Decemberben jelenik meg Gyarmati Fanni naplója

 

2014.09.24.

Decemberben jelentetné meg a Jaffa Kiadó Gyarmati Fanninak, Radnóti Miklós költő özvegyének naplóját, amelyben házas életük éveinek eseményeit rögzítette 1935-től egészen a költő második újratemetéséig, 1946-ig. Mint utóbb kiderült, Gyarmati Fanni nem szeretett naplót írni, csupán azért rögzítette napjaikat, hogy “megmaradjon, ami Miklóssal történt”. 

 

Ferencz Győző irodalomtörténész, Radnóti-kutató, a kézirat szerkesztője a kiadó sajtótájékoztatóján elmondta, hogy igen terjedelmes – mintegy három és fél millió karakteres – műről van szó. Szerinte a napló létezése csak a szakma számára volt titok, az idén februárban elhunyt Gyarmati Fanni korábban, az 1970-es években legépelte, legépeltette a határidőnaplókba, füzetekbe gyorsírással lejegyzett szöveget, sőt a szigligeti alkotóházba is erre hivatkozva kért beutalót.

 

nyary_1

 

A kutató a napló létezéséről akkor értesült, amikor a 2000-es évek elején Gyarmati Fanni megkérte, hogy segítsen rendet rakni az iratszekrényében. Ekkor került elő mintegy hatvan oldal gépirat. Akkor azonban az özvegy leszögezte, hogy a leveleket és a naplót haláláig senki sem olvashatja – idézte fel Ferencz Győző.
A csaknem kilencven szerzői ív hosszúságú kézirat nem irodalmi napló, hanem dokumentum – hangsúlyozta a kutató, hozzátéve, hogy Gyarmati Fanni nem szeretett naplót írni, csupán azért rögzítette napjaikat, hogy “megmaradjon, ami Miklóssal történt”. Ferencz Győző ugyanakkor valószínűsítette, hogy a szöveget sosem szánták a nyilvánosságnak, inkább azért született, hogy ők maguk öregkorukban fel tudják idézni, mi is történt a vészkorszak idején.

A kéziraton Gyarmati Fanni élete végéig dolgozott, javítgatta, időnként szerkesztette – fűzte hozzá az irodalomtörténész, megemlítve: az özvegy felhatalmazta, hogy azt kezdjen a dokumentummal a halála után, amit akar.

Ferencz Győző kiemelte, hogy a napló szövegét nem cizellálta, szinte szöveghűen közlik majd a decemberi kiadásban. A készülő műhöz lábjegyzetek, jegyzetek is készülnek, ezekben lesznek olvashatók a sokszor csak keresztnévvel szereplő személyek életrajzi adatai, valamint a fontosabb tudnivalók a szövegben felbukkanó intézményekről, szervezetekről, kávéházakról, periodikákról.

 

gyarmati_fanni_7

 

A kutató szerint a napló többrétegű műként értelmezhető: egyrészt megismerhető belőle Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni házasélete, emellett erős irodalomtörténeti értéke is van, hiszen bemutatja, miként élt a költő, milyen irodalmi műhelyt hoztak létre feleségével, milyen baráti társaság vette körül őket, valamint azt is, hogy milyen irodalmi élet zajlott a korabeli Magyarországon.

Ferencz Győző hangsúlyozta azonban, hogy a mű nemcsak az irodalomtörténet szempontjából lehet jelentős, hanem a holokauszt-kutatás és a feminista irodalom szempontjából is, hiszen Gyarmati Fanni ahhoz a generációhoz tartozott, amelyben először megjelentek a “dolgozó nők”.
Ferencz Győző kitért arra is, hogy a naplóírás esetlegességei ellenére egyértelmű: 1946-ra Gyarmati Fanni íróvá vált, a rövid, tényközlő bejegyzések helyett egyre több az önreflexív szöveg.

A kutató ugyanakkor rámutatott: a naplóíró nem fukarkodott a minősítésekkel, amelyekből arra lehet következtetni, hogy valóban nem a nyilvánosságnak szánta a szöveget.
Szerinte a napló arra is rámutat, hogy a magyar irodalom a költő és felesége számára egyfajta identitást is jelentett, mindent annak rendeltek alá, hogy Radnóti mint “nagy költő” zavartalanul alkothasson. Így a naplóban Gyarmati Fanni megemlékezik arról is, ha férje új verssel várta haza.

Ferencz Győző felidézte, hogy Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós hagyatéka már 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárába került. Itt válik kutathatóvá hamarosan a napló és a levelek is, amelyek jelenleg zárolva vannak – tette hozzá, megjegyezve, hogy a napló után Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós levelezése lehetne a következő nagyszabású kiadói vállalkozás, ehhez azonban – mivel mintegy hatszáz levélről van szó – több kutató munkája szükséges.

 

[facebook_like_button]
 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

cs2

Kulisszatitkok a Terápia forgatásáról

Már forgatják Tilla új filmjét

Swingbe öltöztették Amy Winehouse-t

Miért vagyunk egyedül, ha inkább párban lennénk? – Kényszerszinglik kritika

 

jzs – 2014.09.24.

Kényszerszinglik címmel vetítették tegnap az M1-en a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom kezdeményezésére készült “dokureality-t”. A címből is levonható a következtetés, hogy a nagyjából egyórás filmben leginkább arra szeretnék megtalálni a választ a szereplők és az alkotók is, hogy miért nincs párja annak, aki tulajdonképpen szeretne. Sőt, ezen túl házasodna és gyermekeket is nevelne.

 

Skrabski Fruzsina és Kopp Krisztina dokumentumfilmjét a téma szakértőivel és komoly kapcsolatra vágyó egyedülálló fiatalokkal forgatták, amolyan “valóságshow” stílusban, annak ellenére, hogy a tévés műfaj eddig nem az igényességéről volt híres. Az alkotók viszont úgy gondolták, a társkeresés olyan téma, ami majdnem mindenkit érdekel, így adott volt, hogy nem fikción, hanem valós eseményeken keresztül mutatják be, mit kezd egymással egy átlagos, huszonéves fiatal nő és férfi például egy átlagos randihelyzetben.

 

Kenyszerszinglik_STAND7_uj_fekvo_lead
Részlet a filmből – Kényszerszinglik

 

A tematika a következő volt: a film főszereplőire társkereső oldalakon, a Facebookon elhelyezett hirdetések segítségével akadtak rá. Összesen húszan jelentkeztek, közülük választottak ki hatot. Csak olyanokat hívtak be a válogatásokra, akik komoly kapcsolatra, házasságra, gyerekre vágytak, majd a jelentkezők bemutatkozása után a stáb megszavazta, hogy melyik hat fiatal kapjon lehetőséget.

Számított, hogy az illető mennyire karakteres, jól tud-e beszélni és szerethető figura-e. Skrabski és Kopp szerint a filmben látható hatosfogat egyáltalán nem egynemű: vannak közöttük vidéki és budapesti szereplők, jómódúak és kevésbé jómódúak, valamint mindegyikük egész más családi háttérrel rendelkezik. A filmben ezt természetesen nem hangsúlyozták, mivel ez a téma szempontjából nem fontos.

Az összesen hat jelentkező közül ketten gyakorló hívők voltak, akiknek – elmondásuk alapján – fontos volt, hogy a párjuk is vallásos legyen. Egyébként valóban a legkülönfélébb karaktereket válogatták össze: volt köztük agrárközgazdász, média szakos egyetemista, testőr, újságíró, idegenvezető és grafikus.

 

Kenyszerszinglik_STAND5
részlet a filmből – Kényszerszinglik

 

Különféle szituációkban kellett ismerkedniük, amiből később Ötvös Ágnes mentálhigiénés szakemberrel próbáltak meg tanulságokat, következtetéseket levonni. Az optimális végeredmény természetesen az lett volna, hogy mindhárman párra találjanak, ennek ellenére a végén egyikük sem lelte meg a másikban a megfelelőt. Roppant hasznosnak tűnt azonban az, hogy az egyes szituációkban magukat visszanéző résztvevők látták, hogyan viselkednek az ellenkező nemmel, illetve megismerhették azok félelmeit, kétségeit és véleményét is az egyes reakciókról.

 

Íme néhány tanulság, amiket mi vontunk le, nem kizárólag a szereplőkről, inkább az ő viselkedésük alapján (miután megnéztük a filmet):

kívülről nézve is borzasztóan idegesítő, amikor értelmes, fiatal lányok egy buliban csoportba tömörülve a férfiak minden gesztusán hangosan vihognak, majd szinte megbonthatatlan egységben egymással táncolnak majdnem egész este

sosem szabad elsőre ítélni (pláne nem egy szombat esti buliban tanúsítottak alapján) – a szereplők szinte mindegyikéről kiderült, hogy amit elsőre gondolnánk róla, korántsem fedi a valóságot

az előző megállapítás folyománya, hogy lehetőséget és teret kell adni az értelmes beszélgetésnek, amire, megdöbbentő módon az átlagos fiatalok többsége egész egyszerűen nem képes. Nem tudunk kommunikálni egymással. Tényleg döbbenet.

az egyik legérdekesebb megállapítás: szinte minden résztvevőnek (amikor arról kérdezték, milyen lenne az ideális partner) feltétele volt, hogy az illetőnek a sajátjához hasonló értékrendje legyen. Ami kiderült: többnyire nem vagyunk tisztában azzal, milyen a saját értékrendünk.

az előző megállapítás folyománya: nagyon határozott elképzelésünk van az ideális partnerről, egész listánk az elvárásokról, amikből nem akarunk engedni egy centit sem, viszont magunkkal szemben jóval kevésbé vagyunk kritikusak

a legtöbbször nem vagyunk tisztában azzal, milyen benyomást kelt a frizuránk, öltözködésünk, gesztusaink – általában a külcsín nincs összhangban a belbeccsel, ami sajnos, sok egyéb más jel mellett arra enged következtetni: egyáltalán nem ismerjük még saját magunkat sem

az önbizalomhiány népbetegség

a fiúknak még mindig az a lány szimpatikus, aki kedves, érdeklődő, motivált, van életcélja és meg lehet benne bízni – szemben az emancipált, határozott, nagyhangú, “egyszerélünk” típusú felfogással

a lányoknak nem jön be, ha egy pasi “macsósan” viselkedik, pontosabban kapásból bizalmatlanok lesznek vele szemben

a végső s egyben utolsó konklúziónk pedig: beszélgetni kell egymással értelmes dolgokról – a megismerésnek még mindig ez a leghatékonyabb és legegyszerűbb módja. Ez viszont a többségnek nehezére esik, mivel nem tudják, hogyan kell kommunikálni.

 

Kenyszerszinglik_STAND4
részlet a filmből – Kényszerszinglik

 

A Kényszerszinglik című filmhez elég szkeptikusan álltunk hozzá, hiszen ebben a témában olyasmit készíteni, ami nem erőltetett és mesterkélt, igazából nagyon nehéz. Mégis, furcsa módon (az utolsó, anyakönyvvezetős jelentet leszámítva) nem éreztük magunkat kényelmetlenül a képernyő előtt, sőt, a film kifejezetten fontos és élő problémákra mutatott rá, amit érdemes lenne megszívlelnie mindenkinek, aki a témában érintett.

 

Akit pedig érdekel a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom munkája, vagy netalántán párkereső programjaik, bátran tájékozódjon a honlapjukon.

 
[facebook_like_button]

Zöldsaláta sült kacsamellfilével, grapefruittal

 

2014.09.24.

Imádjuk a kacsát. Minden formában és módon elkészítve. (A kisütött fokhagymás zsírját kifagyasztva kenyérre kenve lilahagymával meg még jobban… na ennyit a diétás kosztról…) A napokban kaptam kacsamellfilét, de nem bőröset, hanem a mell belső  “szív” filéjét. Ideális ehhez a recepthez, amely funkcionálhat akár főételként egy könnyű vacsorához vagy előételként egy tartalmasabb ebédhez.

 

Szóval a kacsa. Arra kell csak vigyáznom, hogy a kisütött és hűlésre félretett husi ne fogyjon el mielőtt a salátába kerül. A kacsa imádja a gyümölcsöt, a kacsamell egyben rozéra sütve mennyei a fekete bogyós gyümölcsökből készült dzsemmel, vagy gyümölcs csatnival. Az eredeti recept naranccsal készül, de mivel csak grapefruitot kaptam, gondoltam kipróbálom és nem tévedtem nagyot!  

 

kacsasali hozzavalok

 

Hozzávalók (4 főre):

– 0,5 kg kacsamell filé

– 4 nagyobb narancs vagy grapefruit

– 1 kisebb fej jégsaláta vagy kínai kel

– 5 dkg rukkola

– só, bors ízlés szerint

– 1 kávéskanál aprított csili paprika (friss vagy szárított)

– 2 evőkanál szeletelt zsálya

– 2 evőkanál méz

– kacsaháj vagy olaj a sütéshez

 

Elkészítése:

A kacsamelleket besózom, borsozom, a szeletelt zsályával bedörzsölöm, hagyom egy kicsit állni, hogy a fűszerek átjárják a húst. Közben megpucolom a grapefruitot: úgy hámozom le a héját, hogy a belső fehér szivacsos részt is eltávolítsam (ez ugyanis keserű még a legédesebb grapefruitnál is). A gyümölcsöt kifilézem, eltávolítom a a filéket elválasztó belső hártyákat is (késsel bevagdosva ez nem problémás) és felfogom a kicsurgó levet, ez lesz az alapja a dresszingnek. A jégsalátát vagy kínai kelt felkockázom, a rukkolát megmosom, szárítom és összekeverem őket. (Ha kínai kellel készítjük, akkor a kel felső kétharmadát, a puhább, zöldebb részt használjuk.)

Ha van egy kis kacsaháj, kiolvasztom a zsírját, a töpörtyűt félreteszem. Ha nincs, kevés forró olivaolajon megsütöm a filéket, vigyázva, hogy ne süssem túl, mert akkor olyan lesz, mint a cipőtalp.

 

kacsahusi

 

A megsült husit hagyom kicsit kihűlni, majd gusztusos szeletkékre vágom.

Elkészítem a dresszinget: a grapefruit levéhez adom a felaprított csili paprikát és a mézet, jól kikeverem, hogy a méz feloldódjon. A felszeletelt husit és a grapefruit filéket lazán összekeverem a zöld salátával és fél órára jégbe teszem. Tálalás előtt locsolom meg a dresszinggel, hogy ne áztassa el a salátát és mehet is az asztalra egy pohár finom rozéval és pár falat bagellel.

 

kacsasali

 

Tessék bátran kipróbálni!

 

Mamabella

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

cs2

Menő szendvics suliba vagy munkába (és persze finom)

Vaníliás őszibarack dzsem

Bánatűző süti őszre: csokis cupcake

Huszonnyolc múmia érkezett Budapestre

 

2014.09.24.

Budapestre érkezett huszonnyolc múmia, ami a Múmiavilág című vándorkiállítás záróállomásaként nagy valószínűséggel többet nem lesz látható.  A Magyar Természettudományi Múzeumban látogatható tárlat a többi közt felvonultat többek között egy több ezer éves chilei Chinchorro gyermekmúmiát, egy csecsemő testét rejtő, legalább ezeréves perui múmiabatyut a Wari (huari) kultúrából, de egészén közelről lehet tanulmányozni Sándor Terézia, „a szív nélküli apáca” kétszázéves váci múmiáját is. 

 

Az öt kontinens, évezredes vagy épp a közelmúltból származó múmiáit testközelbe hozó tárlat 2014. október elsején nyitja meg kapuit a közönség a Magyar Természettudományi Múzeumban. A világ különböző részeiről származó, más-más időben, igen eltérően mumifikálódott különös testemlékeket eddig mintegy 1,7 millió ember látta Európában és Amerikában. Az itt látható huszonnyolc múmia a körút végeztével visszakerül az anyaintézményekhez, és nagy valószínűséggel együtt többé nem lesznek láthatóak.

 

MTM_03_kicsi

 

A kiállításon a látogatók megismerhetik a múmiákkal kapcsolatos alapfogalmakat, de megtekinthetők a híres és a kevésbé ismert, ám tudományos szempontból rendkívül fontos múmiák is. A különleges testemlékeket földrészenként – Afrika, Európa, Dél-Amerika, Ausztrália-Óceánia, Ázsia – állítják ki, megmutatva a mumifikálásban rejlő különbségeket is.

„A múmiák üzenete az öröklét felé való közeledés” – mondta dr. Korsós Zoltán főigazgató a Múmiavilág című nagyszabású vándorkiállítás anyagát bemutató sajtótájékoztatón. Minden múmiának elmeséljük a felfedezését, a tudományos vizsgálatát és az abból megfejtett személyes történetét – tájékoztatott.

 

MTM_02_kicsi

 

A múmiák a világ minden tájáról megérkeztek Budapestre is, amit még fontosabbá tesz az a tény, hogy Közép-Európában együtt csak itt nálunk lesznek láthatóak – hangsúlyozta dr. Matskási István címzetes főigazgató.
A kiállításon részletesen bemutatnak többek között egy több ezer éves chilei Chinchorro gyermekmúmiát, egy csecsemő testét rejtő, legalább ezeréves perui múmiabatyut a Wari (huari) kultúrából, a Chancay-kultúrából egy kb. 1415-ből származó, keresztbe tett lábbal mumifikált perui asszonyt, de egészén közelről lehet tanulmányozni Sándor Terézia, „a szív nélküli apáca” kétszázéves váci múmiáját is.

A kiállítás előzményének tekinthető a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) 2006-ban megrendezett, „Rejtélyek, sorsok, MÚMIÁK – A váci Fehérek templomának titka” című időszaki kiállítása, amely nagy érdeklődést váltott ki a közönség köreiben – több mint hetvenezren látogatták –, de a szakmabeliek is felfigyeltek rá, és sok külföldi szakértő is Magyarországra utazott, hogy a tárlatot megtekintsék.

A kiállítás sikerét mutatja, hogy az eredetileg egyszeri bemutatásra szánt tárlatot vándorkiállítássá kellett alakítani a nagyszámú érdeklődő és az anyagot kölcsönkérő múzeum miatt. A németországi Kassel és Schlesswig, és az olaszországi Bolzano is bemutatta a múmiagyűjteményt.
A kiállítás sikere felkeltette a tengerentúliak érdeklődését is. A REM és az American Exhibition cég szerződést kötött, mely szerint a kiállítást három év során 9 amerikai helyszínen (Los Angeles, Milwaukie, Philadelphia, Charlotte, Tampa, San Antonio, Salt Lake City, Portland, Baltimore) mutatták be – „Mummies of the World” címmel.

 

MTM_01_kicsi

 

2014-ben a múmiagyűjtemény visszatért Európába. A kiállítás legutóbb Hollandiában, Assenben volt látható, a Drents Múzeum mutatta be. A kiállítás sikerét jelzi, hogy 14 hét alatt 50.000 látogatójuk volt.

 

Antropológiai műhelytitkok: a CSI-élmény

Nincsen olyan nép, aki ne próbálta volna meg mumifikálni a halottait, hogy örökké magához közel tudhassa szeretteit, hozzátartozóit – jegyezte meg dr. Szikossy Ildikó antropológus, a kiállítás egyik kurátora.
A múmiák személyes történeteiből egy életet, egy másik világot és kultúrát lehet megismerni. Ebben a látogatóknak a tudomány eszközeivel – a modern antropológia módszereivel, a 21. századi technika segítségével – segít a múzeum.

A bemutató tér közepén berendezett, működő antropológiai laboratóriumban a látogatók szeme láttára és őket bevonva zajlik majd a tudományos munka a kiállítás alatt. A látogatók a laborba belépve megismerkedhetnek az antropológiai kutatás eszközeivel. Egy vizsgálati protokollt (nem és kor meghatározása) követve saját maguk is megvizsgálhatják az itt elhelyezett maradványokat.
A laborban előre meghirdetett időpontokban a múzeum antropológusai tartanak bemutatókat, végeznek méréseket a látogatók segítségével. A kiállítás ideje alatt a laborban elhelyezett két, eddig tudományos módszerekkel nem tanulmányozott múmiát vizsgálnak kollégáink. Az eredményeket folyamatosan közöljük egy interaktív táblán, valamint a kiállítás Facebook oldalán. A látogatók kérdéseire antropológusaink válaszolnak.

 
[facebook_like_button]
 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

cs2

Pont ezért imádnivaló a Jóbarátok – húszéves a sorozat

Színes őszi betakarítás (fotók)

Véget ért a Nemzeti Vágta – Tahitótfalu a győztes

Szerintünk a Budweiser arra játszik, hogy elbőgjük magunkat

 

2014.09.23.

Megint megacuki videóval támad a Budweiser. Nem, most nem lovak futnak a kocsi után, sőt, kutyák sem szöknek be az istállóba óriáspaci barátjukhoz. Vagyis majdnem. A nap legmegindítóbb videója.

 

Ismét szívfacsaró reklámot készített a Budweiser, akik egyébként nem először csinálnak ilyet: magukénak tudhatják 2014 legcukibb reklámját, ami egy kutya és egy ló barátságáról szól, a hirdetés pedig a Super Bowl döntőjére készült.

 

index

 

Ezt pedig ötvenegy millió ember gondolja így, ennyien nézték meg ugyanis az alábbi videót, ami – most töredelmesen bevalljuk – gyenge pillanatainkban minket is lefegyverez.

 

 

Úgy tűnik, a cégnek bejött a taktika, amivel mélyebb érzékeinket célozzák, hiszen ismét egy annyira iszonyúan édes reklámmal rukkoltak elő, hogy mindenkinek, aki még nincs túl rajta, javasoljuk, hogy a videó elindítása előtt készítsen elő egy százas zsepit, sőt, ha közvetlenül szakítás után van, el se indítsa.

Az üzenet a következő: egy pihepuha, gyönyörű kutyus nem szeretné, ha sármos gazdája ittasan vezetne. Nos, való igaz, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, a videóval viszont az a probléma, hogy annyira nagyon édes, hogy minderről el is feledkezünk.

 

Mindenesetre nézzétek meg ti is, íme:

 

 

Ugye? Mi szóltunk!

 

[facebook_like_button]