-273 °C

Csókolózáskor 34 arcizmot használunk – ma van a csók világnapja

 

jzs – 2014.07.06.

Gondoltátok volna, hogy a csókolózás izomkoordinációt igényel? És, hogy összesen 34 arcizmot és 112 tartóizmot mozgatunk meg vele? Helen Fischer antropológus még ennél is tovább megy, mivel szerinte amikor valaki csókolózik, valóban „érzi” a másikat, tehát egy csók nem csupán csók, hanem annak a módja, hogy megtudjuk: kik vagyunk, mit akarunk egymástól és mit adhatunk egymásnak. Ma van a csók világnapja.

 

Az antropológusok még nem jutottak végső döntésre arról, hogy a csók egy tanult viselkedés vagy ösztönös cselekedet. Feltehetőleg kapcsolódik a szoptatáshoz vagy ahhoz, amikor az anyák megrágják az ételt gyermekeiknek. Az emberen kívül más főemlősök is végeznek hasonló aktivitást. A kutyák, macskák, madarak és néhány egyéb állat szintén végez csókhoz hasonlítható cselekvést, mint például a másik testének megnyalása vagy tisztítása.

 
Match Point
 

Csókolózás során különböző feromonok cserélődnek melyek fontos élet- és viselkedéstani hatásokkal bírnak. A csók során cserélődnek például a nem illékony arcbőr és nyálkahártya felületi lipidek, melyek a kémiailag legbonyolultabb feromonok közé tartoznak.

A csókolózás bonyolult fizikai folyamat, ami jelentős izomkoordinációt igényel. Egy csók összesen 34 arcizmot és 112 tartóizmot vesz igénybe. Az egyik legjobban igénybe vett izom a száj körüli izom (musculus orbicularis oris), mely a száj gyűrődéséről gondoskodik. Francia csók esetén, a nyelv is egy jelentős szerepet kap. Az ajkak számos érzékeny idegvégződéssel rendelkeznek, ezért roppant érzékenyek az érintésre vagy harapásra.

 
Ha eljön Joe Black
 

„A csók alapvetően az összeférhetőség felbecsülésének eszköze. Az agykéreg vastag része hivatott felfogni azokat az érzéseket, amelyek az ajkaktól, az orcáról, az orrtól, a nyelvtől érkeznek. Tizenkét koponyaideg közül öt a száj körüli információkat gyűjti össze” – állítja Helen Fisher a Miért mi: a romantikus szerelem természete és kémiája című könyv szerzője.

Az antropológus a csókot valóságos információrobbanásnak nevezi, amit a felek kölcsönösen küldenek egymásnak. Mindezt azzal támasztja alá, hogy az agykéreg vastag része hivatott felfogni azokat az érzéseket, amelyek az ajkaktól, az orcáról, az orrtól, a nyelvtől érkeznek. Tizenkét koponyaideg közül öt a száj körüli információkat gyűjti össze.” A tudós szerint amikor valaki csókolózik, valóban „érzi” a másikat, „tehát egy csók nem csupán csók, hanem annak a módja, hogy megtudjuk: kik vagyunk, mit akarunk egymástól és mit adhatunk egymásnak” .

 
Rómeó és Júlia
 

Gordon Gallup, az Albanyi Egyetem evolutívpszichológia-tanára még ennél is tovább megy. „A csók pillanatában vannak olyan magasan vezérelt mechanizmusok, amelyek felmérik az egészségi állapotot, a szaporodási készséget és a genetikai összeférhetőséget. Tehát az, ami a csók pillanatában történik, eldönti, hogy mennek-e a dolgok, vagy sem.”

Úgy tűnik, a fiatalok is egyetértenek a tudományos megállapítással. Az Albanyi Egyetem diákok közti felmérése szerint a fiúk 59, a lányok 66 százaléka elismerte: elvesztette az érdeklődését egy olyan személy iránt, akit az első csók után nem talált vonzónak – nyilván azért, mert a csók üzenetei „nem oda mentek, ahová kellett volna” – olvasható a La Repubblica című olasz lap tudományos mellékletében.

 
Szerelmünk lapjai
 

Tehát a biológiai affinitás minden? Azért Fisher figyelmeztet: a szaporodás, a szilárd pár születése nemcsak a csóktól függ. Vannak más elemek is, amelyek szerepet játszanak abban, hogy két szerelmes csak egy kalandot akar átélni, vagy pedig egész életüket együtt akarják tölteni. „Az agy három rendszert fejlesztett ki: az első a szexuális indíttatás, a második a romantikus szerelem, a harmadik pedig a nyugalom- és biztonságérzés, amely egy hosszú kapcsolatban jelentkezik. Ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni” – mondta az amerikai kutató.

 

forrás: MTI

 
 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

cs2

Hét fogás a hét minden napjára-csiklandósok, vigyázat!

IMPRESSZUM ADATVÉDELEM FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT