jzs – 2014.08.21.
A Portéka Bolt különleges hely, személyes varázsa pedig abból fakad, hogy az itt kapható termékeket nem gépsoron gyártották, hanem mindegyik egy ember két kezének a munkája, így benne van a gondossága, az odafigyelése és a szeretete. Ez valahogy sugárzik a bolt polcairól is – Jakab Arankával, az üzlet megálmodójával, tulajdonosával és működtetőjével beszélgettünk csokoládéról, a Portéka személyességéről és azokról az összetevőkről, amik a kezdeményezés sikerességét, egyediségét adják. A hely inkább egy lakás nappalijára, mintsem egy minimál stílusú design shop-ra hajaz, baráti jellegét pedig éppen ez adja. A Hét beszélgetése.
– Belépünk a Portéka Boltba és olyan, mintha egy másik világba csöppennénk, a szörpök, a lekvárok, a csokoládék, a finom ékszerek és kedves apróságok közé. Hogyan állt össze mindez egésszé?
– A Portéka tulajdonképpen egy kézműves magyar termékeket forgalmazó üzlet. Az eredeti elképzelésem szerint azokat a készítményeket akartam összegyűjteni és állandó helyet adni nekik, amikhez egyébként csak szezonális vagy idény-vásárokban lehet hozzájutni. Korábban jártam ezekre a vásárokra, amiket általában havonta egyszer-kétszer rendeztek vasárnaponként. Azt tapasztaltam, hogy az embereknek van igénye a kézműves termékekre, amik jó minőségűek, a készítőik pedig szívvel-lélekkel és odaadóan gyártják őket. Tehát az ott kapható élelmiszereknek, ruhadaraboknak, kiegészítőknek nem csak az volt a vonzereje, hogy szépen voltak becsomagolva, hanem izgalmasabbak és egyedibbek voltak, mint az átlagos tömegtermékek. Úgy gondoltam, miért ne lehetne ezeket olyan embereknek is megmutatni, elérhetővé tenni, akik, ahogy én is, nyitottak rájuk, csak nem jutnak el a kézműves vásárokba vagy nem is tudnak róla. A lényeg tehát, hogy egy helyen akartam mindent összegyűjteni.
– Tehát a Portéka egy különleges ajándékbolt, vagy inkább a teljes egészében magyar, kézműves termékek gyűjtőhelye?
– Kicsit talán közvetlenebbnek és különlegesebbnek érzem, mint egy egyszerű ajándékbolt. Ide annak érdemes elsősorban benézni, aki például valami egyedit szeretne akár saját magának, akár másnak valamilyen alkalomra, viszont nincs ideje vagy lehetősége megvárni a legközelebbi kézműves vásárt. Eleinte azokkal a termelőkkel dolgoztam, akiket személyesen ismertem és tudtam, hogy amit csinálnak, az nagyon jó minőségű. Aztán elkezdtek engem megkeresni, terjedt a Portéka híre, így egyre bővült az üzlet kínálata is.
– Van valamilyen rendszer abban, hogy milyen termékeket fogadsz be?
– Nincs semmilyen koncepcióm erre. Azzal dolgozom együtt, aki szimpatikus és tetszik, amit készít. A bolt egyébként 2012 decemberében nyitott, nem sokkal később pedig megismerkedtem Szántó Tiborral, aki az üzletben megtalálható csokoládékat készíti, tulajdonképpen a Portéka ezen része az ő termelői boltja. Az ő munkájában bízom a legjobban, mivel nagyon komoly, erős szakmai rálátása van a saját szakterületére. Az életemnek egyébként egy másik nagy csapásiránya az, hogy átadjam az embereknek azt az érzést, amikor valamilyen élelmiszerből valódit, minőségit fogyasztanak. Aki nem ismerős annyira a témában, nem is gondolná, hogy például egy igazi csokoládé sejtszinten tud hatni az ember életmódjára. A kommersz csokiknak például ilyen hatása nincsen, a valódi kakaóbabból készült édességekhez használt összetevőket nem lehet bennük megtalálni.
– Az üzletnek csaknem a felét a csokoládé és bor részleg foglalja el. Ezek is a Portéka alap koncepcióját követik?
– Igen, tudatosan a Terra Hungarica borközösség borait áruljuk. A hozzájuk tartozó borászatok sajátossága, hogy természetes erjesztéssel dolgoznak és nem használnak – lehetőség szerint – mesterséges adalékanyagokat. A bor és a csokoládé egyébként tökéletes párosítás lehet, erről már külön kurzusokat is tartanak. Az itt kapható csokoládékról tudni kell, hogy valódi kakaóbabból készülnek, akár olyanból is, ami Európában egyébként nem gyakori. A világ minden tájáról, így most már a fiatalnak számító vietnámi régióból is érkezik Szántó Tibor csokoládéiba kakaóbab. Az ezekből készülő édességek ízvilágát pedig az adja, hogy minden ültetvények megvannak az aromabeli sajátosságai, akárcsak a szőlő esetében, amiből később bor lesz. A kakaóbab íze tehát attól függ, hogy melyik régióból érkezik.
– Vannak nálatok különleges, ízesített csokoládék, vagy inkább a hagyományos, ét-, tej- és fehér csokoládékat kínáljátok?
– Nagy divat mostanában fűszerekkel ízesíteni a csokoládét, például gyömbérrel vagy chilivel, amik egyébként alapvetően passzolhatnak adott édességhez. Ennek ellenére, ha van egy jó minőségű kakaóbab, annak olyan alaparomája van, amit a kész csokoládéban is érezni lehet. Tibor éppen ezért igyekszik a lehető legkevesebb fűszert használni, éppen azért, hogy megtartsa ezt a különleges, eredendően adott ízt. Például a vaníliát és a cukrot, ha teheti, elkerüli, viszont van olyan csokoládéja is, amibe bors kerül. Az édesítéshez lehetőség szerint inkább alacsony glikémiás index-el rendelkező cukrokat használ, ilyen például a finomítatlan nádcukor vagy a kókuszpálma cukor.
– Áttérve az üzlet másik részére, nem csak szörpöket, különleges lekvárokat vagy élelmiszereket lehet vásárolni, hanem ékszereket, ruhadarabokat vagy akár fából készült asztali mobiltartót is találunk. Mi alapján szelektálod a termelőket?
– Ez mindig sok összetevős folyamat. Például borzasztóan fontosnak tartom, hogy egy terméknek ne csak a minősége legyen jó, hanem a csomagolása is legyen ízléses és különleges. Vannak olyan készítők, akik megveszik a jó minőségű alapanyagokat, elkészítik a portékájukat és úgy gondolják, hogy innentől kezdve az áru már eladja önmagát. Ez egy vásáron például valóban működhet, mondjuk egy olyan termék esetében, ami annyira egyedi, hogy még nincs a magyar piacon. Biztosan el tudom majd adni, hiszen ott vagyok a vásáron és elmondhatom a vásárlónak, hogy miért vegye meg azt, amit én árulok. Viszont a bolt polcán álló lekvárnak vagy bornak a csomagoláson keresztül kell visszaadnia azt a hangulatot, ami a készítési folyamat egyediségére vagy a termék különlegességére utal. Tulajdonképpen a készítő a csomagoláson keresztül meséli el, hogy mi az, amit az üvegben találunk.
– Fontos, hogy maga a termelő is szimpatikus legyen és jó kapcsolatot alakíts ki vele, amikor úgy döntesz, hogy a termékét kiteszed az üzletben?
– Akik megkeresnek, sokszor megsértődnek, amikor elmondom a véleményemet arról, amit árulni szeretnének. Van elképzelésem és tapasztalatom arról, hogy mi a népszerű a Portékában vásárlók körében és mi az, amin kevésbé akad meg a szemük. Amikor egy terméknek például olyan a csomagolása, hogy nem vonzza a tekintetet, és én ezt a készítőnek elmondom, akkor az illető vagy változtat, vagy azt mondja, hogy nem akarja idehozni az áruját. Az alapvető probléma az, hogy nyilván minden készítő szeretne pénzt is kapni azért, aminek a létrehozásába energiát fektetett, ám a folyamat ennél sokkal több összetevőn múlik. Többségében azonban olyan emberek keresnek meg, akik abszolút beleférnek a Portéka által képviselt szemléletbe és hasonló az elképzelésünk, tehát tisztában vannak azzal, hogy a minőség az áru egészére nézve fontos, nem csak egy részére.
– Az üzletbe betérőkkel személyes kapcsolatod is kialakul, hiszen segítesz a választásban, sőt, a termékeket meg is kóstoltatod velük. Mennyire nyitottak a segítségre, tanácsra?
– Az emberek nagy része azért jön be a Portékába, mert már van valamilyen előzetes információja az üzletről. A bolt berendezéséből is adódik, hogy annak, aki betér, olyan érzése van, mintha egy lakásba, egy személyes térbe lépne be. Ezért a vevők kicsit meg is nyílnak, elindul egy olyan beszélgetés, mintha én nem eladó lennék, hanem egy jóbarát, aki tanácsot ad. A Portéka nem arról szól, hogy fogom a bevásárló kosarat és veszek három lekvárt meg négy üveg bort, hanem inkább arról, hogy bemegyek egy kedves helyre, ahol megtalálom azt, ami az elképzelésemnek megfelel. Az egyediség egyébként abból is fakad, hogy az itt kapható termékeket nem gépsoron gyártották, hanem mindegyik egy ember két kezének a munkája, így benne van a gondossága, az odafigyelése és a szeretete is. Ez valahogy sugárzik a bolt polcairól, ezért lehet, hogyha eladó nélkül itthagynám az üzletet, a termékek akkor is megtalálnák a helyüket a vásárlóknál.
– Tudatosan lett a Portéka inkább barátságos, személyes tér?
– Biztos, hogy nem szándékos volt. A hely korábban bakelit üzletként működött és borzasztóan le volt lakva. Arra pedig nem volt lehetőségünk, hogy egy hipermodern, visszafogott „design shop-ot” alakítsunk ki. A parkettát például az édesapám tette le, anyukám kimeszelte a plafont, a járólapot pedig egy barátom segített lerakni – tehát kalákába csináltunk mindent, valószínűleg ez is hozzájárul a Portéka különlegességéhez. Az emberek szeretnek ide bejönni és talán szájról szájra is terjed a hírünk. Ezek kis dolgok, de cseppet sem jelentéktelenek. Éppen az a lényeg, hogy aki itt vásárol, elégedetten távozzon és kapjon egy kis figyelmet, személyességet. Az egésznek ennyi a lényege, mert adni nagyon jó dolog.
[facebook_like_button]
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Fonalból horgolt álmok – Szakmáry Zsófi és a Mandulaművek
Pap Ilona csodálatos ékszervilága
“Nekem a művészet a legegyszerűbb és legizgalmasabb út”
NÉZZ SZÉT AZ ELMÚLT HETEK INTERJÚI KÖZT IS!
Interjú a háromszoros Olimpiai bajnok Kiss Gergővel
Mindig kell egy verseny, amire tudok edzeni – interjú
Az országúton edzett férfi, aki évente háromszor teljesíti az Ironman-t