Nincs könnyű dolgunk idén nyáron, hiszen egyik napról a másikra egész évszaknyit képes változni az időjárás, rendkívül nehéz hozzá alkalmazkodni. Ezúttal a férfiaknak kedvezünk, hogy a 2014-es nyári szezonban ismerjék azokat a trükköket, amikkel nemcsak praktikusan, de stílusosan is fel tudnak öltözni.
Egy nyári reggelen alapvetően melegre és napsütésre készülünk, de olykor órák alatt képes lehűlni ősziesre az idő. Mi tehát az ideális öltözet, hogy ne érjen minket váratlan meglepetés a nap folyamán? A nyár egyik legújabb trendje például, hogy a férfiak a rövidnadrágot bátran kombinálhatják zakóval.
Ez az új látvány laza eleganciát sugároz, ami ráadásul megfelelő viselet lehet ebben a szeszélyes évszakban. Emellett az ing–nadrág–zakó hármas kiváló kiegészítője az alapvetően ősszel hordott mellény, amellyel igazán jól lehet az időjáráshoz alkalmazkodni, és eközben még stílusosak is maradnak a férfiak.
A színeket tekintve az erősebb nem képviselői most lehetnek merészebbek, élénkebb árnyalatú zakókat, ingeket, nadrágokat is nyugodtan hordhatnak az elegancia jegyében.
„Ezen a nyáron a kék-fehér összeállítások reneszánszukat élik. A kéknek az azúr árnyalata a legdivatosabb, amely a tengervíz és az égbolt hangulatát idézi. A hazánkban nemrég megjelenő Karl Lagerfeld kollekcióban a pólókon is visszaköszön ez a szín, mindig a fehér kombinációjaként. A kék klasszikusa mellett azonban üzletünkben megtalálhatóak élénkebb színű ruhadarabok is. A nívós Pierre Cardin legújabb nyári szettjeiben például a narancs, a piros és a mustársárga árnyalatok dominálnak ” – mondta a Marianna Boutique tulajdonosa, Schaller Marianna divatszakértő.
Egy biztos, hogy a színek, valamint a formavilág mellett nyáron az egyik legfontosabb a megfelelő minőségű, kellően szellős és kellemes viseletet nyújtó szövetek, kelmék megválasztása.
Világszerte elismert hazai designerek fogtak össze egyedülálló módon: Konsánszky Dóra, Léber Barbara, Szegedi Kata, Tomcsányi Dóri és Tóth Bori magyar nőknek segítenek abban, hogy merjék önmagukat felvállalni és megmutatni, mennyire színes egyéniségek. A neves divattervezők ezúttal családanyákra és a konfekciómérettől eltérő testalkatú hölgyekre szabták kreációikat és kivételesen bepillantást engedtek műhelymunkájukba is.
Tőle szokatlan módon selfie-vel mutatta meg Konsánszky Dóra, éppen min dolgozik mostanában. A világszerte elismert divattervező Léber Barbarával, Szegedi Katával, Tomcsányi Dórival és Tóth Borival fogott össze a valódi nőiesség jegyében és ezúttal sztárok helyett hétköznapi hősökre, azaz kismamákra, édesanyákra és nem általános konfekciómérettel rendelkező hölgyekre szabták egyedi ruhakölteményeiket.
Leber Barbara munka kozben
„A magazinok által sugallt hamis képek miatt egyre nehezebben fogadják el saját magukat az emberek. Pedig annyi minden lehet gyönyörű egy nőn! Az arc, a láb, a nyak, a hát vagy éppen a dekoltázs. Meg kell tanulni ezeket hangsúlyozni az öltözködésben. Ám mindemellett nagyon fontos, hogy legyenek sikerélményeink, s persze céljaink, amiket megvalósíthatunk” – árulta el Konsánszky Dóra, akit négy kolléganőjével együtt kért fel a Dove arra, hogy színes ruhákhoz kifejlesztett Invisible Dry dezodorának kampányához csatlakozva erősítsék a magyar nők önbizalmát, bátorítva őket arra, hogy kilépve szürke hétköznapjaikból, nőiességüket felszínre hozva mutassák meg színes énjüket.
Konsánszky Dóra
A neves kreátorok most örömmel engedtek bepillantást munkájukba, amivel valódi nőknek segítenek, hiszen mindannyian a nőiség, nőiesség megélését hirdetik kollekcióikkal.
Léber Barbara munka közben
„Sokszor hangsúlyoztam, mind szóban, mind kollekcióim által, hogy a nőiesség nem alkat és nem is korfüggő. Ez a kampány, amibe bekapcsolódtunk, pontosan ezt mutatja meg” – mondta a pazar és extravagáns alkalmi toalettjeiről ismert divattervező, Léber Barbara.
„Igazi nőknek tervezek, mindig a nőies vonalat képviseltem munkásságom során, ezért is örülök, hogy részt vehetünk ebben a megmozdulásban” – mondta Tóth Bori, akitől egyébként tervezőként nem állnak messze a színek, a Maison Marquise by Toth Bori 2014-es őszi-téli kollekcióiban a királykék és sárga dominál majd.
Tóth Bori
A minimalista vonalú, ám nőies és élénk árnyalatú ruháiról ismert Tomcsányi Dóri is a színes öltözködést hirdeti. „Magánemberként is szívesen hordok lila, piros vagy akár lazac színű holmikat, 2015-ös tavaszi-nyári kollekciómban pedig a pasztell árnyalatok kerülnek majd előtérbe” – mondta a Dori Tomcsanyi márka alapítója, aki büszkén pózolt a tükörben munka közben.
Tomcsányi Dóri
Szegedi Kata inkább sötét darabokat hord, de saját bevallása szerint is van helye a színes kelméknek a gardróbban. „Ugyan örök darab tud lenni az a bizonyos kis fekete ruha, de nagyon elegáns lehet valaki egy zöld, kék vagy piros szettben is” – tette hozzá a magyar dizájner.
Szegedi Kata
A világon egyedülálló módon öt neves kreátor bevonásával megvalósult kampány során áttervezett kreációkat egy fotózással egybekötött díjátadón vehetik át hamarosan a Dove által kisorsolt hölgyek.
„Mindenben lehet fejlődni, változni, hozzá lehet tenni, el lehet hagyni. Állandóan kísérletezem, ötleteim vannak, de a végleges utamat még nem találtam meg”. Szakmáry Zsófi gyönyörű, egyedi horgolt ékszereket készít, a gyermeknevelés mellett– ahogy mondta -„igényelt valami megnyugtató, nem fizikális tevékenységet is”.A munkához elengedhetetlen horgolást a nagymamájától tanulta, de Leányfalun, ahol a családjával él, egész kis közösség, amolyan fonóhoz hasonló szerveződik az alkotói folyamatok köré. A Hét beszélgetése.
– Mesélj kicsit magadról. Milyen út vezetett el a Mandulaművekig?
– Bölcsész karra jártam az ELTE-re, de mivel el kellett tartanom magam és akkoriban csak nappali képzésben létezett német szak, sokévnyi vajúdás és küzdés után feladtam a kétlaki, dolgozó-egyetemista létet és maradtam a munka világában. Nem bántam meg, cserébe sok mindent láttam, tapasztaltam. Volt szerencsém dolgozni a fővárosi állatkertben, majd egy ideig egy remek állatklinika mindennapjaiba láttam bele, fordítottam dokumentumfilmeket és szakszövegeket, szerveztem fesztivált, kórusversenyek és komoly zenei koncertek hadát, voltam rendezőasszisztens operaprodukcióban, később pedig vezérigazgatói asszisztensként dolgoztam egy nemzetközi nagyvállalat osztrák vezetője mellett.
– Nagyon izgalmasan hangzik. Mégis, hogyan jutottál el odáig, hogy elkezdj horgolt ékszereket készíteni?
– Mint sok más kisgyerekes anyának, nekem is lendületet vett a nem vélt, vagy inkább nem használt kreativitásom, már csak szükségből is persze. Tehát igényeltem valami megnyugtató, nem fizikális tevékenységet is, így került vissza az életembe a rég tanult horgolás. Sokat böngésztem a neten, újabb technikákat és ötleteket keresve, ahol egyszer csak belefutottam egy, az enyémhez hasonló ékszerbe. Leírás persze sehol, így maradt a próbálkozás. Sok-sok munka és kisérletezés alatt csiszolódott ki, hogy milyen fonallal, tűvel, technikával, alkatrésszel lesz esztétikus az eredmény. A tanulás persze még most is tart. Az első ékszereket csakúgy magamnak csináltam, aztán kiváncsiságból és persze büszkeségből megmutattam másoknak is. Teljesen megdöbbentett, hogy mennyire tetszik nekik. Lassan alakult ki, hogy ennek tényleg van létjogosultsága, hogy ez nem csak egy pár napig tartó hóbort, hogy én ezt imádom csinálni, akár alvás helyett is. Viszont ehhez elengedhetettlen a férjem, a barátaim visszajelzése, támogatása, segítsége.
– Hogyan találtad ki a Mandulaművek nevet?
-Az elnevezés onnan jött, hogy enyhe mandulamániám van, a mandulát minden mennyiségben és formában képes vagyok eltűntetni. Szóval így.
– Kitől tanultad a horgolás gyakorlati részét?
– A horgolást és minden más kézimunkai alapot a nagyikámtól tanultam, aztán abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy itt Leányfalun van egy icipici kis közösség. Minden héten összeülünk nálunk. Együtt horgolunk és persze dumálunk, sírunk-nevetünk, miközben a gyerekeink játszanak, bontanak, tesznek-vesznek. A fonó lehetett hasonló.
– Nagyon egyedi az ékszereid színvilága. Honnan merítesz ihletet például az árnyalatok kiválasztásához?
– Konkrét színeket ritkán kérnek tőlem. Legtöbbször közös ötletelés eredménye, hogy mi is áll jól az illetőnek, mik a színei, milyen ruhához, alkalomhoz kellene az ékszer. Amikor pedig magamban vagyok és nem adott megrendelésre készül a darab, akkor minden inspirál. Egy csokor mezei virág, a homokózóban a gyerekek játékai, egy póló színei a boltban, vagy akár csak egy sor véletlenül egymás mellé tévedt gombóc fonal.
– Mondhatjuk azt hogy az ékszerkészítés már hivatásoddá vált, vagy inkább megmaradt hobbi?
– Most abban az átmeneti állapotban vagyok azt hiszem, hogy hobbinak már túl komoly, de hivatásnak még kevés, hisz most elsődlegesen a gyerekeink körül zajlik az életem. Persze majd ez is alakulni fog, mint minden és lesz majd még több, sokkal több időm alkotni.
– Lehet-e ebben fejlődni, vagy maradsz az eredeti koncepciódnál?
– Mindenben lehet fejlődni, változni, hozzá lehet tenni, el lehet hagyni. Ez még sok kísérlet tárgya lesz, ötleteim vannak, de a végleges utamat még nem találtam meg.
– Amikor valakinek például az egyedi ékszerkészítéshez vagy más, kreatív munkához van tehetsége, akkor vagy csak és kizárólag azt csinálja, vagy minden érdekli, ami művészet. Kipróbáltad magad másban is?
– Zenei általánosba jártam, azóta van jelen az életemben a zene. Sajnos a hangszertanulás kimaradt, viszont volt és van is az éneklés, kórusban. Ugyan a gyerekek érkezésével az énekkar, a folyamatos koncertre és operába járás most kicsit jegelve lett, de eltűnni sosem fog. Ez egy életre szóló „fertőzés”.
– Hogy juthatunk hozzá az ékszerekhez?
– A honlapom még tervezés alatt van, addig a facebook-os Mandulaművek néven futó oldalamon, lehet szemezgetni, kérni, rendelni. Üzletekbe még nem igen jutottam el, barátaink kávézó-könyvesboltjábahelyeztem ki eddig csak az ékszereket, itt Leányfalun. Két kicsi gyermek mellett igazán csak éjszaka jut időm dolgozni, ötletelni és ezzel szinte csak a bejövő kéréseket tudom teljesíteni. Viszont nagy vágyam a webshop és lassan, de biztosan körvonalazódik a vásározás lehetősége is.
Ilkát évek óta ismerem. Tudom milyen szívvel –lélekkel végzi a munkáját, mennyi odaadással fordul a rábízott emberek felé. Együtt készültünk – tízperces kávészünetekben sokat beszélgetve – életünk nagy fordulópontjára az anyaságra is. Mióta kisfiával otthon van, egyedi , különleges ékszereket készít, gyöngyből. Az elkészült darabokat nézve úgy érzem, a keze alól kikerülő ékszerek élnek, alkotójuk saját színes lelkének egy kis darabját leheli beléjük. A hét beszélgetésében ma Pap Ilona mutatkozik be.
„Régi vágy tompa hangja ordít fel hirtelen
Hangját fülem, értelmét szívem fogja
Így vezetve dolgozik a két kezem.
Amorf érzések színes sora ölt formát hát kénytelen
Így kerülnek szépen helyre a gyöngyszemek kezemen”
–Pár sor a honlapodon található bemutatkozó versedből, ahol ha a tovább görgetünk, kiderül, gyönyörű ékszereket készítesz. Hogyan jutott el a folyamat egyszerű hobbitól a tudatos alkotásig?
– Volt bennem egy erős belső nyomás, indíttatás amit nem lehetett elfojtani. Korábban is érdekeltek már az ékszerek, és időről-időre megfogalmazódott bennem, hogy de jó lenne komolyabban foglalkozni vele. Ám ekkor még nem volt akkora a belső késztetés, hogy teret adjak neki. Mostanra viszont megérett bennem a vágy olyannyira, hogy kibírhatatlanná vált. Így pedig már nem tudom magamba visszacsomagolni. Tudni kell, hogy a színes gyöngyök teljes odaadással, figyelemmel kísérve, belső alkotói munkával állnak össze ékszerré. A kisfiam születése után nem sokkal kezdtem el a gyöngyözést, egyszerűen kibuggyantak az ékszerek belőlem.
– A Papillon Ékszer tehát nem egyszerű gyöngyfűzésről szól, hanem – ahogy mondtad – komoly belső alkotói munka. Hogyan tudod belevinni az egyéniséged az alkotásaidba?
– Az ékszerkészítés számomra nagy kihívás és öröm. Az alkotói fázisokban szükség van a képzelőerőmre, a kreativitásom mozgósítására, nagyvonalúságra, humorra és teljes odaadásra, bevonódásra, végül pedig az „elszakadásra” is. Megélhetem az alkotás örömét a kitalálástól egészen a kivitelezésig. Az ékszerkészítés mostanra az önkifejezésem egyik eszköze lett, ezért minden darab egy-egy lenyomata a mostani életszakaszaimnak. Éppen ezért minden egyes alkotás mást fejez ki. Vannak persze klasszikus darabok, amikkel nem kockáztatok nagyon, mert valószínűleg sokaknak tetszenek, sokakat megszólítanak. Ám vannak olyan ékszerek is, amik merészebbek, kevésbé szokványosak, ezeket nagyon szeretem mert megragadnak bizonyos lelkiállapotokat, hangulatokat.
– Az ötleteidet tehát a hétköznapokból meríted. Milyen úton jutsz el az érzéstől az ékszerig?
– Nagyon érdekes és izgatott lelkiállapot, amikor elindulok a beszerző körutamra és megpillantom a gyöngyök sokféleségét. Olyan ez, mint mikor tele van gondolattal a fejed, de nem tudsz egyszerre mindent kimondani és ha elkezdesz beszélni róluk káosz lesz belőle. Ugyanígy van a gyöngyöknél is, eleinte ide–oda kapkodok a bőség zavarában. Nagy feszültség van ebben az állapotban, mert még nem tudom mi lesz a végkifejlet, ám a sokféleség óriási szabadságot is ad. Tehát amikor beszerzem a kalózzsákmányt, először rendet kell teremteni, mert a szabadság nagy teret ad, de előbb–utóbb le kell horgonyoznom valahova, döntést kell hoznom. A képzelőerőm viszont ilyenkor dolgozik csak igazán, szeretem ezt az ötletelős szakaszt, hiszen ekkor még bármilyen ékszer lehet a gyöngyökből. Nagyon élvezem, hogy bármilyen színt, bármilyen formával vegyíthetek, társíthatok, kedvem szerint. Aztán elkezdem felfűzni az egyes elemeket és bár többnyire már megvan a fejemben, mit akarok, mégis előfordul, hogy a végeredmény nekem is meglepetés lesz. A folyamat egészen odáig tart, amíg nem érzem, hogy amit csináltam az jó, tetszik és bízom abban, hogy másoknak is tetszeni fog. Nem engedek ki a kezem alól olyan ékszert, amit nem érzek.
– Fontos az, hogy mit mivel fűzöl össze? Hogy melyik kőnek mi az eredete, milyen gyógyhatással rendekezik?
– Amikor belefogok egy ékszerbe, az ösztöneimre hallgatok és a szépérzékemre, tehát az esztétikumra figyelek. Zsigeri szinten szólítanak meg a színek, a formák, a textúra, és ami összeillik lelki szemeim előtt, abból lesz az ékszer. Csak miután elkészült, akkor nézek utána a használt ásvány vagy kő történetének, hatásának. Tehát ebből a szempontból nem tudatos a felhasználás. Nemrég például egy olyan ásvánnyal dolgoztam, ami többek között segít a dohányzásról való leszokásban, ám elsősorban nem ebből indultam ki. Nem a betegség vagy a káros szenvedély a kiindulási pont, hanem megálmodok valamit, ami szép, majd kiválasztja valaki magának az ékszert, akit megszólít a darab lelke, szépsége és akinek szüksége van rá, mindennel együtt a darab gyógyító erejére is. A lelkem indít el, utána jön csak az ész.
– Miért pont gyöngyökkel dolgozol?
– A gyöngynek rengeteg típusa van, a sokfélesége miatt választottam. Legalább annyira fontos szempont a minőség is, hogy az ékszereim értékállóak legyenek, mivel maradandót szeretnék létrehozni. Üvegből készült gyönggyel dolgozom, főleg cseh üveggyönggyel – ami a legjobb minőségű – illetve távol-keleti üveggyöngygyel is, amit ásványgyöngyökkel és féldrágakövekkel egészítek ki. Persze az anyagválasztás sem egy lezárt út, hiszen valaminek az elején járok még.
– Tanultad az ékszerkészítést vagy önmagadtól kísérletezted ki a technikákat?
– Minden úgy kezdődött, hogy egyik nap el kellett mennem bevásárolni rengeteg gyöngyöt. Vettem szakkönyvet is, de alapvetően önmagam fejtem meg és a magam igényei és üteme szerint tanulok. Emellett persze érzem, hogy szeretnék még több újdonságot elsajátítani, más technikákkal megismerkedni.
– Minden ékszerednek nevet adsz. A honlapodon rendszeresen vannak névadó játékok! Először kitalálod a nevet, vagy elkészíted az ékszert és utána nevezed el?
– A névadó játékokat közösség formálás miatt találtam ki és a játék öröméért..Miután megszületik az ékszer, csak akkor kap nevet, hiszen én is akkor látom először egyben. Ha előbb találnám ki, keretek közé szorítva érezném magam, ami ellene mond az ösztöneimnek. Annyiféle korlátozás alatt élek, gyöngyfűzés közben elhárítok mindent ami határt szab. Nekem az ékszer a lényeg, utána jön minden más: a név, az értelmezés, az eredet.
Fenyőgyanta kollekció
– Van olyan darab, amihez különleges emlék, történet kötődik?
– Mindig azt szeretem a legjobban, amelyik éppen készül, mert akkor éppen abban vagyok nyakig.Mégis talán leginkább a legelső lávaköves szettet szeretem, pedig nem kapcsolódik hozzá konkrét hangulat. Van egyébként több olyan darab is, aminek elkészítése számomra nagyon emlékezetes, az akkori hangulatom miatt.
Lávakő kollekció 1
– Van egy másfél éves kisfiad. Hol van a közös pont anyaság és ékszerkészítés között?
– Az anyaság hatalmas energiát követel – no meg termel is -, minden szervezés kérdése. Ami biztos, ennél több időm nem lesz, sőt inkább kevesebb. Ennek ellenére annyira intenzív bennem az alkotási vágy, hogy terveim szerint kisajtolom rá a szükséges időt. Az anyaság sokat változtat rajtam. Érleli a személyiségem, fejleszti a találékonyságom én pedig igyekszem kézzelfoghatóvá tenni azt, amire képes vagyok. A gyereknevelés nap, mint nap döntéshelyzetek sorozatát követeli tőlem és óriási felelősséggel jár. Az ékszerkészítés mindezt játékossá teszi, feltölt és általa megélem a flow –élményt is. A kézzelfoghatóság és az azonnali visszacsatolás most nagyon fontos, hiszen az anyaság „eredménye” sokszor megfoghatatlan, akár a civil hivatásom, mivel az szubjektív dolgokkal van kapcsolatban. Így ezek jól kiegészítik egymást bennem. Tehát saját örömömre indult az ékszerkészítés, mostanra viszont már túlmutat rajtam, ezért ideje útnak indítani a munkáimat. Bevállaltam, ami vagyok és nagy örömömre pozitívak a visszajelzések, minél bátrabb vagyok, annál több bíztatást és elismerést kapok.
– Az ékszerkészítés mellett az írás is foglalkoztat…
– Igen, szeretek ezen a csatornán is megszólalni, amikor jön az ihlet. Egy vers született eddig és egy novella, a „Lila szoknyás nő” története. ( a Papillon ékszer facebook oldalán olvasható – a szerk.) Amikor van inspirációm, akkor írok, sokszor az ékszerbe foglalt ásvány eredetéről és gyógyhatásáról is, illetve néha arról a gyógynövényről is, ami hasonló hatással bír.
– Minden ékszernek ismered a gazdáját vagy odaadod őket idegeneknek is?
– Az ékszer számomra sokkal több, mint egy kiegészítő. Az ékszer a látványon kívül mindaz, amit belelátunk, beleérzünk, az a lehetőség, ígéret, vágy, amivel a viselője felruházza. Az ékszerekhez személyes élmények, kalandok, történetek tapadnak, ezért mindig a viselője tölti fel eleven élettel, a folyamat pedig kölcsönös, hiszen az ékszer is öltözteti viselőjét, kiemeli és megerősíti egyéniségét. Úgy tekintek rájuk, mint a fűszerekre, amiknek illata van és bevésődnek gazdáik élményeibe, érzéseibe, vágyaiba, emlékeibe, mint ahogy a szegfűszeg, a vanília vagy a kurkuma illata tapad be a limbikus rendszerünkbe. Az ékszer az érzékeink szinte összes csatornáján megszólít bennünket: különböző textúrája van, ami különböző taktilis élményeket nyújt, magán viseli gazdájának illatát, sőt anyagától függően csilingelhet is, nem beszélve a vizuális élményről és ingerről ingerről. Az ékszereknek múltja van, jelene és jövője. A Papillon ékszerek különlegessége, hogy nálam kezdődik az életük, majd tovább írják saját történetüket másvalakinél. Örülök ha ismerem az illetőt vagy kialakul vele valamiféle kapcsolatom. Külön hálás vagyok azért, ha tudom hogy jó sorsa lesz annak, amit készítettem, mivel mindegyik egy kis darab az életemből, egy kis darab belőlem, amivel meg tudom szólítani az embereket. Amikor útnak indítom őket, reménykedem, hogy kedves kapcsolat alakul ki ékszer és gazdája között, hogy a számomra oly sok mindent jelentő fülbevaló, gyűrű vagy nyaklánc a tulajdonosa életét is egy kicsit szebbé, színesebbé és szabadabbá teszi.
Ha megtetszett a Papillon ékszervilág és szeretnél még több képet nézegetni, a galériánkban megteheted.
Pap Ilona ékszereiről pedig a Facebook oldalán találsz még részletesebb információkat.
Varga Klaudia azt vallja, a divatot nem követni, hanem teremteni kell, ezért úgy érzi, minden alkotás és kreáció attól lesz egyedi, hogy belülről, intuitív módon jön, külső behatásoktól mentesen. A formabontó Poisonist táskái és tárcái mostantól a budapesti Black Box Store polcain várják a „tucatdivat”-ra ráunt vásárlókat.
„Amikor először sercent bőr japán pengém alatt, morbid izgalom és kaján öröm lett úrrá rajtam. Sosem fogom elfelejteni azt a pillanatot. Tudtam, hogy hazaérkeztem.”
fotó: Kelle Emese
A fenti idézet annak a feltörekvő magyar dizájnernek a mottója, aki a budapesti Black Box Concept Store legújabb üdvöskéje. A „feketedoboz” merészen száll szembe a városi tucatüzletek kínálatával és feltörekvő hazai divattervezők kollekcióit vonultatja fel abszolút korrekt árakon.
fotó: Kelle Emese
Ezúttal Varga Klaudiának, vagyis a Poisonist megálmodójának „szúrós, szögletes, hegyes” Sacred Geometry összeállítása debütált, egyedülállóként a hazai divatvilágban. A tervezőnő különféle „szőrökkel és bőrrel” dolgozik, egyedi táskái és tárcái pedig formavilágukban a „szakrális geometriát” ötvözik a mai modern trendekkel.
fotó: Kelle Emese
A Poisonist fél évvel ezelőtt készült el a kollekcióval, a híre pedig azonnal elterjedt, mivel olyan márkával állunk szemben, ami fittyet hány a fő divat vonulatokra és saját magából merít – mindezt pedig roppant alázatosan teszi.
fotó: Kelle Emese
A bemutatón a tervezőnő arról beszélt, hogy tulajdonképpen nem is maga a megvalósult tárgy, ami motiválja munka közben, hanem maga a matéria, ugyanis a bőr iránti szenvedélye már nagyon régóta tart. Elmesélte, négy évvel ezelőtt megismerkedett későbbi mentorával, Bráda Judittal, a MOME textil szak, bőr szakirányának egyik mesterével, aki azóta is okítja őt a bőr szabásának és varrásának mikéntjére.
fotó: Kelle Emese
Varga Klaudia azt vallja, a divatot nem követni, hanem teremteni kell, ezért úgy érzi, minden alkotás és kreáció attól lesz egyedi, hogy belülről, intuitív módon jön, külső behatásoktól mentesen. A Poisonist fantázianév – az egyébként angol nyelv és kommunikáció szakon diplomázott – tervezőnő szerint leginkább a méregkeverő szóval azonosítható.
Mint mondta, ha képet akarna társítani a saját alkotói folyamatához, leginkább úgy tudná elképzelni magát, hogy egy középkori vár nyirkos falai közt, az éjszaka leple alatt kísérletezik különféle szőrökkel és bőrökkel. Nem csak a Poisonist víziója, a végeredmény is formabontó, az egyedi kreációkat pedig mostantól a Black Box Concept Store polcain találjátok meg.
