Számtalan önismereti teszttel találkozhatunk az internetet böngészve, de most igazi kincsre leltünk. Egy olyan gyorstesztet mutatunk nektek, ami igen találóan húzza elő tudatalattink mélymotívum-rendszerét. Sokat tanulhatunk magunkról a kitöltés után és nem is tart sokáig. A tesztet érdemes különböző életszakaszainkban megcsinálni, hogy ezáltal meglássuk nézőpontunk változását.
A teszt nyolc kérdést tartalmaz, amire a szokásos metódus szerint az első gondolattal kell válaszolni. A kérdések elképzelt élethelyzeteket tartalmaznak, amikbe éljük bele magunkat és írjuk le a megtapasztalt érzéseinket.
pua.hu
A teszt kitöltéséhez szükséged lesz egy papírra és egy tollra. A tesztben lehetnek azonos válaszok különböző kérdésekre, de ez nem baj! Ha ugyanazt érezzük más-más szituációban, akkor írjuk le bátran.
A kérdéseket sorrendben olvassuk, nem kell sietni. Csak akkor lépjünk tovább, ha az előző kérdésre megvan a válasz, a kiértékelést pedig nem szabad előre meglesni, mert így befolyásoljuk magunkat a válaszokkal és a teszt nem ér semmit.
ÍME A NYOLC KÉRDÉS:
1. A tengeren vagy és elindulsz felfedezni azt. Hogy érzed magad? Figyelj az első benyomásra. Hogy jobban menjen a gyakorlat az elején lehunyhatod pár pillanatra a szemed is.
2. Az erdőben sétálsz, figyeld meg a részleteit. Milyen érzés? Írd le!
3. Hogyan érzed magad, ha felnézel a kék égre és látod szállni a sirályokat?
4. És ha látsz lovakat vágtázni? Vesd papírra mit gondolsz és érzel.
5. A sivatagban vagy. Egy fal előtt állsz, amelyen egy kis repedést látsz. A résen keresztül a túloldalon észreveszel egy oázist tele vízzel és pálmafákkal, mit teszel?
6. A sivatagban vagy teljesen kiszáradva és kimerülve a napsütéstől. Hirtelen megpillantasz egy kanna vizet. Mi az, amit először teszel? Itt az számít, mit cselekednél. Írd le bármennyire is banálisnak tűnhet.
7. Egy este eltévedsz a sűrű erdőbe. Megpillantasz egy kis erdei házikót, amelyben lámpafény pislog. Mi az, amit teszel?
8. Teljesen elvesztődtél a ködben. Mi az, amit tennél, hogyan viselkednél? Milyen érzés?
Ha végeztél kattints a kiértékelésre, hogy megfejtsd a válaszok mögötti jelentéstartalmat. Igyekezz, hogy az érzelmi intelligenciád által megtaláld a kapcsolatot a válaszok és motívumok között!
Ha tetszett a teszt oszt meg másokkal is, a megoldásért pedig kattints ide!
A megszokottnál korábban virágoztak el a gesztenyefák is idén. Általában június közepétől július közepéig tart a virágzási időszak, ebben az évben pedig már június elején virágba borultak a gesztenyefák. A helyenként megfigyelhető erőteljes virágzást a kéregrák sújtotta egyedek esetében a túlélési ösztön is okozhatta a szakemberek szerint. A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének munkatársai tovább folytatják a küzdelmet a fajtát érintő betegség ellen, felhívva a figyelmet e sokfunkciós növény népességmegtartó szerepére.
Július közepére még a későn virágzó gesztenyefajták is bőven lehullajtották virágszirmaikat, ugyanis a legtöbb gyümölcsfajhoz hasonlóan azok is csaknem két héttel korábban elkezdtek virágozni. A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének szakemberei azonban a gesztenye esetében nem tudnak pontos következtetéseket levonni a termést illetően, hiszen a hosszú érési idő során az időjárás is okozhat még meglepetéseket.
Ráadásul a tomboló virágzás sem mérvadó a termés mennyiségét illetően, a szakemberek elmondása szerint ugyanis a Kínából származó Cryphonectria parasitica, ismertebb nevén a kéregrák sújtotta gesztenyefák túlélésük zálogaként fektethettek óriási energiát a szaporodásba. Így egy-egy faegyeden megfigyelt túlzó virágzás a betegség jelenlétére utalhatott. Éppen ezért folytatják gőzerővel a gombás fertőzés elleni küzdelmet a géncentrumként is szolgáló nagymarosi szelídgesztenye ligetben. A legoptimistább elképzelések szerint öt-hét év múlva lesz látványosabb eredmény az oltóanyagokkal kezelt fákon. Azonban a Nyugat-Dunántúlról már most is érkeznek pozitív hírek, miszerint egyes helyeken úgy tűnik, kezdi kiheverni a kéregrák okozta sokkot a faállomány.
A többfunkciós növény védelme azért is fontos, mert mézelő gyümölcstermő növényként virágzása méhészeti szempontból igen jelentős, s termése igen kiváló. Természetvédelmi funkciója a biológiai sokféleség megőrzésében és talajvédelmi szerepében is megmutatkozik. Emellett tájesztétikai valamint kultúrtörténeti értékekkel, ezáltal idegenforgalmi hozadékkal is bír. Mezőgazdasági fontossága mellett, erdő- és vadgazdasági szereppel is rendelkezik. Kevesen tudják, de az építőiparban is igen hasznos alapanyag, ugyanis bútor- és épületfaként ellenállóbb a tölgynél, jól bírja a vizes közeget, és kevésbe hajlamos a korhadásra. Ezért használták előszeretettel régebben vizes bányákban. Így valódi nemzeti érdekünk nagyobb összefogással megvédeni őket.
Európa radioaktív kockázatai ránk is hatással vannak, így fontos tisztában lennünk azzal, hogy milyen létesítmények és projektek ”ketyegnek” a közvetlen környezetünkben.
Hidrogénbomba Spanyolországra
1966. január 17-én az amerikai B-52 típusú repülőgép a levegőben összeütközött egy tankergéppel, ami egy andalúziai kis halászfalura, Palomaresre esett, rettenetes pusztítást hagyva maga után. A szerencsétlenség során három hidrogénbomba hullott le a település közelében, amiből kettőnek a gyújtószerkezete fel is robbant. A bombákban lévő radioaktív anyag két négyzetkilométernyi területen szóródott szét a detonáció hatására, nem kímélve a lakott területeket, erdőket és paradicsomültetvényeket sem. Az utolsó bombát hosszas keresés után találták meg a tengerben. Palomeres így a mai napig is Európa legszennyezettebb települése. Három erősen radioaktív terület jelenleg is drótkerítéssel van izolálva. A Time magazin a világ egyik legsúlyosabb nukleáris balesetének minősítette az itt történteket, a kármentesítésről Spanyolország és az USA folyamatosan egyezkedik.
erdekesvilag.hu
Európa Fukushimája: Wales
A vén kontinens legösszetettebb nukleáris létesítménye Sellafieldben található. Nagy-Britannia nem lehetett volna atomhatalom, ha itt nem gyártják le a hasadóanyagot. Kicsivel ezután kereskedelmi atomerőművet építettek a városban, ami 2003-ig üzemelt is, jelenleg a kimerült fűtőelemeket dolgozzák fel és tárolják itt. A létesítményben már több mint száz nukleáris baleset történt, 1957-ben a legsúlyosabb. Szörnyű adat, hogy a világ egyik legradioaktívabb tengere azért alakult ki a térségben, mert itt évtizedeken keresztül több millió köbméter radioaktív vizet bocsátottak az Ír-tengerbe. A B30-as siló tele van régi reaktor-alkatrészekkel, kimerült fűtőelemekkel, amiket vízbe merítve hűtenek.
A B38-as siló szintén rendkívül veszélyes. A nagy angliai bányászsztrájk idején 1972-ben ezeket az atomerőműveket teljes kapacitással üzemeltették, de az igényeket már nem tudták feldolgozni. A B38-as silóba tároltak minden kiégett, de feldolgozatlan fűtőelemet, ami Európa második legveszélyesebb helyének kitüntető címéhez vezetett. Az Ír-tenger a mai napig szenved a meggondolatlan és mértéktelen radioaktív víz beáramoltatásától. A Greenpeace szerint itt most óránkénti nyolcmillió literről van szó. Szerintük Sellafield hatása Csernobilhez mérhető, csak itt a szennyezés elnyújtva, évtizedeken keresztül jutott és jut a környezetbe.
thetimes.co.uk
Ennek a pusztításnak a hatása természetesen látható, érezhető. A környező lakott területeken a gyermekek az átlagosnál tízszer gyakrabban leukémiások, de az ír és walesi tengerpart térségeiben is magas a daganatos megbetegedések aránya. Ezen a területen kilencvenszer annyi radioaktív hulladékot tárolnak, mint amennyi Csernobilnál a légtérbe került. A létesítmény felszámolása tizennégyezer milliárd forintba kerülne, ezzel szemben a pusztítás pénzben nem kifejezhető!
Földközi-tenger
A nyolcvanas évektől kezdve több évtizeden keresztül mintegy negyven mérgező és túlnyomórészt radioaktív hulladékkal megrakott hajót süllyesztett el itt az olasz maffia. Szardíniától kezdve az olasz partokon át az Adriáig és a görög tengerpartokig mindenütt megtalálhatóak a roncsok. Több ezer hordó fekszik a tenger mélyén, óriási környezeti és egészségügyi kockázatot jelentve a tengerpart lakosaira és a környezetre egyaránt.
erdekesvilag.hu
A fenti ügyek nyilván csak a jéghegy csúcsára adnak némi betekintést, a felsorolásból kimaradt az igazi időzített (atom)bomba az egykori Szovjetunió területe.
„Az álmok titokzatossága nem hagy nyugodni bennünket. Mik is valójában? Honnan jönnek és miért látogatnak bennünket éjszakánként? Milyen jelentést hordoznak? Eljövendő eseményekre figyelmeztetnek, vagy a múltra tekintenek vissza? Miféle kapcsolatban állnak tudatunkkal? Milyen intuitív információkat közvetítenek számunkra? Vajon hasznosíthatjuk-e üzeneteiket életünk valódi problémáinak megoldásában, vajon tényleg segítenek eldönteni, mikor mit kell tennünk, mikor melyik utat kell választani?” – elemzés.
Az ÁLMOK ENCIKLOPÉDIÁJA sorozatunk első részében megismerkedhetünk az álmokkal, mint élettani jelenségekkel, az alvás négy szakaszával, illetve Freud és Jung filozófusok véleményeivel.
Amióta világ a világ az emberek álmodnak. Már a kezdetekben érdeklődéssel figyelte valamennyi kultúra az álmok jelentését. Ahhoz, hogy fizikailag és mentálisan is regenerálódjunk, elengedhetetlen a pihentető alvás. Álmunkban megszűnik a tudatunkkal való teljes kapcsolat és egy egészen más dimenzióban érezhetjük magunkat. Ez azt eredményezi, hogy tudatalattink dominál ezekben az órákban. Az álmokat még mindig nem sikerült teljesen megfejteni, de a XX. század közepén nagy előrelépést tettek a kutatók, amikor elindultak az agy elektromos aktivitását vizsgáló folyamatok.
thepaperthinhymn.com
A kutatásoknak köszönhetően kiderült, hogy tudatunkkal mégis befolyásolhatjuk álmainkat, bár teljes mértékben nem irányíthatjuk azokat. Úgy vélik, álmodozásaink alatt agyunk „készenléti” állapotba kerül, tehát feldolgozza a nap, mint nap ránk zúduló információáradatot. Ebben az állapotban bocsátja ki az agy a legtöbb növekedési hormont, a károsodott szövetek helyreállítása érdekében. Az űrkutatásban is megjelentek érdekes eredmények, mi szerint, minél kevesebb inger ér bennünket a külvilágból, annál kevesebb alvásra van szükségünk. Mindezek tanulságaképp elmondható, hogy az álmatlanság a túl kevés inger és az unalom kiváltó oka lehet.
A kutatók mérései azt is bizonyították, hogy amikor lefekszünk az ágyba és ellazult állapotba kerülünk, az agy másfajta üzemmódba kezd el működni. Ezután négy különböző szakasz váltakozik, ami nyolc óra alatt négy-öt alkalommal ismétlődik.
www.parentingwithpresence.net
1. Az első szakaszban testünk és tudatunk elernyed, szívünk dobbanása lassabb lesz, alacsonyabb lesz vérnyomásunk, de a levegőt is lassabban vesszük. Nem vagyunk teljesen tudatunknál, de ilyenkor még bármire hamar felébredhetünk. Ebben a szakaszban jöhetnek elő a látomásszerű képek.
2. A második szakaszban a külvilág egyre halkabb és jelentéktelenebb lesz, szívünk és légzésünk még lassabb ütemet vesz fel.
3. Ezt a szakaszt a lassú szemmozgások szakaszának is nevezik, mivel szemgolyóink ide-oda forognak, majd szépen lassan a tudatunktól is megszabadulunk. Ilyenkor már meglehetősen nehéz felébreszteni az alvó embert. Ez a szakasz körülbelül kilencven percig tart és nem mindig emlékszünk az ebben a szakaszban étélt dolgokra.
4. A REM fázis következik, vagyis a gyors szemmozgások fázisa, amiben a várnyomás emelkedik, a szívverés és a légzés is gyorsul, szemünk pedig úgy viselkedik, mintha valami gyorsan mozgó tárgyat követnénk. A kutatók felfedezték, ha a REM alatt ébresztik fel az alvókat, többségük arról számol be, hogy éppen álmodtak, sokuk rögvest el is meséli azokat. A legtöbb maradandó álom ebben a szakaszban következik be.
FREUD ÉS JUNG
„Gyakran a legnagyobb őrültségnek tűnő álmok a legfontosabbak.” Sigmund Freud
Freud még a tudományos kutatások előtt, 1900-ban megjelenítette Álomfejtés című könyvét, ami abban a korszakban meglehetősen nagy felháborodást keltett. Nem volt meglepő a fennforgás a mű körül, mivel Freud azt állította, hogy az álom nem más, mint vágyteljesítő fantázia, ami mindenekelőtt az infantilis ösztönvilágban gyökerező, elsősorban szexuális természetű vágyaink kiélését szolgálja.
Szerinte az álmainkban visszaköszönő tudattalan tartalmak, éber állapotunkban elfojtunk, és szimbólumok által nyernek kifejezést, amikor alszunk. Erre azért van szükség a filozófus szerint, mert ha valós képeket élnénk meg álmainkban az ego „sokkja” miatt hamar felébredhetnénk. A szimbólumok valódi jelentéséhez „szabad asszociációnak” nevezett gyakorlatát ajánlja, amikor az álmokkal összefüggő szavak által felidézett tartalmakat rögzítjük. Ennek célja egónk teljes visszaszorítása, az álmodó tudattalan törekvéseinek teljes megismerése.
A svájci Carl Gustav Jung bár eleinte osztotta Freud észrevételeit, sosem tudott teljes mértékig azonosulni velük. Úgy vélte, hogy az álmok többek szexuális frusztrációknál, ezért megalkotta „kollektív tudattalan” elméletét, mi szerint mindenki egyedi, örökölt élménymintákkal van megáldva, amik az álmok szimbolikájával jutnak kifejezésre. Jung technikája a „közvetlen asszociáció”, vagyis csak a szimbólumra kell koncentrálni, amikor jelentését kutatni akarjuk. A filozófus szerint a tudattalan ebben az állapotban tud csak üzenetet kibocsátani felénk és egyfajta egyensúlyi helyzetet akar teremteni a tudatos és tudatalatti világunk között. Az elfojtott ösztönök álomszerű megélése nem egyszer megnyugvást és békét hoz számunkra.
Ahhoz azonban, hogy részesei lehessünk intuitív bölcsességeink előnyeinek, el kell sajátítanunk az álom szimbólumok nyelvezetét.
A cikk következő részében még többet megtudhattok az álmokról és jelentéseikről.
Sajnos memóriánkból az emlékeink kitörlődnek csecsemő és kisgyermekkorunkból. Néha egy-egy foszlány emlék felderenghet, de már léteznek módszerek, amik segítségünkre lehetnek ezeknek a képzeletbeli relikviáknak a tudatosításában.
A tudományos álláspont szerint a hipnózis, holotrópikus légzés és egyes meditációs technikák sikeresen visszahozzák régi emlékeinket. A „felejtés–jelenség”, amitől ez az állapot létrejön tudatunkban, tulajdonképpen az új idegsejtek keletkezésével hozható összefüggésbe. Az új neuronok, mint a pókháló behálózzák a meglévő idegsejtek nyúlványait.
“Talán jobb is hogy egyes emlékek így kitörlődnek és azokra a dolgokra, amik nem igazán fontosak nem emlékszünk. A felejtés nem feltétlenül rossz dolog“ – állítja JosselynSheena (HospitalforSickChildren-Toronto)
Az emberi agy információtároló egysége a hipocampus, ami olyan, mint egy számítógép. Ugyanúgy, mint a mesterséges masina, ez is időnként megáll és frissíti magát, így létrehozva a neurogenézist. Ezek a felfedezések az idegtudományban is új aspektusokat kreálnak, hiszen az új neuronok keletkezésének oka, nem az új élmények rögzítéséhez szükséges, hanem a régi emlékek törléséhez! Gondolatébresztőnek mindenesetre érdekes fogás.
