára is, aki fegyelmezetten ült ideiglenes gazdija lábánál és jóformán ügyet sem vetett barátkozási próbálkozásaimra. Ezzel párhuzamosan az öcsém már az apportírozást gyakorolta az állatbolt közepén Miával, aki csillogó szemekkel rohangászott közte és köztem – ekkor döbbentem rá arra a cáfolhatatlan tényre, amit minden bizonnyal az összes állatbarát már megállapított: nem, nem mi választjuk ki a kutyánkat, hanem ők választanak minket.

Egy szó, mint száz, Mia ideiglenes gazdájával abban maradtunk, hogy délután eljönnek hozzánk a kutyával, megnézik, hogy milyen körülmények közé kerülne és ha mindenkinek jó lesz, akkor akár már estére nagybetűs boxer-gazdi lehetek. Szaladtam is haza Anyuhoz és Apuhoz, akik mit sem sejtve az akciómról épp ebéd utáni sziesztájukat töltötték. Jeleztem, hogy délután jön egy kutyus látogatóba, úgyhogy mindenki készüljön a fogadására (azzal a ténnyel pedig gondoltam, jobb ha hirtelen szembesülnek, hogy a boxer valójában nem 15 hanem 30 kilós, az ábrázata pedig első ránézésre nem a legbarátságosabb).

 

 

Anyu persze rögtön takarítani kezdett, Apu felöltözött, nagyjából úgy készültünk Mia érkezésére, mintha Erzsébet királynét várnánk délutáni teára. Gyorsan felszaladtam az állatboltba is, vettem pórázt, kutyakaját, nyakörvet és ágyikót reménybeli új kutyámnak. Majd visszaértem és csörrent a csengő: megérkezett a NOÉ fajtamentő különítmény Miával.

Amikor beléptek az ajtón, Apu szemén láttam a döbbenetet, Anyu pedig kishíján elájult amikor realizálta, hogy a valóságban mekkora és milyen az új jövevény. Én persze oda meg vissza voltam a gyönyörűségtől. Beszélgettünk kicsit a noés lányokkal, Apu persze udvarolt nekik, olyan úriemberesen, én körberajongtam Miát, örökké szkeptikus öcsém pedig félretette mindenfajta közönyét és titokban már akkor szívébe zárta kisboxerünket.

Végül megszületett a döntés, Mia maradhat, bár a noés lányok felajánlották, hogyha gondom adódna, vagy nem jönnénk ki, nyugodtan fordulhatok hozzájuk segítségért. Minden hasznos információval elláttak, részletesen beszámoltak a fajta jellemzőiről és külön Mia történetét is elmesélték, akit egyébként azért vittek a menhelyre, mert az előző „gazda” családjában gyerek született – érthetetlen, no comment.

A NOÉ fajtamentés különítménye végül elköszönt, mi pedig ott maradtunk öten – a család és egy hatalmas, bátortalan boxer: Mia.

 

 

Az első negyvennyolc óra

 

Mia – aki azóta Milupa lett, csak azért, mert pont olyan édes, mint a bébitápszer – a helyzethez mérten igyekezett feloldódni a társaságunkban. Aputól és az öcsémtől eleinte nagyon félt, gondolom ez korábbi, rossz élményekből adódhatott. No comment ide is. Én igyekeztem szinte vattába csomagolni az első pillanattól kezdve, berendeztem neki csábos pihe-puha fekhelyét, mivel következetes, jó gazdi módjára úgy döntöttem, akármilyen nehéz is kivitelezni, nem lesz ágyon/kanapén alvás.

Már lefekvéshez készülődtem, túl voltunk az esti sétán, ahol Milupa érdeklődve vette szemügyre a Duna túloldalán világító Parlament esti kivilágítását és peckesen sétált végig a rakparton – ez azóta is jó szokása, igazi kis ínyenc. Szépen megágyaztam tehát neki és magamnak is, kinek kinek a maga helyén, majd a fogmosásból visszatérve (miközben azon gondolkoztam, hogy szegény szegény Milupa, milyen hányattatott sorsa lehetett és most mennyire örülhet a pihe-puha fekhelyének) a következő látvány fogadott: kissé pofátlan ebem a franciágy közepén édesdeden horkolt keresztben elterülve a frissen húzott ágyneműben.

Egy pillanatra átfutott az agyamon a kérdés, hogy vajon most akkor nekem kéne-e a kutyaágyba feküdnöm, ám ezt némileg túlzásnak éreztem, úgyhogy kicsit arrébb lökdöstem – amit roppant sértőnek érzett – és kucorogva elaludtunk. Úgy voltam vele, hogy ez az első napja, ráér még a szabályokat lefektetni. A kanapén hencsergést illetően ez azóta sem sikerült.

 

fotó: Juhász Zoltán

 

Hajnalban arra ébredtem, hogy Milupa kétségbeesetten nyüszít. Kinyitottam a szemem és kissé megrémültem, amikor egy óriás boxer-pofa szugerált rendíthetetlenül, nagyjából 5 centire a fejemtől, hatalmas mancsát diszkréten a mellkasomra helyezve. Felültem az ágyban, mire Milupa lelkes bakkecskeugrásokkal jelezte, hogy neki most nagyon nagyon kell pisilnie. Máris elöntött a büszkeség: ahelyett hogy a lakásban elvégezte volna a dolgát, okosan felkeltett, jól meg is dícsértem. Csakhogy kiderült, Milupa azelőtt soha nem járt még gangon, úgyhogy a bejárati ajtóban kifelé menet meghúzott magának egy láthatatlan vonalat, amin egész egyszerűen nem volt hajlandó átlépni.

Ekkor az éjjeli bagoly szomszédaim csak annyit láttak, hogy pizsamában, hajnali négykor gügyögve építek jutalomfalat folyosót egy gigantikus boxernek, akit ekkor ez cseppet sem érdekelt, nagyon be volt tojva – persze a jutalomfalatokat beburkolta, ügyelve arra, hogy képzeletbeli határain belül maradjon. Nem volt mit tenni, ölbekaptam a cirka harminc kilós kutyát és levittem a földszintig. Ekkor megállapítottam: nem is olyan meglepő, hogy a társasházban én vagyok a bolond kislány. Pisi pipa, visszamentünk aludni. Szerencsére nagyjából egy hét elég volt ahhoz, hogy Milupa – bár eleinte sprintben – de megtanuljon közlekedni a körfolyosón.

 

Címkék: boxer, kutya, örökbefogadás, gazdi, menhely

 

[facebook_like_button]

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

cs2

Hogyan lettem büszke boxer gazdi-avagy egy különleges örögbefogadás története vol 1.

Július hónap a boxeré

A június a vizsláé

Erre biztosan “IGENT” fogsz mondani!

A német vizsla- a vérbeli vadász

Lelkes, energikus, mozgékony: bemutatkozik a drótszőrű magyar vizsla

Gazdira váró vizslák

Kutyáink tudják mit érzünk

 

 

Brutálisan király hagymalekvár


 

2014.07.15.

A W35 séfjével, Balogh Dániellel készültem épp hamburger párbajra, miközben kikísérleteztem ezt a fergeteges hagymalekvárt. Vörös húsok mellé kiváló! Grillezéshez tökéletes! Ez a recept annyira szuperül sikerült, hogy még pirítósra kenve is verhetetlen! Cukrot egyáltalán nem tartalmaz, ami azt hiszem, külön jó pont. Érdemes egy nagy befőttesüveggel készíteni, mert erre bizony az egész ház rá fog járni. Az egész procedúra körülbelül két órát vesz igénybe, de az idő nagy részében elrotyog magában a hagyma, nem kell foglalkozni vele.

 

A következőkkel töltsük meg a bevásárlókosarat:

 

4 fej lilahagyma

– 2 fej vöröshagyma

– 1 kis csokor kakukkfű

– 1,5 dl jóféle száraz vörös bor (Tévhit, hogy az ételben elfér bármilyen vállalhatatlan bor, ezt felejtsük el gyorsan! A bor nagyban befolyásolja a készülő remekművet, és ahogyan nem esik jól lenyelni egy korty koccintóst tisztán, az ételbe belefőzve sem lesz másképp.)

– 1 evőkanálnyi vaj

– 4-5 evőkanálnyi virágméz (sikerült olyan termelői mézet kapnom, amiben kikristályosodott már a cukor, ezt a részét használtam)

 

 

Akik a fergeteges hangulatot biztosítják:

 

– két evőkanál olivaolaj

– 3 evőkanál kiváló minőségű balzsamecet

– egy evőkanál só

– egy evőkanál durvára őrölt rózsabors

 

A rózsabors

A rózsabors eredetileg Brazília környékéről származik. Ami azt illeti nem is igazi borsfajta, hiszen nem csíp, az íze is inkább édeskés. Ráadásul a növény, amiről származik a szömörcefélék családjába tartozik, így közelebb áll a pisztáciához, mint a borshoz. Az íze talán a borókabogyóhoz hasonlít leginkább, ebbe a receptbe remek választásnak bizonyult.

 

lekvár2

 

Vágjunk bele…

 

…méghozzá elsőnek a hagymákba. A két végét lenyisszantva, majd félbevágva tisztítsuk meg a külső hajtásoktól a hagymagumókat. Ha minddel végeztünk és letöröltük a könnyeinket is, elkezdhetünk szeletelni. A félbevágott hagymákat lapjára fektetve egy jó éles késsel szeleteljük fel, lehetőleg hajszál vékonyra. Ez remek gyakorlása a késforgatás elsajátításának, igyekezzünk egy ujjunkat sem levágni, még szükség lesz rájuk a kevergetésnél. Érdemes éles késsel dolgozni, mert akármilyen furcsán is hangzik, az életlen penge sokkal balesetveszélyesebb.

Ha az összes hagymával végeztünk, az olivaolajat a lábosba löttyintve, gyújtsunk is alá nagy lánggal.  Ha átforrósodott az edény, egy drámai mozdulattal a késünket lapátnak használva, seperjük a deszkáról a lábasba a hajszál vékony hagymaszeleteket. Ragadjunk meg egy fakanalat és jobbról balra vagy esetleg balról jobbra kevergessük 2/4-es ütemben. Ha a hagyma a nagy melegben kissé megfonnyadt, vegyük le a lángot, a lehető legkisebbre és fedjük le. Körülbelül 50 percig nem lesz dolgunk vele, néha azért kukkantsunk a fedő alá, mert nem szabad odakapnia.

 

Az izgalom a tetőfokára hág

 

Most jön az izgalmas rész, ha azt érzed kellően lepuhult és összefőtt a hagyma, mehet rá a só és a bors. Azért nagyon fontos, hogy most sózzuk csak, mert ha már az elején kiengedtetjük vele az összes levet, biztosan odaég. Most már nem lesz szükség rá, mivel ha a sózást követően elfőtt a leve, mehet rá a bor és a balzsamecet is! Én a Posta Borház „noirkékmerfranlotpinotkos”-át használtam ezúttal (2011-ből). Kiváló választásnak bizonyult, érdemes egy pohárral elfogyasztani főzés közben.

Csavarjuk fel kicsit a hőfokot, had szóljon a Rock’n’Roll a lábosban! Ha felforrt, visszavehetünk kicsit. A továbbiakban kis lángon, további 30 percet adjunk az ízeknek a kibontakozásra. Ha 90%-ban elfőtt a leve, mehet bele a méz. Aki nem olyan érzékeny testének szentélyét illetően, mint én, az használhat cukrot (javaslom a barna kristálycukrot, mert az nagyon szép színt ad az ételnek). Én mindenesetre virágmézzel dolgoztam, nemcsak azért mert rendkívül tudatosan étkezem újabban, hanem azért is, mert a tapasztalataim alapján ebbe az ételbe nem tehetnék jobbat. A virágméznek is inkább az eszenciáját, a kikristályosodott részét használtam. Ízlés szerint, de alapvetően 4-5 evőkanál mézet vágjunk a lábosba.

Érdemes pár perc után kóstolgatni a lekvárt, ilyenkor lehet még korrigálni. Azzal azonban mindenképpen érdemes számolni, hogy az ízeknek össze kell érni, ehhez idő kell, így semmi esetre se essünk kétségbe rögtön. Ettől a momentumtól kezdve gyakrabban keverjünk rajta, nehogy le találjon égni. Körülbelül egy kis marék megtisztított és felaprózott kakukkfű is mehet a hagymához két kevergetés között. Tíz-húsz percnek elégnek kell lennie, hogy besűrűsödjön a hagymalekvár, ezt feltétlenül legyen türelmünk kivárni. Ha már jó ragadós és lekvárszerű, kapcsoljuk le a hőforrást és pár perc pihenőt követően kanyarintsunk bele egy evőkanál vajat.

Ha sikerült elkeverni, mehet a kigőzölt befőttesüvegbe. Bár a hagymalekvárunk sokáig eláll, nem kell félni, mivel hipp-hopp el fog fogyni. Én, mint említettem a hamburgerembe készítettem, de bátran kanalazzuk bármilyen vörös hús mellé. Grillételek mellé is hibátlan választás, de ha úgy tartja kedvünk, kenjünk meg vele egy szelet pirítóst és a megmaradt bor mellé faljuk be magában!

 

lekvár3

 

Ebben a lekvárban az a legszuperebb, hogy kevés hozzávalóval dolgozunk, így nem okoz káoszt a szánkban. Az ízorgiában négy meghatározó íz egészíti ki a hagymát csupán: a bor, a kakukkfű, a rózsabors és a virágméz. Csúcs a végeredmény, próbáljátok ki ti is!

 

Üdv, 

 

A Gasztro Akrobata

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

cs2

Mennyei piskóta recept 

Aki végigette a Budapest Parkot – mi történt a Zing-gel?

Mennyei pastrami a Madách téren


 

Címkék: lekvár, hagyma, főzéspopupcafe, gasztroakrobat, kakukkfű, rózsabors, virágméz