A lesifotósok nagy bánatára a nyilvánosságtól elzárva, csak férje és néhány közeli barátja, főleg állatvédő alapítványának tagjai társaságában ünnepelte 80. születésnapját vasárnap Brigitte Bardot egykori francia filmdíva, az ötvenes-hatvanas évek szexszimbóluma.
Születésnapja alkalmából az exszínésznő azt kérte rajongóitól, hogy menjenek el a legközelebbi állatmenhelyre és fogadjanak örökbe egy cicát vagy kutyát, valamint egyenek kevesebb húst. Egyik barátja, Henry-Jean Servat író-újságíró azt mondta az AFP-nek, hogy “BB egyáltalán nem akart semmit a születésnapjára”.
fanpop.com
Hírességek nem is voltak jelen vasárnap Bardot-nak a dél-franciaországi Saint-Tropez közelében, Madrague-ban lévő otthonában, viszont a rajongók kétszázötven csokor virágot helyeztek el a kapujánál, Karl Lagerfeld divattervező pedig “monumentális” orchideacsokrot és egy “rendkívül jelentős” összegről szóló csekket küldött a színésznő alapítványának.
Születésnapja előtt Brigitte Bardot azt mondta a francia hírügynökségnek, hogy állatvédő alapítványa jelenti az életét. A nyolcvanéves filmdíva, aki 1973 óta nem forgatott, csak pénteken jelent meg rövid időre a nyilvánosság előtt, a Saint-Tropez-i kikötőben, ahol a Sea Sheperd környezetvédő szervezet róla elnevezett, éppen egy delfinvédelmi misszióról visszatért trimaránja előtt fotózkodott.
telegraph.co
Bár BB ismertsége a filmezéstől való visszavonulás óta sem csökkent, hála elszánt állatvédő tevékenységének, imázsán rontott, hogy öregedésével párhuzamosan egyre közelebb került a Nemzeti Front szélsőséges nézeteihez, öt alkalommal bíróság is elmarasztalta társadalmi csoportok elleni uszítás miatt. Férje, Bernard d’Ormale is ismert szélsőjobboldali politikus.
[facebook_like_button]
Ha tetszett a cikkünk, lájkolj minket Facebook-on is, itt!
Decemberben jelentetné meg a Jaffa Kiadó Gyarmati Fanninak, Radnóti Miklós költő özvegyének naplóját, amelyben házas életük éveinek eseményeit rögzítette 1935-től egészen a költő második újratemetéséig, 1946-ig. Mint utóbb kiderült, Gyarmati Fanni nem szeretett naplót írni, csupán azért rögzítette napjaikat, hogy “megmaradjon, ami Miklóssal történt”.
Ferencz Győző irodalomtörténész, Radnóti-kutató, a kézirat szerkesztője a kiadó sajtótájékoztatóján elmondta, hogy igen terjedelmes – mintegy három és fél millió karakteres – műről van szó. Szerinte a napló létezése csak a szakma számára volt titok, az idén februárban elhunyt Gyarmati Fanni korábban, az 1970-es években legépelte, legépeltette a határidőnaplókba, füzetekbe gyorsírással lejegyzett szöveget, sőt a szigligeti alkotóházba is erre hivatkozva kért beutalót.
A kutató a napló létezéséről akkor értesült, amikor a 2000-es évek elején Gyarmati Fanni megkérte, hogy segítsen rendet rakni az iratszekrényében. Ekkor került elő mintegy hatvan oldal gépirat. Akkor azonban az özvegy leszögezte, hogy a leveleket és a naplót haláláig senki sem olvashatja – idézte fel Ferencz Győző.
A csaknem kilencven szerzői ív hosszúságú kézirat nem irodalmi napló, hanem dokumentum – hangsúlyozta a kutató, hozzátéve, hogy Gyarmati Fanni nem szeretett naplót írni, csupán azért rögzítette napjaikat, hogy “megmaradjon, ami Miklóssal történt”. Ferencz Győző ugyanakkor valószínűsítette, hogy a szöveget sosem szánták a nyilvánosságnak, inkább azért született, hogy ők maguk öregkorukban fel tudják idézni, mi is történt a vészkorszak idején.
A kéziraton Gyarmati Fanni élete végéig dolgozott, javítgatta, időnként szerkesztette – fűzte hozzá az irodalomtörténész, megemlítve: az özvegy felhatalmazta, hogy azt kezdjen a dokumentummal a halála után, amit akar.
Ferencz Győző kiemelte, hogy a napló szövegét nem cizellálta, szinte szöveghűen közlik majd a decemberi kiadásban. A készülő műhöz lábjegyzetek, jegyzetek is készülnek, ezekben lesznek olvashatók a sokszor csak keresztnévvel szereplő személyek életrajzi adatai, valamint a fontosabb tudnivalók a szövegben felbukkanó intézményekről, szervezetekről, kávéházakról, periodikákról.
A kutató szerint a napló többrétegű műként értelmezhető: egyrészt megismerhető belőle Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni házasélete, emellett erős irodalomtörténeti értéke is van, hiszen bemutatja, miként élt a költő, milyen irodalmi műhelyt hoztak létre feleségével, milyen baráti társaság vette körül őket, valamint azt is, hogy milyen irodalmi élet zajlott a korabeli Magyarországon.
Ferencz Győző hangsúlyozta azonban, hogy a mű nemcsak az irodalomtörténet szempontjából lehet jelentős, hanem a holokauszt-kutatás és a feminista irodalom szempontjából is, hiszen Gyarmati Fanni ahhoz a generációhoz tartozott, amelyben először megjelentek a “dolgozó nők”.
Ferencz Győző kitért arra is, hogy a naplóírás esetlegességei ellenére egyértelmű: 1946-ra Gyarmati Fanni íróvá vált, a rövid, tényközlő bejegyzések helyett egyre több az önreflexív szöveg.
A kutató ugyanakkor rámutatott: a naplóíró nem fukarkodott a minősítésekkel, amelyekből arra lehet következtetni, hogy valóban nem a nyilvánosságnak szánta a szöveget.
Szerinte a napló arra is rámutat, hogy a magyar irodalom a költő és felesége számára egyfajta identitást is jelentett, mindent annak rendeltek alá, hogy Radnóti mint “nagy költő” zavartalanul alkothasson. Így a naplóban Gyarmati Fanni megemlékezik arról is, ha férje új verssel várta haza.
Ferencz Győző felidézte, hogy Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós hagyatéka már 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárába került. Itt válik kutathatóvá hamarosan a napló és a levelek is, amelyek jelenleg zárolva vannak – tette hozzá, megjegyezve, hogy a napló után Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós levelezése lehetne a következő nagyszabású kiadói vállalkozás, ehhez azonban – mivel mintegy hatszáz levélről van szó – több kutató munkája szükséges.
Az HBO Terápia című sorozatának új évadában a Mácsai Pál által alakított pszichológus tovább keresi a megoldást régi és új páciensei gondjaira, valamint saját szakmai és magánéleti problémáira: kiégésére, zátonyra futott házasságára és kamaszkori szerelmének feltűnésére. A folytatásban egy pánikbetegséggel küzdő politikus, egy gyermekre vágyó ügyvédnő, egy viselkedési problémás gyerek és egy zárkózott egyetemista lány osztja meg vele legszemélyesebb titkait és félelmeit. Enyedi Ildikó, Nagypál Orsi és Gigor Attila, a Terápia rendezői a második évad újdonságairól és a hazai adaptáció különlegességeiről meséltek.
Október 27-én harmincöt új résszel jelentkezik az HBO saját gyártású sorozata, a Terápia. Az első évadban az izraeli sorozatban vadászpilótaként dolgozó karaktert formálták gyógyszergyár-tulajdonossá a hazai sorozat forgatókönyvírói és rendezői. A változtatás annyira jól sikerült, hogy a második évad forgatása során a stáb még több mozgásteret kapott.
Nagypál Orsolya és Péterfy Bori
„Ezúttal egy pánikrohammal küzdő politikus karaktert vezettünk be – árulta el az új szál írója, Gigor Attila. AMáté Gábor formálta karakter, Ferenc egy magabiztos politikus, megtört ember és aggódó családapa egy személyben. Problémái mindenkit érintenek, hiszen politikusként morális és fizikai állapota egyaránt befolyásolja azt, hogyan dönt a mi életünket is meghatározó kérdésekben. A politikus karakter és a hozzá kapcsolódó szál egy igazán magyar történet, amiben az apa lányához fűződő viszonyán kívül minden más a magyar írócsapat találmánya.”
A politikus Mácsai Pál hétfői páciense lesz – árulta el a Terápia rendezője, Enyedi Ildikó. „Izgalmas volt látni, hogy mennyire inspiráló módon hatott egymásra ez a két rendkívül tehetséges ember. Megtisztelő volt együtt dolgozni két ilyen nagy kaliberű színésszel, mint amilyen Mácsai Pál és a politikus karaktert alakító Máté Gábor” – mondta a rendező.
Enyed Ildikó és Mácsai Pál
A Terápia második évadában egy fiatal új rendező is csatlakozott a stábhoz. Nagypál Orsi a Péterfy Bori által alakított gyermekre vágyó, szingli ügyvédnő történetszáláért felelt. „Borival többször dolgoztunk együtt korábban, ő volt a főszereplője Paktum című vizsgafilmemnek, amelyben egy sztriptíztáncosnőt alakított. Később a Parti Nagy Lajos Kispárizs című novellájából készült kisfilmemet is közösen forgattuk. A Terápia esetében viszont teljesen véletlenül alakult úgy, hogy éppen mi ketten dolgoztunk együtt.” – mondta el a fiatal rendező.
“A lehető leghitelesebb színészi játék érdekében igyekeztünk minimális eszközökkel dolgozni. Nagy kihívás volt annak a szűk határmezsgyének a megtalálása, amikor a néző még hisz a Péterfy Bori által alakított karakter őszinteségében, annak ellenére, hogy az valójában egy pózt vesz fel, megjátssza magát. Az epizódok során azonban igazi egyéniségére is fény derül.” – árulta el Nagypál Orsi, aki a több mint fél éves gyártási időszak során a másik két rendezővel is baráti kapcsolatba került.
Gigor Attila és Surányi Áron
A rendezők a látvány területén is újdonságokat hoztak az eredeti sorozat díszleteihez képest. „A díszletek kialakítása során a magyar társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodtunk, alaposan végiggondoltuk hogyan és milyen körülmények között élhet egy frissen elvált, viszonylag jól kereső magyar értelmiségi: hova költözik, hogyan rendezi be a lakását, milyen részletekre figyel, és mekkora mértékben hanyagolja el a környezetét.” – árulta el Enyedi Ildikó.
„Mivel az elképzelt belvárosi helyszíneken az állandó zaj és a folyamatosan változó fényviszonyok lehetetlenné tették volna a forgatást, különleges trükkökhöz kellett folyamodnunk. A stúdióban megépített szobadíszlet ablakai elé vetítővásznat helyeztünk, amelyre a napszaknak megfelelően, belvárosi helyszíneken felvett utcai jeleneteket vetítettünk. Így kaptunk valósághű díszletet.” – tette hozzá Gigor Attila.
Mr Klausz nyerte meg a Ki Mit Tube döntőjét. Magyarország első YouTube-on zajló tehetségkutatóján a tiszaújvárosi életérzés népi poétájára szavazott a legtöbb netező, aki nem akarta elhinni, hogy ekkora sikert ért el, ám a diadal másnapján azért visszamegy dolgozni. A verseny hatalmas érdeklődés mellett zajlott: a Ki Mit Tube indulása óta nagyjából hétmilliós nézettséget ért el, csaknem nyolcvanezer szavazat érkezett és a nézők nagyjából tizennyolc évnyi videót tekintettek meg.
Mr Klausz a dicsőség mellé autót, egymillió forintot, médiatámogatást, utazást és más értékes nyereményeket zsebelt be, meg is köszönte a „koméknak” a támogatást. „Hihetetlen számomra, hogy ennyi embert sikerült megérinteni. Olyan mintha álmodnék, a komékkal nagy bulit csapunk, de azért majd dolgozni is el kell menni” – mondta Mr. Klausz, aki a Sorsod Borsod slam poetry-vel jutott be a legjobb öt közé. Másodikként a Lóci játszik végzett, a harmadik helyet az Appril Secret Section szerezte meg.
Mr Klausz, a győztes
A Ki Mit Tube öthetes versengés után érkezett a fináléhoz, amelyet élőben közvetítettek a YouTube-on. Egy utolsó odamondásra összegyűlt még a zsűri, Kovács Patrícia, Péterfy Bori, Puzsér Róbert, Fluor Tomi, Szirmai Gergely, Mondik Noémi, Puskás Peti, Saiid, Sárközi Gyula, valamint a 444 újságírói, Tamás Bence Gáspár, Ács Dani és Fülöp Péter. Az élő finálén Fluor Tomi volt a házigazda, és fellépett több olyan versenyző is, akik nem jutottak be a végső ötbe. A döntősök a főhadiszállásaikról élő videóbeszélgetésben csatlakoztak az eseményhez.
A teljes zsűri
A fináléra mindegyik versenyző új, eddig még soha nem látott produkciót készített. Lóci játszik a Ki Mit Tube-ra komponált dallal köszönt be a versengésbe, az Appril Secret Section táncos produkciót indított útjára, a TrueBadÚr magát a versenyt parodizálta ki, a ManGoRise Acoustic örömzenélt, Mr Klausz pedig rappelt. A zsűrinek ezúttal már csak szimbolikus szerep jutott: a közönség szavazata döntött, a netezők pedig Mr Klauszt akarták, méghozzá nagyon, hiszen meggyőző fölénnyel győzött.
A Ki Mit Tube-ról
A Ki Mit Tube egyedülálló és műfajteremtő kezdeményezésként indult útjára augusztus 21-én, hogy megtalálja azokat a különleges tehetségeket, akik képesek a világ legnagyobb színpadán, a YouTube-on megszólítani a közönséget. Széles összefogással olyan tehetségkutató jött létre, amely szabad teret enged a kreativitásnak és az egyéniségnek. Az első generációs YouTube sztárok már felnőttek Magyarországon, ideje megtalálni azokat, akik újabb százezreket, milliókat szórakoztatnak a neten és közben feszegetik a megszokott határokat. Ezt az adásfolyamot a netes közösség alakította: a versenyzők nem kaptak profi háttérembereket és előre kidolgozott produkciókat. Maguk találták ki, forgatták le, vágták meg és töltötték fel a videóikat. A netezők pedig vagy rákaptak, vagy nem.
Összesen 449 produkció került fel a kimittube oldalára. Borsodi életérzéstől, extrémsportos videókon át, társadalomkritikai dalon keresztül vlogger véleményig volt itt minden – és a végén csak öt döntős maradt. A YouTube közösség erősen reagált a Ki Mit Tube-ra: közel 80 ezer szavazat érkezett, a netezők nagyjából 18 évnyi videót néztek meg. Jól jelzi a közönség éhségét valami újra, hogy közel 7 millió megtekintést hozott a verseny.
A világ más tájain is rendeztek már hasonló tehetségkutatókat, az egyik legnívósabb például a You Generation, amit az X-Faktor atyja, Simon Cowell hívott életre. Huszonhat országban zajlott a verseny és másfél év alatt 41,6 millió megtekintést hozott. Ennek fényében az öthetes magyar Ki Mit Tube a hétmillió megtekintéssel kiemelkedően jól szerepelt.
A nyeremények
Pénz, kocsi, okostévé, szakmai és médiatámogatás – a Ki Mit Tube első győztesének élete megváltozott a finálé éjszakáján. Mr Klausz a dicsőség mellett egy Seat Ibiza I-tech autóval, egymillió forinttal, valamint egy Philips okostelevízióval gazdagodott. Itt még nem ér véget a felsorolás, hiszen a győztes ellátogathat a Google londoni központjában lévő YouTube Space nevű oktatóközpontba, ahol a legnagyobb nemzetközi YouTube sztárok is megfordultak. A Vodafone jóvoltából a Ki Mit Tube első helyezettje élvezheti a cég médiatámogatását is egymillió forint értékben. Jelentős fordulatot hozhat Mr Klausz életében, hogy a YouTube sztárok menedzselésével foglalkozó cégek teljeskörű, nemzetközi YouTube menedzsmentet ajánlottak fel a számára, vagyis a jövőben profik egyengetik az útját.
A többi döntős sem távozott üres kézzel, hiszen a Vodafone jóvoltából mobilinternet előfizetést kapnak és a lehetőséget arra, hogy folytassák YouTube sikereiket.
Javul a közérzete annak, aki kocsi helyett gyalog vagy biciklivel jár munkába. Könnyebben koncentrálnak, kevesebb stresszről számolnak be, mint azok, akik autót vezetve ingáznak – derült ki egy nagy léptékű, hosszú távú angol kutatásból.
Nem kérdés, egyre többen pattannak biciklire munkába menet ahelyett, hogy autóba ülnének, vagy busszal indulnának útnak. A britek így megint kutattak, e szerint pedig még a tömegközlekedéssel bejárók is jobban érezték magukat, mint azok, akik kocsiba szálltak – idézte a BBC hírportálja a Kelet-angliai Egyetem (UEA) kutatóinak a Preventive Medicine című szaklapban megjelent tanulmányát.
Régóta köztudott, mennyi előnnyel jár a mozgás a testi egészség szempontjából, de az új tanulmány azt is kimutatta, milyen kedvezően hat a lelkiállapotra.
Az UEA és a Yorki Egyetem kutatói mintegy tizennyolcezer munkába járó adatait elemezték, amiket csaknem húsz éven át gyűjtöttek az egész országból. A csoport tagjainak hetvenhárom százaléka autóval, tizenhárom százaléka gyalog, három kerékpárral járt dolgozni, tizenegy százalékuk tömegközlekedett.
Jobb közérzetről számoltak be azok, akik gyalogoltak vagy bicikliztek, mint azok, akik gépkocsit vezettek vagy busszal, vonattal jártak. A kutatók egy kisebb csoportot is megvizsgáltak, amelynek tagjai vezetésről vagy tömegközlekedésről gyaloglásra vagy kerékpárra váltottak, és azt állapították meg, hogy a változás után a résztvevők boldogabbak lettek.
A tanulmány az értéktelenség és a boldogtalanság érzését, az álmatlan éjszakákat, a problémákkal való szembenézés képtelenségét vizsgálta. A jó közérzetet befolyásoló sok egyéb tényezőt – a jövedelmet, a gyermekeket, a költözést vagy munkahelyváltást, a párkapcsolat kérdéseit – igyekeztek kiszűrni. Azt az eredményt kapták, hogy jobban érzik magukat az emberek, ha az oda- és visszaúton gyalogolnak egy kiadósat.
“Minél több időt töltenek az emberek a munkába és hazafelé menet autóban ülve, annál rosszabb a lelki közérzetük” – állapította meg Adam Martin, a kutatás vezetője. Meglepte, hogy az autóvezetőkhöz képest még a tömegközlekedők is boldogabbak voltak.
Bár a brit kutatók mindig tudnak nekünk újat mondani, azért érdemes elgondolkodni a dolgon. Számos európai városban már bevált, hogy a belvárosban autóval nem, csak gyalogosan, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel lehet eljutni A-ból B pontba. A megoldás sok előnnyel jár: tisztul a levegő, kisebb a forgalom és tagadhatatlan: egészségesebbek lesznek az emberek is testileg és – mint nemrég megtudtuk – lelkileg is.
Akinek pedig máris kedve szottyan két kerékre pattanni, most megteheti anélkül, hogy lebumlizna a nagyihoz hazahozni a régi Csepelt – elindult a MOL Bubi közbringa rendszer, úgyhogy két kerékre fel!
