ja- 2014.07.06.
Pati nem tud biciklizni. Pati szülei ilyen szempontból furcsa logika szerint nevelték a kislány Patit. Pati nem biciklizhetett és nem is síelhetett, mivel ezek Pati szülei szerint veszélyes sportok. Ellenben Pati nyugodtan járhatott lovagolni, tanulhatott kaszkadőröknél és nevelhette a kaszkadőrök legfegyelmezetlenebb ámde legszeretetreméltóbb lovát, a szülei nem aggódtak érte.
Pati testvérei a szülők éberségét kijátszva, mind előbb-utóbb biciklire pattantak, a jókislány Pati azonban ezekből kimaradt.
Ily módon Pati egész eddigi életében csak vágyakozhatott arra, hogy körbebiciklizze a Balatont, letekerjen a Dunakanyarba, vagy végigkacskaringózzon egy-egy álmos falucska főutcáján. Pati barátai sokszor próbáltak segíteni Patin, de vagy túl nagy volt a bicikli amit adtak, vagy rossz tanácsokkal látták el, a vége minden próbálkozásnak ugyanaz lett: Pati csalódottan mászott ki a felborult bicikli alól és egyre jobban megbizonyosodott arról, hogy ez az álma soha nem fog teljesülni.
Mikor Titusz rájött, hogy Pati nem tud biciklizni, először kinevette Patit. Titusz szerint a biciklizés éppúgy alap, mint a jogosítvány (Pati nem tud vezetni) és az angol nyelv gördülékeny használata (Pati nem tud angolul). Az első nyári hétvégén azonban mikor Titusz és Pati hazament a kicsi alföldi városba, ahol Titusz született és felnőtt, Titusz nekiállt, hogy pótolja Pati ezen hiányosságát. Pati állt az udvar közepén és szkeptikus volt (ezúttal sem fog sikerülni), Titusz pedig lepókhálózott egy biciklit, mondott néhány jótanácsot, majd egy hatalmas kerti ollóval nekiállt a szőlőtövek túlburjánzó hajtásait megnyesni.
Pati lelkesen próbálkozott, először csak az udvarban, majd kimerészkedett az utcácskába is. Hamarosan Patinak szépszámú nézőközönsége akadt, akik okosságokkal látták el és közben azt taglalták, hogy biciklizni igazán a világ legegyszerűbb dolga, már az egész kicsi gyerekek is tudnak. Pati pedig sokadszorra is kimászott a felborult bringa alól, könnyek gyűltek a szemébe és véres lábbal elsántikálva távozott a kudarc színhelyéről.
Titusz nem szólt semmit. Letette a metszőollót, előkeresett egy másik biciklit, állított rajta ezt-azt, megvigasztalta Patit,majd nekidőlt a házfalnak, nem osztogatott tanácsot, csak egy-egy bíztató szót mondott. Pati pedig gurult egy métert, gurult két métert, tekert egyet a pedálon, tekert többet a pedálon, átszelte az udvart, kigurult az utcára és csak ment és ment és ment…Pati húsz hosszú és átvágyakozott év után BICIKLIZETT!
Titusz és Pati kezdetben csak a közeli utcákban köröztek. Pati először cikk-cakkban imbolygott a széles utcákon, neki – nekiment egy-egy szembejövő fának vagy rossz helyen parkoló autónak, a hirtelen jövő kanyarokban az árokba hajtott. Titusz egyre csak bíztatta és Pati egyre biztosabb lett. Lassan kiegyenesedett Pati nyomvonala és messzebbre merészkedtek.
Elkerekeztek a telekre, körbejárták az egész falut, Titusz fokozatosan egyre forgalmasabb helyekre vitte Patit. Végül a legutóbbi hétvégén Titusz és Pati nekivágott kétkeréken az Alföldnek. Bicikliztek és bicikliztek a remegő déli napfényben, majd Titusz rákanyarodott egy földútra és a távolban látszó fasor felé vette az irányt. Pati bukdácsolva követte egyre inkább született terepbringásnak érezve magát, majd a harmadik majdnemesés után, megpillantotta útjuk célját.
A Tisza egyik kis mellékfolyójának torkolatához jöttek. A sekély vízű folyó halk csobbanásokkal igyekezett előre, a felszínén vízipókok és szitakötők táncoltak, a partján ezer hangon ciripelt a milliónyi kis élet. Pati elhevert a fűben, Titusz szeretgette őt, a nap mosolyogva ragyogott rájuk. Meseszerűen hangzik, Pati pont így érezte magát. Titusz szedett virágot és fogott kagylót. Pati csendben nézte a széles karimájú szalmakalapja alól, amit Titusz anyukájától hozott el.
Pati sok minden mást is csinált Tituszéknál. Szedett ribizlit, leszárazta, megmosta és sütött belőle ribizlis sütit Titusznak. Nyírt füvet a hatalmas kertben, élvezte ahogy a frissen vágott fű belepi a meztelen lábait, miközben Titusz figyelmesen el-elhúzta a hosszú vezetéket a fűnyíró elől. Kiszedte a tojást a tyúkok alól és készített cukkinis tócsnit. Keresgetett mogyorót a bokor alatt, megtanulta felismerni azt a meleg barna árnyalatút ami már igazán érett. Legutóbb pedig Pati egy teljes délutánon keresztül rétest nyújtott Titusz édesanyjával. Igazi házi rétest, bizony ám. Pati erre nagyon büszke.
Miközben nézte, hogy nyúlik a rétestészta Titusz anyukájának fürge ujjai alatt, úgy érezte egy ősi titokba nyert beavatást. Titusz és Pati egy nagy doboz almás,meggyes,túrós,mákos rétessel tértek haza. Pati megfogadta, hogy amint lehet itthon is nekiáll a rétes nyújtásnak.
A bejegyzés előző részét itt olvashatjátok.
[facebook_like_button]
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Titusz és Pati a Fishing on Orfűn
Titusz és Pati Balatonon VOL II.
Titusz és Pati Balatonon VOL I.
TÖRTÉNETEK AZ ÚTRÓL