Az indiai Kailás Szatjárthi és a pakisztáni Malala Juszafzai kapta a Nobel-békedíjat

 

2014.10.10.

A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai kapja idén megosztva a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság. Alább pedig Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása alapján egy összeállítást láthattok az elmúlt tíz év kitüntetettjeiről.

 

A díjat 1901 óta most 95. alkalommal osztották ki, tizenkilenc olyan év volt, amikor nem talált gazdára. A Nobel-díjat a mostaniakkal együtt 128 kitüntetettnek ítélték eddig oda, mivel azonban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága háromszor, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala pedig kétszer is megkapta, százhárom személy és huszonkét szervezet a Nobel-békedíj kitüntetettje. A kitüntetést hatvannégy alkalommal kapta egy díjazott, huszonkilenc alkalommal ketten, két esetben hárman kapták megosztva, a díjazott személyek között tizanhat nő van. A legfiatalabban a mostani kitüntetett, Malala Juszafzai veheti majd át tizenhét évesen, legidősebben pedig nyolcvanhét évesen a Pugwash-mozgalmat elindító brit Joseph Rotblat részesült az elismerésben 1995-ben.

 

0
A tizenhét éves Malala Juszafzai – article.com

 

A díjról

A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem a díjalapító svéd Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor ugyanis a két ország még egy államot alkotott, ezért rendelkezett úgy Nobel, hogy a békedíjat norvég bizottság ítélje oda, és a hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést “a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, valamint – az alapító szándékait figyelembe véve – az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.

 

A Nobel-békedíjat egy alkalommal, 1961-ben posztumusz ítélték oda Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkárnak, 1974 óta csak élő személyt lehet jelölni. Visszautasításra is csak egy példa van: 1973-ban a vietnami békeszerződés megkötéséért a vietnami Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kapta a kitüntetést, ám a vietnami politikus nem vette át.

 

A díj odaítélésekor három kitüntetett volt letartóztatásban: 1935-ben a német Carl von Ossietzky, 1991-ben a burmai Aung Szan Szú Kji és 2010-ben a kínai Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo). Elterjedt hiedelem, hogy Sir Winston Churchill brit miniszterelnök is megkapta a Nobel-békedíjat, ő azonban – bár jelölték a kitüntetésre – 1953-ban az irodalmi Nobel-díjat vehette át.

A Nobel-békedíjasok között egy boldoggá avatott személy is van: Teréz anya, akit 1979-ben a szegények, nélkülözők, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért tüntettek ki, s akit II. János Pál pápa 2003. október 19-én boldoggá avatott.

 

index

 

Malala Juszafzai

Az idei egyik kitüntetett, Malala 1997. július 12-én született a pakisztáni Szvat-völgyben fekvő Mingora városában, pastu nemzetiségű, szunnita családban. Apja költő és tanító, aki mindvégig támogatta lánya kiállását a nők jogai mellett. A diáklány tizenegy évesen már nyilvánosan felszólalt az ellen, hogy a pakisztáni tartományban egyre nagyobb hatalomra szert tevő iszlám fundamentalista tálibok nem engedik, hogy a lányok tanulhassanak. A Szvat-völgyet 2008-ban elfoglalták a tálibok és azonnal bezárták a lányiskolákat (a legtöbbnek még az épületét is felrobbantották), betiltották a zenét és a televíziót, sőt még azt is, hogy a nők egyedül menjenek vásárolni. Juszafzai dühében kampányolni kezdett a tálibok ellen, Gul Makar (Búzavirág) álnéven írott blogbejegyzései, amelyekben mindennapjait írta le a fundamentalisták uralma alatt, a BBC brit közszolgálati televízió honlapján is megjelentek.
A Szvat-völgyet fél év után visszafoglalta a pakisztáni hadsereg, Juszafzairól dokumentumfilm készült, számos nyilatkozatot adott, megkapta a civileknek adható legmagasabb pakisztáni kitüntetést. A lány tisztában volt azzal, hogy kilétének nyilvánosságra kerülése után veszélybe került, mert egy fanatikus tálib vezető, Maulana Fazlullah mindent megtett, hogy elhallgattassa. A Facebookon fenyegető kommenteket kapott, az újságokban is figyelmeztették, hogy hagyjon fel “nyugati gondolkodást népszerűsítő tevékenységével”, a lapokat pedig becsúsztatták az ajtaja alatt. Mivel ő nem fogadott szót, a tálibok végül úgy döntöttek, hogy “cselekedni” kell és gyilkosokat küldtek rá, noha a törzsi törvények tiltják nők megölését. 2012. október 9-én két merénylő állította meg a Juszafzait szállító iskolabuszt egy katonai ellenőrző pont közelében, és név szerint szólították a 15 éves lányt. Rémült társai ugyan azt mondták, hogy nincs a buszon, de a férfiak tudták, kit keresnek: célba vették, találat érte a fején, nyakán és vállán, a golyók két másik lányt is megsebesítettek.
Malala csodával határos módon életben maradt: helikopterrel szállították kórházba, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta, kezelését Angliában fejezték be, ahol azóta is él. A merénylet után az amúgy is nemzeti hősnek számító kislányból nemzetközi példakép lett, akit Barack Obama amerikai elnöktől Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárig támogatásukról biztosítottak a világ vezetői. A tálibok ugyanakkor bejelentették, hogy Malala továbbra is célpontjaik között szerepel, a díjakat pedig szerintük csak azért kapja, mert az iszlám ellen dolgozik.

 

Az elmúlt tíz év Nobel-békedíjasai:

2004 – Wangari Maathai kenyai környezetvédő a tartós fejlődés, a demokrácia és a béke érdekében tett erőfeszítéseiért.

2006 – Muhammad Junusz bangladesi közgazdász és az általa alapított és vezetett mikrohitelező Grameen Bank, amely a szegénység elleni harc jegyében kisembereknek és elesetteknek is nyújt kölcsönöket.

2007 – Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) azokért az erőfeszítéseikért, amelyeket az emberiség okozta éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek terjesztésére, illetve a klímaváltozás elleni harchoz szükséges intézkedések alapjainak lefektetésére tettek.

2008 – Martti Ahtisaari volt finn államfő számos nemzetközi konfliktus megoldásáért több kontinensen és több mint három évtizeden át tett fontos erőfeszítéseiért.

2009 – Barack Obama amerikai elnök a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítéséért tett erőfeszítéseiért.

2010 – Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) bebörtönzött kínai ellenzéki, másként gondolkodó az alapvető emberi jogok érvényesüléséért folytatott békés küzdelméért.

2011 – Johnson-Sirleaf libériai elnök asszony és honfitársa, a nőket a polgárháború ellen mozgósító Leymah Gbowee, tovább a jemeni nőjogi és demokráciaparti aktivista Tavakkul Karman, mert “erőszakmentes küzdelmet folytattak a nők jogaiért, a politikai részvételért és a békéért”.

2012 – Az Európai Unió az európai kontinens békés fejlődésében, a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében játszott meghatározó szerepéért.

2013 – A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) a vegyi fegyverek megsemmisítése terén végzett széles körű munkájáért.

 

Forrás: MTI

 
[facebook_like_button]
 

Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebook-on is, itt!

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

cs2

Kihirdették a kémiai Nobel-díj idei kitüntetettjeit

Patrick Modiano kapta idén az irodalmi Nobel-díjat

Örömében sírt a tudós – folyamatosan jelentik be az idei Nobel-díj elnyerőit

 

Könyvek és újságok az évszázados időkapszulában

 

2014.10.10.

Évszázados időkapszula pecsétjét nyitották fel New Yorkban. A titokzatos bronz kapszula rég elhunyt Wall Street-i üzletemberek dokumentumait rejtette, melyek a várost kereskedelmi központként ünnepelték. Az emlék készítőinek szándéka szerint 1974-ben kellett volna kinyitni, de akkor erről elfeledkeztek.

 

Sebészkesztyűt viselő munkások távolították el a kapszulát 1914 óta zárva tartó huszonhat csavart szerdán a Historical Society (Történelmi Társaság) rendezvényén, nézők tömegének gyűrűjében.
Az emberek közelebb hajoltak, amikor a kupak levált, és Nick Yablon történész kiemelte az iratokat: a századforduló üzletembereit érdeklő témákról szóló dokumentumokat, könyvecskéket, újságokat, amelyek többek közt a tea-, kávé- és fűszerkereskedelemről, baseballról és bikaviadalokról szólnak.

 

időkapszula

 

A Lower Wall Street-i Üzletemberek Egyesülete és a történelmi társaság töltötte meg és helyezte el a kapszulát, hogy megünnepeljék a New Netherland Company 1614-ben kapott kereskedelmi engedélyének háromszázadik évfordulóját. Ez a társaság volt a fiatal gyarmatok egyik úttörő kereskedelmi vállalkozása és a város későbbi virágzó üzleti életének előfutára.
Az egyesület azt kérte, hogy 1974-ben nyissák fel a kapszulát, de idő közben erről megfeledkeztek, míg a társaság egyik manhattani raktárának gondnoka meg nem találta. A jó állapotban megőrzött papírok között igazi érdekességek is előkerültek: egy 1774-es keltezésű levél másolata, melyet az amerikai függetlenségi háború előtti évben a későbbi New York helyén épült gyarmat írt a brit fennhatóságú Bostonnak, hogy megsürgesse a gyarmatok egyesülését.

Volt egy távirat is a papírok között: 1914. május 23-i keltezéssel Martin Glynn New York-i kormányzó kívánt minden jót 1974 New Yorkjának. Abban az évben a város pénzügyi válsággal küzdött, a Lower Wall Street-i Üzletemberek Egyesülete már nem létezett.
A Történelmi Társaság gyakornoki programjában részt vevő középiskolások most új időkapszulát készítettek, amelyet 2114-ben kell majd felnyitni, benne van egyebek között Lady Gaga-koncertjegy, kézfertőtlenítő, jellegzetes, görög stílusú New York-i papír kávéspohár és a New York-i metró egy posztere is.

 

Forrás: MTI

 
[facebook_like_button]
 

Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebook-on is, itt!

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

cs2

Kihirdették a kémiai Nobel-díj idei győztesét

Örömében sírva fakadt a tudós – folyamatosan jelentik be a Nobel-díj eredményeket

Védett területet alakítanak ki a Csendes-óceánon

 

Kihirdették a kémiai Nobel-díjat is

 

2014.10.09.

Az idei kémiai Nobel-díj egyik kitüntetettje, a német Stefan Hell csak azért hitte el, hogy valóban megkapja a díjat, mert felismerte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia illetékesének hangját a telefonban. A három tudóst a nanoszkópia területén elért eredményeiért jutalmazzák. Eredményeik révén meg tudják mondani, hogy a molekulák egyformák vagy különböznek egymástól. “Olyan ez, mintha azt kérdeznénk, egy ritmusra menetelnek-e vagy nem. Ha egyesével nézzük őket, képesek vagyunk pontosan megfigyelni, mikor alakulnak át egyik állapotból a másikba”. 

 

“Teljesen meglepődtem, alig hittem el” – mondta a szerdai bejelentés után az aradi születésű tudós, a Max Planck Biofizikai Kémiai Intézet igazgatója, akit két amerikai kutatóval, Eric Betziggel és William E. Moernerrel együtt a nanoszkópia területén elért eredményeiért jutalmaznak a legrangosabb tudományos elismeréssel.

 

nobel-chem-m

 

Kutatási területéről szólva elmondta “nagyon-nagyon fontos megérteni, miként működnek a sejtek és mi megy tönkre, amikor a sejt elpusztul”. Hozzátette, a nanoszkópiának és felfedezéseiknek köszönhetően sokkal hamarabb ki lehet deríteni, mi történik a sejtekben, amikor kialakul egy betegség. “Végeredményben minden kór leegyszerűsíthető a sejtek rossz működésére. Ahhoz, hogy megértsük, mit jelent egy betegség, meg kell érteni a sejtet és annak helytelen működését” – magyarázta.
Eric Betziget, a Howard Hughes Orvosi Kutatóintézet munkatársát is meglepte a Nobel-díj híre. “Kábultan sétálgattam egy órát a napsütéses Münchenben, attól tartva, hogy megváltozik az életem” – mondta a Reuters hírügynökségnek telefonon a német városból, ahol szerdán előadást kellett tartania.

 

nobel2
theguardian.com

 

Még nagyobb lehetett a meglepetés a Moerner család számára. A Stanford Egyetem tudósát, aki egy brazíliai konferencián tartózkodik, felesége értesítette, ő viszont az AP amerikai hírügynökségtől tudta meg a hírt. “Boldog vagyok, le vagyok nyűgözve. Nem sejtettem, hogy rájuk hármukra esik a választás” – mondta Sharon Moerner. Férje később úgy fogalmazott, tudta, hogy van némi esélye, de nem gondolta volna, hogy kitüntetik. Ez olyan hír, “amelytől kalapálni kezd az ember szíve” – tette hozzá, és megjegyezte, nagyon izgalmasnak tartja és boldog, hogy Eric Betziggel és Stefan Hell-lel együtt kap Nobel-díjat.
Eredményeik révén a tudósok meg tudják mondani, hogy a molekulák egyformák vagy különböznek egymástól. “Olyan ez, mintha azt kérdeznénk, egy ritmusra menetelnek-e vagy nem. Ha egyesével nézzük őket, képesek vagyunk pontosan megfigyelni, mikor alakulnak át egyik állapotból a másikba” – mondta.

 

Forrás: MTI/Reuters

 
[facebook_like_button]
 

Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebook-on is, itt!

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

cs2

Örömében sírva fakadt a tudós – folyamatosan jelentik be a Nobel-díjakat

Védett területet alakítanak ki a Csendes-óceánon

Decemberben jelenik meg Gyarmati Fanni naplója

Örömében sírva fakadt a tudós – folyamatosan jelentik be Nobel-díjakat

 

2014.10.07.

Az agykutatás területén elért eredményeiért három tudós, az amerikai-brit John O’Keefe, illetve a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban.

 

Az illetékes bizottság indoklása szerint a kutatók fedezték fel az agy helymeghatározó rendszerét, azt a “belső GPS-t”, amelynek segítségével az ember képes tájékozódni a térben. “A tájékozódási képesség kulcsfontosságú létünk szempontjából. John O’Keefe, May-Britt Moser és Edvard Moser kutatásai olyan kérdést oldottak meg, amely sok évszázadon keresztül foglalkoztatta a tudósokat és a filozófusokat, azt, hogy miként képes az agy a környezetben való eligazodáshoz szükséges térképét megalkotni” – hangsúlyozza a bizottság közleménye.

 

8C9280114-nobel-ceremony-2012
Nobel-díjak átadása 2012-ben, Stockholmban – Fotó: nbcnews.com

 

A kutatásról

A helymeghatározó rendszer első komponensét 1971-ben fedezte fel John O’Keefe, aki állatkísérletek alatt észrevette, hogy az agykéreg memóriáért felelős területén, a hippokampuszban mindig ugyanaz az idegsejttípus aktiválódik, amikor a patkány a helyiség egy bizonyos részén tartózkodott. Másfajta idegsejtek aktiválódtak viszont, amikor az állat a laboratórium egy másik szegletében volt. A kutató ebből arra következtetett, hogy e “térsejteknek” a környezet feltérképezése a feladatuk.

2005-ben May-Britt és Edvard Moser az agy helymeghatározó rendszerének egy másik kulcsfontosságú elemét fedezte fel: az úgynevezett entorhinális (szagló) agykéregben megtalálták a “koordinátarendszerbe” szerveződött “hálózati” sejteket, amelyek lehetővé teszik a helymeghatározást és az optimális útvonal megtervezését.
A továbbiakban képalkotó berendezésekkel végzett kutatások, valamint az idegsebészeti műtéteken átesett betegek vizsgálata bebizonyította, hogy az emberi agyban is léteznek “térsejtek” és “hálózati” sejtek. Az Alzheimer-kórnak már a korai stádiumában sérül a hippokampusz, valamint az entorhinális agykéreg, így a betegek gyakorta eltévednek. Az agy helymeghatározó rendszerének megismerése segít megérteni a térbeli tájékozódás képessége elvesztésének mechanizmusát az Alzheimer-kórban szenvedőknél.

 

“Az agy belső GPS-ének felfedezése paradigmaváltást jelentett a magasabb kognitív funkciók celluláris alapjainak megismerése szempontjából” – hangsúlyozta a méltatás.
A három kitüntetett a tanulási és a memóriafolyamatok megismerésében játszott kiemelkedő szerepet – mondta a távirati irodának Freund Tamás Agy-díjas neurobiológus. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, az intézmény Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (MTA KOKI) főigazgatója felidézte, hogy mindhárom díjazott tartott előadást 2009-ben a Magyar Idegtudományi Társaság éves konferenciáján.

“A Moser házaspár többször tartott előadást a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet idegtudományi szemináriumsorozatán is. Rokon témán dolgozunk, szoros, mondhatni baráti a kapcsolatunk” – fogalmazott Freund Tamás.

 

“John O’Keefe 1939-ben született New Yorkban, a University College London kognitív idegtudományokkal foglalkozó intézetének tanára. May-Britt Moser 1963. január 4-én született egy Fosnavag nevű kisvárosban. Alapító társigazgatója a trondheimi tudományos és műszaki egyetem emlékezésbiológiával foglalkozó intézetének és a Kavli Idegtudományi Intézetnek. Edvard Moser 1962. április 27-én született Alesundban. Feleségéhez hasonlóan alapító társigazgatója a trondheimi emlékezésbiológiai központnak és a Kavli Idegtudományi Intézetnek. Posztdoktori képzésük során mindketten tanítványai voltak John O’Keefe-nek Londonban. “   

 

May-Britt Moser elmondása szerint kisebb sokkot kapott, amikor értesült a kitüntetésről. A trondheimi egyetem szóvivője elmondta, hogy a kutató épp az intézményben tartózkodott, amikor közölték vele a hírt. “Szüksége volt néhány percre, hogy beszéljen a csapatával” – fogalmazott Hege Tunstad, hozzátéve, hogy a tudós örömében sírva fakadt a hír hallatán.
Férjét, Edvard Mosert viszont nem tudták elérni, ugyanis épp repülőn ült München felé, gépe tizenhárom óra körül szállt le. Nem sokkal később elmondta: nem értette, hogy miért fogadták virágokkal a német város repülőterén. “Nagy meglepetés volt” – fogalmazott. Telefonját bekapcsolva látta, hogy kereste az illetékes Nobel-bizottság titkára, Göran Hansson. “Mintegy százhúsz nem fogadott hívásom volt” – tette hozzá a tudós.

Moserék egyébként az ötödik Nobel-díjas házaspár az elismerés 1901 óta íródó történetében.
John O’Keefe a Nobel-díj honlapja szerkesztőinek úgy nyilatkozott, hogy a fellegekben jár a boldogságtól. Fantasztikusnak nevezte a kitüntetést, mint mondta, hatalmas megtiszteltetés ez számára, hiszen a legrangosabb tudományos elismerésben részesül. A hír otthon érte, épp dolgozott. A Nobel-díj hírének hallatán támadt nagy érdeklődésre utalva viccelődve megjegyezte, egyelőre otthon “bujkál”, csak munkatársaival beszélt telefonon, hogy megszervezzenek egy sajtótájékoztatót.

 

article-2246228-1672E30F000005DC-796_634x422
A 2012-es Nobel-díj átadás – Fotó: dailymail.co.uk

 

A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (272 millió forintnak megfelelő összeggel) gazdagodnak – az összeg felét O’Keefe, másik felét a norvég házaspár kapja -, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

 

Megvannak a fizikai Nobel-díjak is

Friss hír, hogy a kékfény-kibocsátó dióda (kék LED) felfedezéséért három japán kutató, Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és Nakamura Sudzsi kapta az idei fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.

A bizottság indoklása szerint a három tudós húsz évvel ezelőtt felfedezett egy energiatakarékos és környezetbarát fényforrást, amellyel teljesen új módon nyerhető fehér fény.

 

A Nobel-díjról

A fizikai és a kémiai Nobel-díj kitüntetettjének nevét kedden, illetve szerdán közlik Stockholmban 11 óra 45 perckor. Hagyományaihoz híven a Svéd Akadémia egyelőre nem jelölte meg, hogy melyik napon hirdeti ki az irodalmi kategória nyertesét, de minden valószínűség szerint csütörtökön, a déli órákban lehet számítani a bejelentésre. A fogadóirodáknál idén Murakami Haruki japán író a favorit, de a várományosok között szerepel Adonis szíriai költő és az amerikai Joyce Carol Oates, valamint Nádas Péter neve is.
Pénteken a norvég fővárosban, Oslóban hozzák nyilvánosságra tizenegy órakor, ki kapja a Nobel-békedíjat. A közgazdasági emlékdíj díjazottjának kilétét október 13-án ismertetik Stockholmban.”

 

Forrás: MTI

 
[facebook_like_button]
 
vHa tetszett a cikkünk, kövess minket Facebook-on is, itt!

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

cs2

Védett területet alakítanak ki a Csendes-óceánon

Decemberben jelenik meg Gyarmati Fanni naplója

Nem bírnak magukkal a kínaiak

 

Védett területet alakítanak ki a Csendes-óceánon

 

2014.09.25.

A világ legnagyobb védett tengeri területét alakítják ki a Csendes-óceánon: a sérülékeny víz alatti élet megóvása érdekében a mintegy 1,3 millió négyzetkilométernyi területen megtiltják a bányászatot és erősen korlátozzák a halászatot.

 

Obama amerikai elnök csütörtökön írja alá a természetvédelmi régió bővítéséről szóló memorandumot – közölte a Fehér Ház.
Az elnök egy már létező védett térséget (Pacific Remote Islands Marine National Monument) bővít ki 1,3 millió négyzetkilométernyire. Óceáni madarak, teknősök, tengeri emlősök milliói élnek a hatalmas területen.

 

fiji-islands-11

 

Több mint százharminc víz alatti fenékhegyet is védelem illet az új rezervátumban. Ezeken a “hegyeken” gyakran fedeznek fel ritka vagy addig ismeretlen fajokat. Obama elnök júniusban jelezte a szándékát terület bővítésére, és a végleges határokról halászok, törvényhozók és tudósok véleményét kérte. A javaslatra több mint 170 ezer elektronikus kommentet kapott – közölte egy szóvivő.

A memorandum megtiltja a mélytengeri bányászatot és a kereskedelmi célú halászatot, bár a hobbihorgászást engedélyezi.
A területen lévő szigetek Hawaii és Amerikai Szamoa között helyezkednek el, és öt régióra osztják őket, ezek közül Obama háromra terjeszti ki a védelmet.

 

Forrás: MTI

 
[facebook_like_button]
 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

cs2

Nem bírnak magukkal a kínaiak

Talpraáll a kaliforniai kékbálna-populáció

Vége a személygépkocsik uralmának?