-273 °C

Az országúton edzett férfi, aki évente háromszor teljesíti az Ironmant

 

ja – 2014.07.24.

Attilához belépve, már a lakásban azonnal észrevenni, egy igazi Ironman-hez érkeztünk. Az előtérben két bicikli, a dicsőségfalon a plafon felé kúsznak az oklevelek, emlékplakettek és rajtszámok, a házigazda pedig saját készítésű tejes lepénnyel kínál, az egyikben sok cukor van, a másikban sok fehérje. Az Ironman – vagyis Vasember próba – az egyik legkomolyabb megmérettetés, keveseknek sikerül életében legalább egyszer teljesíteni. Dobay Attila már háromszor ért célba vasemberként, tervei szerint nyár végéig még kétszer megszerzi a címet – a Hét beszélgetése.

 

Az Ironman volt életed első nagy megmérettetése amin elindultál. Hogyan kezdődött az egész?

– Három éve egy haverom megcsinálta az Ironmant (IM), úgy gondoltam, ha neki megy, akkor nekem is sikerülnie kell. Ennyi. 2002-ben kezdtem el bringázgatni hobbi szinten. Előbb-utóbb körbetekertem a Balatont, először 12 óra 40 perc alatt, erre pontosan emlékszem. Utána természetesen teljesen halott voltam és elképzelhetetlennek tartottam hogy még 100 métert járjak, nemhogy fussak egy maratont. (ami már önmagában is lehetetlennek tűnt akkor). Plusz a kilencvenes évek elejétől nagyon sokáig súlyosan asztmás voltam, olyannyira, hogy sokszor a lakásban sem tudtam egyedül közlekedni, az oxigénhiányos állapot miatt. Ilyenkor kórházi kezelésre szorultam. Ezért nagy élmény, hogy jól beállított gyógyszeres terápia segítségével legyőztem a betegséget és most bármikor bármennyit tudok mozogni.

 

attila2

 

Mennyi ideig készültél az első IM-re? Hiszen te komolyan, versenyszerűen nem sportoltál előtte.

– Az aktív felkészülés egy év volt, de nem nulláról indultam, alapok voltak. Akkor már évek óta évi 1500-2000 kilométert tekertem, igaz lassan, de bringáztam. Illetve két éve már futottam rövidebb távokat, kihagyás után is le tudtam futni tíz kilométert egyszerre. Belehaltam, de teljesítettem. A tudatos, rendszeres felkészülés úgy kezdődött, hogy 2011. júniusában kitaláltam, hogy szeptemberben lefutom a maratont. Kőkeményen elkezdtem edzeni és sikerült egész emberesen teljesítenem a negyvenkét kilométert. Innentől az IM-re készültem. Elkezdtem úszni is, mert akkor még hetven méter után gyakorlatilag megfulladtam a vízben és ez elég kellemetlenül érintett. Így télen főleg úsztam és futottam, amikor pedig kitavaszodott, elkezdtem a bringát nyomni. 2012. júliusban sikerült egész jól megcsinálnom az Ironmant. Az 550 fős mezőnyből 102. helyen értem célba.

 

Mekkora távokat kell teljesítenie egy Ironman-nek?

– Összesen 3,8 kilométer úszás, 180 kilométer bringa, és egy maraton, ami 42,2 kilométer futást jelent. Ez így együtt 226 kilométer.

 

Mennyi idő alatt?

A legjobbak 8 óra 20 perc alatt, kilenc órán belül teljesítik, nekem 11:38 a legjobb időm.

 

attila4

 

Önmagadat akarod legyőzni, vagy számít, hogy hányadik leszel?

– Nem célom, hogy az első tízbe bekerüljek, mert rámenne az életem. Viszont minden verseny előtt kitűzök időket és helyezéseket amiket szeretnék elérni. Van egy–két ismerősöm, akikkel együtt edzek és egymás ellen is szoktunk versenyezni.

 

A triatlon magányos sport…

-Abból a szempontból igen, hogy a hosszabb távokon tilos együttműködni a versenyzőknek – például szélárnyékban biciklizni, vagy bármilyen külső segítséget elfogadni -, ezért kiállítás jár. Viszont a felkészülés során sok az edzőtábor, a közös edzés. Több társasággal járok úszni, futni is. Ma este is megyek éjszakai terepfutásra, kocogok az Angyalcipők klub futóival, a Bátor-Táborosokkal, a Nike Futóklubbal, van egy triatlon klub, illetve a Spuri SC, de nekiindulok csak úgy magamban is. Attól függően, hogy milyen edzést akarok csinálni, csatlakozom ezekhez a bandákhoz. A bringát általában szeretem egyedül nyomni, mert akkor száz százalékosan tudok a saját ritmusomba haladni. Mivel egy hosszabb edzés négy-nyolc óra, ennek elég nagy a jelentősége.

 

Van saját edződ, vagy magadnak állítod össze a felkészülési terveket?

– Az első évben komoly edzéstervvel dolgoztam, amit internetes szakmai oldalak segítségével állítottam össze. Most viszont már inkább a három éve részletesen vezetett edzésnaplómból nyert tapasztalataimra hagyatkozom. Van, ami kulcsfontosságú: például kiszámolom, hogy adott hónapban 1600 kilométert kell bringáznom, ami hetente nagyjából 400 kilométert jelent. Amikor ezzel megvagyok, kijelölök két biciklizős napot a héten: egy 200, illetve 150 kilométereset, a többi töltelék edzést pedig ehhez igazítom, gyakorlatilag amikor jól esik. Eközben figyelek arra is, hogy a 3o kilométer futásom ne a hosszú tekerős nap előtt legyen közvetlenül.

 

Hány kilométert mész egy héten?

– Változó. Idén márciustól körülbelül 5000 kilométert bicikliztem. Most csúcsterhelés van, hetente 500 kilométert tekerek. Éves átlagban hét kilométert futok naponta, az egy évben nagyjából 3000 kilométert jelent. Az úszást kicsit lazábbra veszem, mert marhára nem megy nekem, így abból 100 kilométert teljesítek évente.

 

attila7

 

Melyik a kedvenced?

– Mindhármat szeretem. Bringázni leginkább rövidtávon, kitekerni a Dunakanyarba és hazajönni. A Balaton körül is jó dolog körözgetni, a felvidék, a Káli-medence gyönyörű környék. A hat-nyolc órás edzés viszont tiszta darálás és tud unalmas lenni. Sokszor megyek a Duna mentén, majd az Ipoly jön; a szlovák határig meg sem állok. A futásban a terepfutás, főleg őszi-téli időszakban tömény élvezet. Még ha hat-nyolc órát mész akkor  is nyújt elég gyönyörködnivalót a természet.

 

-Ez nagyon extrém igénybevétel…

– Óriási tévhit. A szervezet általában százalékosan működik. Tehát aki soha életében nem sportolt, aztán hirtelen felbuzdulásból fut egy szigetkört,  az sokkal extrémebben veszi igénybe a szervezetét, mint én egy jól felépített felkészülés után teljesített Ironman-nel. Ciklusokban kell edzeni, arányosan növelve a teljesítményt, mivel a szervezetnek is meg kell adni az esélyt, hogy jól tudjon dolgozni. Persze abban van igazság, hogy olyan szintű a napi terhelés ezeknél a távoknál, ami átlagos táplálkozás mellett nem teljesíthető. Pótolni kell a vitaminokat, ásványi sókat és figyelni kell az E-bevitelre.

 

Hogyan építed fel az étrendedet?

– A mindennapokban nem étkezem tudatosan, kivéve, amikor hosszabb edzés vagy verseny előtt állok. Olyankor figyelek arra, hogy feltöltsem a szervezetem.

 

Mit értesz ez alatt?

– Az Ironman nagyon spéci. Lelassul az ember emésztése, mert a keringés értelemszerűen az izmokat segíti, így mozgás közben csak gyorsan felszívódó élelmet lehet bevinni. Egy tízórás versenyen nagyjából 1000-3500 bevitt kalóriát tud hasznosítani a szervezet, ezzel szemben az Ironman 10.000 kalóriányi energia felhasználás. Az energia deficitet zsírégetésből lehet fedezni. Egy ilyen hosszú megmérettetésen fél kilónyi zsírt éget el az ember. Ehhez azonban szénhidrátra van szükség, így nagyon oda kell figyelni a megfelelő mennyiségű bevitelre. Komolyan, tudatosan kell feltölteni előtte az energia raktárakat.

 

attila3

 

Ez a gyakorlatban mit jelent?

– A verseny előtti két napon nekem a hús és krumpli kombó jött be. Igazából nem eszem többet, mint egy magát hizlalni akaró ember, viszont normális esetben már nem eszem ennyit, sok lenne. Feltétlenül szükségem van fehérjére is. Megfigyeltem, ha nem eszem eleget belőle, akkor másnap nem kerülök formába, ezért szoktam fehérjeporokat, turmixokat inni. Figyelek arra is, hogy az összes aminosavat magamhoz vegyem. Illetve a Nutella alapvető része a táplálkozásomnak, a verseny előtti két nap biztosan megeszek belőle egy üveggel. Ez nem annyira tudományos, de jól esik. A verseny reggelén két-három órával korábban kelek fel, mielőtt indulnék és elkezdek enni. Vagy tojásos bundáskenyeret, vagy lekváros kenyeret, attól függ, hogy éppen milyen kedvem van.

 

Verseny közben mire van szükséged?

– Egy 12 órás Ironman-en megeszem egy darab kiflit, sonkával, sajttal, fél banánt, körülbelül tíz darab spéci zselét, gyorsan felszívódó csokoládét – ami versenyzőknek van kitalálva – és izotonikus italt is iszom a cukorbevitel miatt.

 

Magadtól tanultad ezeket, vagy segít benne valaki?

– Legalább 30-40 órát töltöttem tudományos felkészüléssel az első Ironman előtt. Utána olvastam, hogy mi hogyan történik, mert fontosnak tartom, hogy ne automatikusan csináljam, hanem értsem is mi van a dolgok mögött. Nagyon vékony a határmezsgye, aközött, ahol még működik a szervezet terhelés alatt és ahol már nem. Rengeteg oldal, fórum van az interneten ami segít ebben, de járok triatlon klubba is, ahol vannak közös megbeszéléseket. Így szép lassan kiokosodtam.

 

Milyen felszerelést használsz?

– Van egy országúti bringám, azt aktívan használom és van egy kerékpárom városi használatra strapabíró vastag kerékkel. Ezen kívül használok úgynevezett fitness bike-ot is, ami köztes átmenet, ezzel kezdtem 2002-ben a tekerést. Plusz van egy tartalék. Futócipőből évi hármat használok el, amikor elkezd fájni futás közben a térdem, akkor tudom hogy cipőt kell váltani.

 

ati2

 

Milyen versenyeken indulsz az IM-en kívül?

– A Tour de Pelso minden évben egy emblematikus verseny, a Balaton körbebiciklizése. Nagyjából hét-nyolcszáz emberrel kerülünk versenytempóban, nekem itt stabil hat órán belüli időm van. Pár olimpiai sprintre és féltávra elmegyek a felkészülési időszakokban (olimpiai sprint az IM nyolcada) hogy gyakoroljam a depózást meg érezzem az egésznek a hangulatát. Mikor az ember kijön a vízből, át kell öltözni bringázáshoz, cipőt, pólót kell húzni, itt komoly perceket lehet fogni. Hogyha az ember gyakorlott, 30-40 embert meg tud előzni ebben a szakaszban. Tavaly márciusban volt a négynapos Balaton kerülés futva. Ezzel elég nagy fába vágtam a fejszémet, mondhatni a határaimat feszegettem. 196 km-t futottam négy nap alatt. Nagyon nehéz minden nap maratont futni úgy, hogy mellette elég komoly szintidőket is kell teljesíteni.

 

Elindultál az úgynevezett “100-as vagy-e?” versenyen, ami 100 kilométer futást jelent a Margitszigeten. Miért?

– Ez tavaly volt, úgy éreztem ideje futni egy százast. Nagyon kellemes tizenkilenc szigetkör volt.

 

Nem untad meg?

– Nem, mert 19 körre kalibráltam az agyamat. Nagyon fontos, hogyan állítja be az ember mentálisan a történetet. Nem mondhatom, hogy unatkoztam volna, sőt nagy élmény volt, hogy a reggeli napfelkeltekor már futottam, aztán végignéztem, ahogy mennek a napszakok meg a felhők és sötétben fejeztem be.

 

Idén teljesítetted a harmadik Ironman-t és még kettőre készülsz a nyáron. Mondhatjuk, hogy a verseny szokásoddá vált?

Úgy van. Amikor már felkészültem, könnyebb lendületben maradni, mint újra lendületbe jönni. Úgy gondoltam ha ennyi energiát beleteszek a felkészülésbe, ki kell hozni belőle a maximumot. Idén három Ironman-t rendeznek az országban másfél hónapos különbségekkel. Maximálisan ki akarom használni a versenyek élvezetét. Illetve csatlakoztam a Bátor Táborhoz, így a kilométereimmel nekik is gyűjtök. A három IM egy évben pedig különleges dolog, még nem hallottam másról akik ezt így teljesítik, bár sok magyar van aki más versenyeken többet is csinál.

 

ati1

 

Hogyan támogatod a Bátor Tábor munkáját?

– A Bátor Tábor beteg gyermekek élményterápiás táboroztatásával foglakozik. Nagyon értékesnek és fontosnak tartom a munkájukat, ezért csatlakoztam a „Fogadj örökbe egy kilométert” elnevezésű programjukhoz. Aki segíteni szeretne, az a verseny során megtett 226 kilométeremből fogadhat örökbe egyet, tetszés szerinti összegért. Az így befolyt pénz a Bátor Tábor kasszájába kerül.

 

Fontos neked, hogy segíts?

– Persze jó érzés segíteni.

 

Alapítottál egy futóklubot, a vasárnap esti misén, ahova rendszeresen jársz. Népszerűsíted az életmódot, amit élsz?

– Annyiban igen, hogy szívesen osztom meg a tapasztalataim azokkal, akik amatőr szinten sportolnak és tőlem kérnek tanácsot. Több embernek segítettem abban, hogyan fogyjon le, milyen sportot válasszon, melyik úton induljon el ha rendszeresen mozogni akar. Nem keresem ezeket az embereket, de ha megtalálnak és kérdeznek, szívesen válaszolok.

 

Te miért csinálod?

Élvezem a mozgás örömét.

 

Attila július 26-án szombaton elindul élete negyedik Vasember próbáján. Mi, itt a Popupcafe-n drukkolunk neki és várjuk élménybeszámolóját!

 
 

hbeszmeghivo

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

cs2

Pap Ilona csodálatos ékszervilága

Nekem a művészet a legegyszerűbb és legizgalmasabb út

“Mindig kell egy verseny, amire tudok edzeni”

Nekem a művészet a legegyszerűbb és legizgalmasabb út

Kleininiger Lilla csodálatos színvilága

Nyomozás, rezső, kalózhajó – Bemutatkozik a krimiestel

 

INTERJÚ

cs2

Mary Popkids interjú a Bánkitó Fesztiválról

IMPRESSZUM ADATVÉDELEM FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT