Kezdetét vette az Alice Csodaországban című, nagy sikerű 2010-es háromdimenziós fantasy- és kalandfilm folytatásának forgatása, főszerepben az első rész színészeivel – jelentette be közleményben a Disney filmstúdió.
A filmet James Bobin rendezi, a forgatókönyvet Linda Woolverton írta. Ismét Johnny Depp játssza Kalapost, Mia Wasikowska pedig Alice-t. A film az Alice in Wonderland: Through the Looking-Glass címet kapta Lewis Carroll Alice Tükörországban című novellája alapján, amelyet az író a nagysikerű kötet folytatásaként írt 1871-ben. A film premierje a tervek szerint 2016. május 27-én lesz. A főbb szerepekben többek között Helena Bonham Carter, Sacha Baron Cohen és Anne Hathaway lesz látható.
empireonline.com
A Tim Burton által 2010-ben 200 millió dollárból rendezett 3D-s Alice Csodaországban több mint egymilliárd dolláros globális bevétellel zárta forgalmazását. A film világszerte nagy sikert aratott, két Oscar-díjat (jelmez és látvány), valamint két BAFTA díjat is kapott. A folytatás megrendezéséről azonban már James Bobinnal, a Muppets alkotójával állapodott meg a Disney.
Többet költöttek a magyarok belföldi utazásaik alatt 2013-ban, mint egy évvel korábban, annak ellenére, hogy jelentősen csökkent az utazások száma és az eltöltött idő is – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről című kiadványából.
Az egy utazóra jutó napi kiadás tavaly a 2012. évihez képest tizenhat százalékkal, 4315 forintra nőtt; a többnapos belföldi turisztikai utakra 2013-ban a magyar lakosság 258 milliárd forintot fordított, ez folyóáron hasonló, mint az egy évvel korábbi érték – írja a KSH.
traveltips
Tavaly tovább csökkent a többnapos belföldi utazások száma és időtartama – a tizennégy millió utazás során mintegy hatvan millió napot töltöttek el a turisták, ami tizenhat, illetve tizennégy százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés főleg a rövidebb hétvégi jellegű utaknál jelentkezett. Az utazók a teljes fogyasztás legnagyobb részét, mintegy harmincnyolc százalékát szálláshely-szolgáltatásokra, huszonhárom százalékát vendéglátásra és élelmiszerek vásárlására, kicsivel több mint egyötödét pedig közlekedésre, üzemanyag-vásárlásra fordították.
A jelentés szerint a legtöbbet, napi 8778 forintot, egy főre számítva az egészségmegőrzési (wellness) célú utazások esetében költötték, a pihenési célú utazásoknál a napi átlagkiadás 5929 forint volt.
mfw
A teljes magyar lakosság mintegy harmada utazott belföldön 2013-ban; minden negyedik ember rövidebb időre, egy-három napra jutott el kikapcsolódni, csaknem ötödük pedig ennél hosszabb időtartamra. A fővárosban élőknek majdnem a fele, negyvenhárom százaléka utazott legalább egy alkalommal belföldre a tavalyi év során, az Alföldön lakók részvétele ennél jelentősen alacsonyabb, huszonhét-huszonnyolc százalékos volt.
A magyar lakosság külföldi utazásainak száma tavaly enyhén, 0,9 százalékkal csökkent 2012-höz képest. Jelentősen, tizennyolc százalékkal esett a tanulási célú külföldi utak száma, de csökkent az üzleti turizmus és a vásárlási motivációval külföldre utazó magyarok száma is. Ugyanakkor a 2012-ben mértnél 6,9 százalékkal többen utaztak külföldre tavaly szabadidő eltöltése céljából, és 3,5 százalékkal többen munkavégzés miatt – írja a KSH.
A külföldön eltöltött idő 2013-ban 44,6 millió napot tett ki, ami 1,6 százalékos növekedés 2012-höz képest. Míg tavalyelőtt egy többnapos utazás átlagos hossza 6,7 nap volt, addig 2013-ban már 6,9 napra emelkedett.
wp.com
A KSH összefoglalója szerint tavaly a magyar lakosság összesen ötszázhat milliárd forintot költött el külföldön, két százalékkal kevesebbet, mint az előzőévben. Az összeg háromnegyedét (387 milliárd forintot) turisztikai célú utazásokon költötték. Fejenként és naponta átlagosan 11 341 forintot költöttek a külföldi utazás során, ami 3,6 százalékkal kevesebb, mint 2012-ben. A statisztikai hivatal adatai szerint a magyar lakosság kétharmada kimaradt a turizmus nyújtotta kikapcsolódási lehetőségekből. Ennek legfőbb indoka az anyagi lehetőségek hiánya volt.
Számtalan önismereti teszttel találkozhatunk az internetet böngészve, de most igazi kincsre leltünk. Egy olyan gyorstesztet mutatunk nektek, ami igen találóan húzza elő tudatalattink mélymotívum-rendszerét. Sokat tanulhatunk magunkról a kitöltés után és nem is tart sokáig. A tesztet érdemes különböző életszakaszainkban megcsinálni, hogy ezáltal meglássuk nézőpontunk változását.
www.digitalprintmanagement.co.uk
KIÉRTÉKELÉS
1 . Az élethez, érzelmekhez, érzésekhez való viszonyod.
2. Megmutatja, hogy hogyan érzed magad a bőrödben a családon belül.
3. A másik nemhez való viszonyodat mutatja.
4. Az emberekhez való hozzáállásodra világít rá.
5. Az életstratégiáid, az hogy hogyan oldod meg a nehezebb életfeladatokat.
6. A társválasztás és a nemi élethez való viszonyodat mutatja.
7. A házassággal kapcsolatos élethelyzetre világít rá.
Az egyik leghíresebb óvszergyártó cég felmérést készített a világ 41 országában, így csaknem 350 ezer embert kérdeztek meg szexuális életükről, szokásaikról. Egészen fiatal és már idősödő válaszadókat is kerestek, amiből egy tizennyolc oldalas tanulmányt készítettek. Néhány érdekes adatot kiemeltünk, például, hogy a legtovább a vietnámiak várnak szüzességük elvesztésével, a japánoknál pedig a többség hetente alig egyszer bújik ágyba partnerével.
Első szexuális élmények
Bár a nőknél pár hónappal előrébb esik ez az adat, de átlagosan az emberek 17,7 éves korban kezdik a nemi életet. Ez a szám a 45 éven felülieknél 18,2 évre emelkedik, a 16-20 éveseknél csak 16,5 év. Legkorábban az Izlandiak bújnak ágyba szerelmükkel, őket követik a németek és az osztrákok. Mi magyarok az átlagnál valamivel korábban, 17,3 évesen veszítjük el „szépségünket”, míg legtovább a vietnámiak várnak.
huffingtonpost
Előjáték
Elmondható, hogy átlagban 19,7 percet töltenek a párok előjátékkal. A tesztből az is kiderült, hogy ez a szám korunk növekedésével csökken. Ebben a kategóriában a britek és a németek diadalmaskodnak, ők átlagosan 22,5 percet töltenek az egymásra hangolódással. Legkevésbé a makedónok, szerbek törődnek ezzel, de ők is többet foglalkoznak partnerükkel az aktus elején, mint a vietnámiak vagy a hongkongiak. Mi magyarok egészen szép eredménnyel rukkoltunk elő: 20,4 perc volt az átlag.
Milyen gyakran szexelünk?
Ebben a kategóriában a franciák az elsők, akik százharminchétszer bújnak ágyba átlagosan. Utánuk jönnek a görögök és mi visszük el a bronzérmet 131 alkalommal évente, holtversenyben a szerbekkel és a montenegróiakkal. Ha földrajzilag elemezzük, a legtöbbet a mediterrán országokban szeretkeznek. A sort ismét az ázsiai országok zárják, a japánoknál a heti 1 alkalmat sem éri el a szám, ők 46 alkalommal az utolsók az éves átlagszámításban.
salon.com
Segédeszközök
A megkérdezettek 27%-nak van otthon valamilyen segédeszköze. Valamely oknál fogva a 25-34 és a 45 éven felüli korosztályban a legnépszerűbb a vibrátor. Kimagasló az arány az izlandiak körében, ahol ez a szám 52 százalék és a briteknél, ahol 49 százalék részesíti előnyben az eszközt. Nálunk az emberek 22 százaléka használja a szerkentyűt, amivel ismét a középmezőnybe kerültünk. Legkevésbé a vietnámiak alkalmazzák ezt a játékszert, a megkérdezettek 5 százaléka vallott efféle szokásairól. A legnépszerűbb segédeszköz azonban a pornográf tartalmak nézegetése volt, ami magasan elvitte az első helyet 35 százalékkal, ezt követik az izgalomfokozó óvszerek és a síkosítók.
Orgazmus
Ebben a témában hatalmas eltérések voltak. A csúcspontra eljutók átlagosan 35 százalékot tettek ki, de ez a nemek között jelentős eltérést mutat, mivel a nők 17, a férfiak 45 százaléka jut el az orgazmusig minden alkalommal. Eltérést mutatnak a különböző korosztályok is. A 16-20 éveseknél 32 százalék, míg a 35 év feletti felnőtteknél 48 százalék elégül ki szex közben. Az országok közül az olaszok vannak az élen, náluk az átlag 61 százalék. Őket követik a szerbek, makedónok, az izraeliek, majd az előkelő ötödik hely a magyaroké és a braziloké 51 százalékkal. A listát Kína zárja a maga szerény 19 százalékával. Érdekesség, hogy több mint minden tízedik kínai és finn soha nem élt még át orgazmust, de az indiaiak és a svédek sem jutnak el gyakran a csúcsra. A megkérdezettek negyede színlelt már orgazmust, ami a szerbekre és a montenegróiakra egyáltalán nem jellemző, ugyanis a megkérdezettek 87 százaléka nem tettetett még sosem.
huffingtonpost
Partnerek száma
Átlagosan egy embernek élete során 10,5 szexuális partnere van, de ez a szám viszonylag nagy szélsőségekből adódik. A megkérdezettek 27 százalékának csak egy partnere volt élete során, míg kicsit több mint egyötödüknek tíznél több. A férfiak átlagban több partnert vallottak be, mint a nők. Ebben a kategóriában az eddig hátul kullogó kínaiak állnak az élen, nekik átlagosan 19,3 partnerük van életük során. Őket követik a brazilok és a japánok. Magyarország itt is a középmezőnyben tartózkodik, a magyaroknak többnyire 9,5 partnere van. A listát az indiaiak, hongkongiak és a vietnámiak zárják 2,5 párral.
Legszexibb nők és férfiak
A felmérés évében a legszexisebb nő Angelina Jolie lett, míg a férfiaknál Brad Pitt, Johnny Depp és George Clooney volt a nyerő. Bár mindannyian jól néznek ki a mai napig, 2014-ben egy gyönyörű színesbőrű lány lett a győztes, méghozzá a 12 év rabszolgaság sztárja, Lupita Nyong’o. A férfiaknák ebben az évben, a kisfiús arcú, enyhén feminim Nicklas Pedersen dán fiatalember nyert.
Vajon mi az a telomer? És miért jó nekünk, ha hosszú? Tényleg lehetnénk örökéletűek? Nos, a telomer vagy teloméra a kromoszómák végződéseit jelenti és mindenkinél különböző hosszúságú lehet. A telomerek hossza egyénenként változó, szerepét tekintve azonban igen jelentős.
Egyrészt megakadályozza, hogy a kromoszómavégek összetapadjanak, másrészt a sejtosztódás során önmagát „feláldozva” védi DNS-ünket, annak megrövidülésétől. Ez a funkció rendkívül fontos, hiszen a DNS-ek osztódása egyben a kromoszómák DNS-láncának rövidülésével jár, s egy idő után jelentős károkat okozhat.
Amíg azonban a géneket nem tartalmazó telomer rövidül, a DNS védve van. A csodálatos anyatermészet így alkotta meg biológiai óránkat, ami tulajdonképpen a telomerjeink állapotára vonatkozik. Ha ez nem fogyna el egy idő után, bizony akár örökéletűek is lehetnénk.
Azonban jó hír nekünk, hogy a telomerek hossza az életmóddal befolyásolható! A University of California és a Betegségmegelőző Kutatóintézet együttes kísérletei kimutatták, hogy az étrend, a testedzés, a stressz kezelés módszerei, valamint a környezet támogatása akár meg is növelheti a telomerjeink hosszát. Ha bármelyik életmódot befolyásoló tényezőn változtatunk, egy idő után megnövekednek telomerjeink.
A kísérletek során öt éven keresztül követtek, harmincöt korai stádiumú prosztata rákban szenvedő férfit. Tízen életmódváltást eszközöltek, ami a következőket jelentette: növényi alapú étrend, magas gyümölcs és zöldségtartalom, teljes értékű gabona, kevés zsír és finomított szénhidrát, mérsékelt testedzés (napi 30 perc séta ), stressz- csökkentés jógával, meditáció. Valamint hetente részt vettek támogató csoportfoglalkozáson is.
Az eredmények függvényében kijelenthető, hogy az életmódot váltó férfiak tíz százalékos (!) növekedést értek el a telomerjeik hosszúságának tekintetében. A kontrollcsoport azon tagjai, akik nem változtattak életmódjukon, körülbelül három százalékkal rövidebb telomereket tudhattak magukénak, amikor eltelt az öt év.
“Ez egy áttörés volt a kutatásban, amit nagyobb kutatásnak meg kell erősítenie” – mondja Peter R. Carroll professzor.
