2014.07.05.
Lépfenefertőzés gyanúja miatt hat ember került a debreceni kórházba. A fertőzés vélhetően egy tiszafüredi szarvasmarha-telepen végzett illegális szarvasmarha-vágáskor került ki az emberek közé. A hatósági vizsgálat a helyszínen még fellelhető fagyasztott húsból kimutatta a lépfene baktériumot. Összeszedtük mit érdemes tudni a lépfenéről.
A lépfene (anthrax) az egyik legrégebben ismert kórokozó által előidézett fertőző betegség. A fertőzésnek elsősorban a növényevő állatok (szarvasmarha, juh, ritkábban ló, kecske és sertés) vannak kitéve, főként a spóratartalmú ivóvíz és a földdel kevert takarmány szervezetbe kerülésével.
Az ember a betegséget beteg állattól, állati tetemtől, kényszervágással, állati eredetű élelem feldolgozásával és fogyasztásával, állati bőrök vagy szőrök kezelése révén kaphatja meg. A lépfene kórokozója igen ellenálló, akár évtizedekig képes fertőzőképes állapotban megmaradni a talajban, vagy a kutak iszapjában.
Az állatoknál magas lázzal, hidegrázással, étvágytalansággal és elesettséggel jár. A lépfene megjelenése az embereknél főleg foglalkozási ártalom: elsősorban a vágóhídi alkalmazottak, valamint a bőr- és szőrmefeldolgozó iparág dolgozói veszélyeztetettek. A bőrsérülés helyén bőranthrax, a légzéssel bejutott kórokozó révén tüdőanthrax, a táplálkozással bejutott baktériumok miatt pedig bélanthrax alakulhat ki. Magyarországon nagyon ritkán legfeljebb bőranthrax (pokolvar) jelenik meg.
A modern bakteriológia megteremtőjének tekintett Nobel-díjas Robert Koch (1843-1910) német orvos 1876-ban mutatta ki a lépfene kórokozóját, míg Louis Pasteur 1881-ben felfedezte a lépfene megelőzését szolgáló védőoltást.
Az utóbbi évtizedekben nyilvánosságra került magyarországi lépfene-megbetegedések:
– 1993. április – Lépfene-bacilust találtak annak a lótrágyának a származási helyén, amelyet gombatermesztők részére szállítottak Soltról Csepelre, Etyekre, Törökbálintra.
– 1995. augusztus – Legalább félszáz szarvasmarhát kellett levágni és megsemmisíteni Nógrád megyében, ahol lépfene támadta meg az állatállomány egy részét.
– 1996. március – Lépfene-járvány tizedelte meg a pécsi állatkertet. Összesen tizenkét állat – vidra, puma, párduc és feketebivaly – esett a járvány áldozatául. Az intézményben egyhónapos karantént vezettek be. A kórokozó valószínűleg a takarmánnyal került az állatkertbe.
– 2013. szeptember – A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei egy Jászladányból származó elhullott juhból kimutatták a lépfene kórokozóját. Kiderült, hogy a juhállományban már régebben megkezdődtek az elhullások, az állatok tulajdonosa az elpusztult juhok maradványait saját telkén ásta el csekély, mintegy 40 centiméteres földtakarással. A juhászatban zárlatot rendeltek el.
– 2014. április – Lépfenében elpusztult a debreceni állatkert egyik hím oroszlánja, az állatkertet bezárták. A fertőzés egy szarvasmarhától eredt, amelyet a nagyragadozókkal etettek meg.
Forrás: MTVA archívum
[facebook_like_button]