Kategória: Film – Színház

 

2014.07.15.

“Tud az angyalok nyelvén, de veszedelmes közelségből ismeri az ördög titkait” – írta a száz éve született Tolnay Kláriról Müller Péter író. Tolnay Klári 1950-től haláláig a Madách Színházban játszott, itt kapta meg a világirodalom legnagyobb szerepeit, itt aratta legnagyobb sikereit. Portré.

 

A magyar színjátszás kiemelkedő alakja Budapesten született 1914. július 17-én, de a Nógrád megyei Mohorán nevelkedett, édesapja gazdaságában. A kis település saját szülöttjeként tekint rá, emlékház, kápolna és szobor is őrzi itt emlékét. Születésekor a Rózsi nevet kapta, a Klárit csak 1934-ben, a Meseautó bemutatója után vette fel. Az olvasás és a zene szeretetét a családból hozta, édesanyja tanította zenére, éneklésre, mivel a mohorai kúriában gyakoriak voltak a családi kamarazenélések.

 

 

A színházi világba a család rokona, Bókay János író vezette be. Kisebb filmszerepek után az első sikert a Meseautó című vígjáték hozta meg számára, ekkor szerződtette a Vígszínházba Jób Dániel. A direktor azt is előírta neki, hogy minden nap figyelje a nagyokat: Somlai Artúrt, Csortos Gyulát, Gombaszögi Ellát, Rajnay Gábort. A fiatal színésznőt 1938-ban Deval vígjátéka, a Francia szobalány tette népszerűvé, ezután sorra jöttek az egyre nagyobb és egyre jobb szerepek, a közönség szívébe pedig a “Katyi-dalokkal”  lopta be magát végleg. Tolnay Klári 1934-től csaknem száz filmben és tévéjátékban szerepelt, olyan emlékezetes művekben, mint a Déryné, a Rokonok, a Pacsirta és a Legato.

 

 

1936-ban feleségül ment Ráthonyi Ákos filmrendezőhöz, aki a második világháború után kivándorolt, majd 1956 után lányuk is követte Londonba. Tolnayt romantikus barátság, afféle mester és tanítványa kapcsolat fűzte Márai Sándorhoz, az író 1945-ben hozzá írt Tíz vers (alcíme szerint Ismeretlen kínai költő Kr. u. a XX. századból) című szerelmes versgyűjteményét a színésznő csak Márai halála után hozta nyilvánosságra. 1946-ban a Művész Színházban ismerkedett meg Darvas Ivánnal, a legendás szerelemből házasság lett, ami 1958-ig tartott.

Tolnay Klári 1950-től haláláig a Madách Színházban játszott, itt kapta meg a világirodalom legnagyobb szerepeit, itt aratta legnagyobb sikereit. Kiemelkedő alakítást nyújtott a Rómeó és Júliában, Ibsen Nórájának címszerepében, mint Irina a Három nővérben és Arkagyina a Sirályban, Giza a Macskajátékban és Blanche a Vágy villamosában.

Mindezeket követte az Aranytó, végül a Nagymama című darab főszerepe. Élete utolsó évtizedében színészi pályájának újabb csúcsára jutott, 1990 és 1998 között volt olyan esztendő, amikor öt színmű főszerepében láthatta a közönség. Igazi jutalomjátékként 1993-ban Mensáros Lászlóval eljátszották Arbuzov Kései találkozásának öreg szerelmespárját. 1998 őszén a Nemzeti Színházban Szabó Magda Régimódi történetében egy kedves apácafőnök megformálására készült, amikor október 27-én álmában érte a halál.

 

 

A legjobb partnerekkel és rendezőkkel dolgozott és mindvégig az a természetes, jó humorú, kedves jelenség maradt, amilyennek felfedezték. Különös tehetsége volt ahhoz, hogy kapcsolatot teremtsen a közönséggel, s a közönség hálás volt ezért, mindvégig szerette.
Tolnay Klári 1951-ben és 1952-ben Kossuth-díjat kapott, 1950-ben lett érdemes művész, 1954-ben kiváló művész. 1996-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett, majd 1997-ben Budapest díszpolgára és a Magyar Örökség díj tulajdonosa.

A magyar színháztörténet kiemelkedő alakjára a centenárium alkalmából filmvetítésekkel, kiállításokkal emlékeznek, a születésnap előestéjén mutatják be a Márai nyomdokán – A Színésznő című kötetet, amiben az év elején meghirdetett irodalmi pályázatra érkezett alkotások olvashatók. A születésnapon a budapesti RaM Colosseumban gálaesten színészek, énekesek, táncosok tisztelegnek Tolnay Klári emléke előtt.

 

Forrás: MTVA Sajtóarchívum

 
[facebook_like_button]

 

zzs-jzs – 2014.07.15.

Annak ellenére, hogy vasárnap nagyjából az egész világ a kivetítők elé tapadt, egy párszáz fős, a futball iránt cseppet sem érdeklődő embertömeg gyűlt össze a Margitszigeti Szabadtéri Színpadnál, nem kis várakozással: Lajkó Félix különleges nagykoncertet adott a Budafoki Dohnányi Szimfonikus Zenekarral közreműködve.

 

 

Való igaz, hogy a hegedűvirtuóz bármilyen hangszerhez nyúl, fütyül, suttog, penget vagy épp a vonót húzza, különleges zsenialitással teszi azt, így legyen bármilyen szkeptikus a hallgatóság, pár perc után mindenki megadja a szívét az “ördög hegedűsének”.

 

A nyári, szabadtéri koncertnek azonban egyik veszélye az időjárás szeszélyessége, ám ezúttal a halkan szemerkélő eső csak még különlegesebbé tette az egyébként is egyedülálló koncertélményt, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad szervező gárdája pedig profin kezelte az zivatar okozta kellemetlenségeket.

 

 

Lajkó Félix éppen azon a határvonalon mozgott végig az est folyamán, ami mindig is besorolhatatlanná tette a művészetét, új dimenziót nyitva mind a komoly-, mind a népzene világában, zseniálisan vegyítve a kettőt.

 

A Dohnányi Szimfonikus Zenekar Hollerung Gábor vezényletével csaknem a hegedűs arcmimikáját lekövetve, tűpontossággal reflektált minden eleresztett hangjegyre, meghagyva és előtérben tartva Lajkó Félix megkérdőjelezhetetlen zenei individuumát.

 

 

A csaknem kétórás koncert a teljes közönséget a székekbe szögezte, s ahogy azt a hegedű virtuóztól megszokhattuk, a Mező mező volt, a madárfütty a legkedvesebb nyarakat idézte, a Selyem szinte a bőrünket érintette, a zenében pedig szép lassan összefolyt képzelet és valóság: minden jelenlévő akarva, akaratlanul Lajkó Félix saját univerzumának részese lett erre az estére.

 

A hegedűművész már készülő lemezének néhány művét is eljátszotta citerán, ám a koncerten mégis főhangszere, a hegedű dominált.

 

 

Lajkó Félix stílusa egyszerűen besorolhatatlan, mindig is egy volt a lélekre különleges érzékenységgel ható zenészek közül, közvetítőként használva hangszereit önmaga és a külvilág között. Mindegy, hogy mihez nyúl, kikkel lép színpadra, a végeredmény mindig kristálytiszta, valamilyen ismeretlenül mély és érett forrásból táplálkozó, ösztönös, zsigeri lélek-zene egyveleg.

 

 

A virtuóz hegedűs szünet nélkül játszott végig csaknem két órát, megbonthatatlan egységben a szimfonikus zenekarral.

 

Az élmény semmihez sem fogható, az estét pedig csak megkoronázta az a mély alázat, amivel Lajkó Félix a közönség ovációját fogadta.

 

 

Összességében tehát ismét bebizonyosodott: a hegedűs saját zenei világa nemhogy kategorizálhatatlan, egyenesen önálló műfajt teremt, amit különleges érzékenységgel és érzékkel vegyít gyakorlatilag bármilyen, hozzá hasonlóan igényes zenei együttállással.

 

[facebook_like_button]

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Különleges koncerttel készül az “ördög hegedűse”

Vége a vizsgaidőszaknak – irány az EFOTT

Magyar zenekarok lepik el a Szigetet

 

Címkék: Lajkó, hegedű, koncert, Margitsziget

 

zzs – 2014.07.12.

“Mindegy, milyen hangszeren, hegedűn, citerán, fütyülve vagy belebúgva a mikrofonba, mindegy milyen forrásból, népzenéből, klasszikusokból, bluesból, jazzből táplálkozva, magán átszűrve, szabadon improvizálva elénk rakja a tiszta muzsikát a túlpartról.” Lajkó Félix ezúttal a Margitszigeten ad bizonyságot virtuozitásáról. 

 

A vajdasági születésű Lajkó Félix, az „ördög hegedűse“, a „Vajdaság Paganinije” idén ünnepli 40. születésnapját. A citerán, hegedűn és zongorán játszó világzenei virtuóz ebből az alkalomból különleges koncertre készül a Margitszigeten a Budafoki Dohnányi Szimfonikus Zenekarral.

 

 

Lajkó két évtizeddel ezelőtt érkezett Budapestre egy kölcsönkért hegedűvel, ahol a Dresch Quartett tagja lett. Jancsó Miklós „fedezte fel“, aki 1997-ben forgatta róla a Játssz, Félix, játssz! című portréfilmet. Számos ismert zenésszel muzsikált együtt: Szabados György, Borisz Kovacs, a francia Noir Désir zenekar, Alexander Balanescu, Boban Markovics. Számos lemeze jelent meg, színházi és filmzenéket komponál és szerepelt Mundruczó Kornél Delta című fődíjas filmjében. Jelenleg Palicson él, ingázik lakóhelye és Budapest között, egyformán képviselve és összekötve az anyaországot és a Vajdaságot.

 

Lajkó kivételes tehetségű és érzékenységű előadó, aki „megszállott“ átéléssel kalauzolja hallgatóságát a zene szenvedélyekkel teli világában. A maga útját járja, stílusa besorolhatatlan. Mindegy, milyen hangszeren, hegedűn, citerán, fütyülve vagy belebúgva a mikrofonba, mindegy milyen forrásból, népzenéből, klasszikusokból, bluesból, jazzből táplálkozva, magán átszűrve, szabadon improvizálva elénk rakja a tiszta muzsikát a túlpartról.

 

forrás: erdely.ma[/caption]

 

A Szimfonik koncerten a Budafoki Dohnányi Szimfonikus Zenekarral közösen életre hívott Lajkó Szimfóniát adja elő, amiben kiteljesednek és megsokszorozódnak a zenei dimenziók, egyedivé és felejthetetlenné téve az estét. Vezényel: Hollerung Gábor.

 

Kedvcsinálónak nézzétek meg a hegedű virtuóz A madárnak című művéhez készült kisfilmjét, aminek egyik érdekessége, hogy a helyszínen rögzített hangot hallhatjuk benne. A videóban Lajkó Félix és Brasnyó Antal a lillafüredi Hámori-tavon egy csónakban himbálózva hegedülnek. Érdekesség, hogy Lajkó Félixnek ez az első hivatalos klipje, eddig csak koncertfelvételeken szerepelt. Ezzel a videóval egyébként szimbolikusan is lezárt egy korszakot, aminek folytatását a legutóbb megjelent nagylemeze jelenti, ahol hegedű helyett citerán játszik. 

 

 
 

Esőnap a Margitszigeten

 

Ma, vagyis az esőnapon tartják meg a Filmzene a világ körül koncert-show-t a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, este 20 órától.
A közlés szerint a megváltott és lefoglalt jegyek az esőnapra automatikusan érvényesek, így azokat nem szükséges becserélni.

A koncert egyébként a tavalyi nagysikerű James Bond 60 „folytatásaként” kerül színpadra. Nic Rainekarmester, a Párgai Filharmonikusok vezetője és a Budapest Symphony Orchestra egy olyan világkörüli turnéra invitálja a közönséget, ahol minden nagyobb földrajzi egységhez egy-egy ismerős filmzenei téma társul.

 

 

A videó-összeállításokkal kísért látványos show-ban népszerű dalok hangzanak el pl. az Indiana Jones, Tigris és sárkány, Doktor Zsivágó, Casablanca, A keresztapa, Evita és a Titanic című filmekből, többek között Nino Rota, John Barry, Hans Zimmer, Maurice Jarre szerzeményei. „A határ a csillagos ég” szlogent viselő est énekes szólistái idén is Gájer Bálint és Veres MónikaNika lesznek.

 

[facebook_like_button]

 

2014.07.12.

Új helyszínek is otthont adnak az idei augusztus 20-i debreceni virágkarneválnak: az új Nagyerdei Stadion, a megújult szabadtéri színpad, a Békás-tó és az Egyetem tér is otthona lesz a karneváli programoknak. A külföldi fellépők Boszniából, Bulgáriából, Észtországból, Grúziából, Horvátországból, Lengyelországból, Macedóniából, Olaszországból, Romániából és Törökországból érkeznek Debrecenbe, a rendkívül gazdag programsorozat pedig hagyományosan a zene, a tánc, a zászlóforgatók és a sztárfellépők jegyében telik. Ajánló. 

 

A város polgármestere a részletekről tájékoztatva elmondta, a hagyományos karneváli menet a Nagyállomástól indul, a Nagytemplom mellett elhaladva ér a Nagyerdőbe, a stadion előtti rendezvénytérre. Ott véget ér a felvonulás, ami este a Nagyerdei Stadionban folytatódik, ahol a virágkompozíciók mellett a művészeti csoportok is bemutatkoznak.

 

 

A stadionból a Debreceni Egyetem előtti térre vonulnak majd át az érdeklődők, ahol tűzijátékkal és utcabállal zárul a karnevál Debrecenben – ecsetelte Kósa Lajos. A tájékoztatón kiderült, idén 15 virágkocsit és 10-10 hazai, valamint külföldi művészeti csoportot láthat majd a közönség a karneváli menetben.
A külföldi fellépők Boszniából, Bulgáriából, Észtországból, Grúziából, Horvátországból, Lengyelországból, Macedóniából, Olaszországból, Romániából és Törökországból érkeznek Debrecenbe, a rendkívül gazdag programsorozat pedig hagyományosan a zene, a tánc, a zászlóforgatók és a sztárfellépők jegyében telik.

 

 

Több hagyományos program – a Galiba Gyermekfesztivál, a Debrecen Hangja döntő vagy a 3. Debreceni Cseh Sörünnep mellett újdonságok is lesznek, például a Karneváli Szieszta keretében a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon fellépő folklórcsoportok, a Sztárok és Szirmok – Karneváléj a stadionban programban bemutatkozó Made in Hungária Fenyő Miklóssal című show és az Egyetem téri “hatalmas buli”.
A nagyváradiak idén is ízelítőt kapnaka debreceni virágfiesztáról: augusztus 21-én 4-5 virágkocsi megy át a szomszédos, határmenti városba.

 

 
Az elmúlt 45 évben több mint 500 virágkocsi-kompozíció, több mint 1000 külföldi és hazai művészeti csoport, több millió szál virág, több tízezer közreműködő, több száz “virágos” program színesítette a rendezvényt – summázta a karneválok történetét a szervező intézmény vezetője.

 

Forrás: MTI

 

[facebook_like_button]