Úszás, futás, biciklizés: nem csak a testet, az agyat is karbantartják!

[facebook_like_button]

Az agy későbbi egészségét is védheti a huszonévesen végzett aerob sport, vagyis a futás, az úszás, a kerékpározás – olvasható a BBC hírportálján, amely a Neurology című amerikai szaklap tanulmányát idézte. A cikk szerint a brit Alzheimer-kór Társaság egy szóvivője megjegyezte azt is, hogy egyre több bizonyíték utal rá: a testmozgás csökkenti az emlékezetromlás és a demencia kockázatát, de számos felmérés szerint a középkorúak egészséges életmódja befolyásolja, hogyan alakul az idős kori egészségi állapot.

 

http://www.howtofascinate.com/

 

Számos kutatás alátámasztotta már, hogy a rendszeres testmozgás és az egészséges életmód nem csak az alakunknak és a közérzetünknek tesz jót, hanem serkenti az agyműködést is, így például fél óra kocogás vagy torna után könnyebben mennek a szellemi munkát igénylő feladatok.  A közelmúltban a témához kapcsolódva a Neurology című szaklap azonban közzétette egy hosszú távú, nagy létszámú amerikai kutatás eredményeit, mi szerint az agy későbbi egészségét is védheti a huszonévesen végzett aerob sport, vagyis a futás, az úszás, a kerékpározás. A BBC hírportálján megjelent tanulmány szerint azok a mozgásformák, amik fenntartják a szív- és érrendszer fittségét, vagyis az aerob edzések, húsz év elteltével jobb gondolkodási képességeket eredményezhetnek.

 

„A szív jó egészsége tehát előnyös az agy számára is” – állapítják meg a cikkben.

 

A Minnesotai Egyetem kutatói a vizsgálat során csaknem háromezer egészséges résztvevőt vizsgáltak meg, akiknek átlagéletkora huszonöt év volt. Az alanyoknak az első évben futógépes kardioteszteken kellett résztvenniük, amiket húsz évvel később megismételtek. Ennek során azt kérték tőlük, hogy próbáljanak meg olyan hosszan futni, amíg csak ki nem merülnek vagy levegő után nem kapkodnak.

 

http://www.just-health.net/

 

A memóriájukat és a gondolkodási képességeiket huszonöt évvel később kognitív tesztekkel mérték fel, majd megállapították: akik tovább tudtak futni a gépen, azok több, mint két évtized után jobb eredményeket értek el a felméréseken még azt követően is, hogy a kutatók kiszűrtek egyes tényezőket, köztük a dohányzást, a cukorbetegséget és a magas koleszterinszintet.
Akiknél kicsi volt az eltérés a húsz év különbséggel elvégzett két kardioteszt eredménye között, azok nagyobb eséllyel teljesítették jobban a kognitív teszteket is.

 

http://mobilarena.hu/

 

„Sok tanulmánykimutatta, hogy az egészséges szív- és érrendszer előnyösen befolyásolja az agyműködést. A miénk újabb adatokkal hívja fel a fiatal felnőttek figyelmét arra, hogy a kardiomozgás, a futás, az úszás vagy a biciklizés az agy egészségét is védi” – mondta David Jacobs, a tanulmány szerzője.

 

A brit Alzheimer-kór Társaság egy szóvivője megjegyezte azt is, hogy egyre több bizonyíték utal rá: a testmozgás csökkenti az emlékezetromlás és a demencia kockázatát, de számos felmérés alátámasztotta azt is, hogy a középkorúak egészséges életmódja befolyásolja, hogyan alakul az idős kori egészségi állapot.

 

forrás:www.bbc.com

Megvette? Kidobja? Ne tegye!

[facebook_like_button]

Tudta, hogy a boltokban megvásárolt élelmiszerek és egyéb használati cikkek árának mintegy húsz százalékát teszi ki a csomagolás? És arra gondolt már, hogy ezt tízből tízszer úgyis a szemetesbe dobja? Nem él környezettudatosan? Berlinben most ezt helyettünk is megteszik. Az ötlet eddig is kézenfekvő lehetett volna: minek műanyagba csomagolni az élelmiszert?

http://www.konbini.com/

 Két német környezetvédő találta ki a zseniálisan egyszerű gondolatot, mi szerint olyan szupermarket hálózatot hoznak létre, ahol a termékeken nincs felesleges plasztik csomagolás. Ezzel nem csak a környezettudatosságot támogatják, de a vásárlói árak is jelentősen csökkennének, hiszen a kereskedők megspórolnák az előre csomagolás költségeit is. A hulladékkibocsájtás redukálása mellett „népnevelő” szándék is áll a feltalálók szándékai mögött, hiszen ezzel a működéssel rászoktatnák a vásárlókat, hogy akár többször is ugyanabba a szatyorba, kosárba pakoljanak. Ezzel pedig okafogyottá válhatnak az eldobható nejlonzacskók.

„Szupermarket csomagolás és az ebből keletkező hulladéktömeg nélkül” – Sara Wolfnak és Milena Glimbovskinak ez a víziója az új üzletlánc létrehozásával.

A boltokban jellemzően műanyag borításban kaphatóak a termékek, de távozáskor is plusz nejlon zacskókat kapnak a vásárlók, amik – ahogy minden hasonló csomagolás – természetesen a kukában végzik. Mindez azonban nem történhetne meg a két innovátor által működtetett berlini áruházban, ahol az eredeti nagy ládákban – amelyikben az áru megérkezik – újracsomagolás nélkül pakolhatnánk az árut a bevásárló kocsiba, mivel a vevő a boltban is elérhető újrahasznosított szatyrokba pakolhatná a vásárolnivalót.

Az ötlet Milena Glimbovskié, aki egy egyszerű vacsora elkészítése után realizálta, mennyi hulladék keletkezett a konyhájában. Szöget ütött a fejében a gondolat, így üzleti tervet készítettek Sarah-val és minden energiájukat az ötlet megvalósításába ölték. Milena félbeszakította tanulmányait Sarah pedig felmondott a munkahelyén. Felvették a kapcsolatot a termelőkkel, akik nagyon pozitívan fogadták az elgondolást.

http://www.bild.de/

A kezdőtőkét közösségi finanszírozásból hozták össze, mintegy kétezerötszáz adományozó áldozott csaknem negyvenöt millió eurót a projekt megvalósítására. A tervezet szerint augusztusban vagy szeptemberben nyílik az első bolt Berlinben.

A fő szempontok az elérhető ár és a környezet tudatos védelme. Nem utolsó dolog, hogy a fogyasztói átlagárnak általában mintegy húsz százalékát teszi ki a csomagolás költsége, így ezt is meg tudják spórolni. Kezdetben  persze még lesznek még „hagyományosan” csomagolt termékek addig, amíg bevezetik a „csomagolatlan” rendszert minden termékre.

forrás: www.utajovobe.eu

Saját filmjét rendezi Rupert Everett

[facebook_like_button]

Ősztől forgatja első, saját rendezésű filmjét Rupert Everett, aki a produkcióban olyan színészekkel dolgozik majd együtt, mint Colin Firth vagy Emily Watson. A boldog herceg című alkotás Oscar Wilde utolsó, száműzetésben töltött éveit dolgozza fel.

Az ötvenöt éves angol színész, Rupert Everett nevét a többség valószínűleg az 1997-es Álljon meg a nászmenet! című filmből ismerheti, melyben Julia Roberts meleg barátját alakította. A produkció után Everett sorra kapta a főszerepeket nagyszabású hollywoodi filmekben, így az 1997-es év joggal nevezhető a színész kitörési pontjának.

my_best_friends_wedding

Ezúttal viszont új fába vágta a fejszéjét és rendezőként is bemutatkozik: A boldog herceg címmel ősszel kezdi első, Oscar Wilde-ról szóló filmjének forgatását. Everett saját forgatókönyvéből dolgozik, de ő maga játssza a film főszerepét is: ezúttal a meleg ír költő, drámaíró karakterét ölti magára, aki a brit művészeti élet megbecsült és ünnepelt alakja volt egészen 1895-ig, amikor homoszexualitása miatt börtönbüntetésre ítélték.

A felvételek Olaszországban és Belgiumban kezdődnek – tudatta a hírt múlt hónapban a film producere, Katja Kuhlmann Berlinben, aki beszélt arról is, hogy a stúdiómunkát a München közelében fekvő Bavaria Filmstúdióban végzik majd.

A produkció, ami Oscar Wilde egyik meséjéről kapta a címét, az író utolsó éveit dolgozza fel, amelyeket szabadulása után Párizsban töltött, számüzetésben. A főbb szerepekben feltűnik majd – a brit kötődésű filmek elmaradhatatlan alakja Colin Firth, és Emily Watson is.

Everett a témában úgy nyilatkozott, szívügyének tekinti a film elkészítését, nem utolsó sorban azért is, mert játszott már Wilde műve alapján készült produkcióban (Az eszményi férj), emellett pedig tavaly a brit színházi közönség neki ítélte a legjobb színész díját is a Júdás csókja című darabban nyújtott Wilde-alakításáért.

forrás: MTI

AZ AJTÓ

Egyik reggel felkeltem és biztosan tudtam, ma fogom megtalálni. Minden nap elindultam a keresésére, de mind hiába, nem találtam az ajtót.

Barangoltam magas hegyek között, megmásztam a legmagasabb hágókat, küzdöttem makacs, félelmetes viharral, vándoroltam a tikkasztó hőségben. Megízleltem patakok édes vízét, éjszakánként pedig az eget kémleltem szüntelen.

Régi történeteken merengtem ilyenkor s eszembe jutott az Ember, aki nem látja a csillagokat. Még Anyukám mesélt róla, arról, aki nem beszél sokat és akivel csak akkor találkozhatok, ha elérkezett az ideje.

Mikor vártam, nem jött. Aztán mikor már fáradt és kimerült voltam, láttam, hogy ott ül a domboldalon és az eget kémleli. Tudtam, addig nem mehetek tovább, amíg meg nem mutatom neki, milyen káprázatos a csillagok fénye, hisz hogyan engedhetném útjára úgy, hogy nem adok a kezébe lámpást. Kértem hogy nézzen fel az égboltra nem hittem el, hogy nem látja azt amit én. Nem volt vak, csak nem akarta észrevenni azt ami a szeme elé tárult.

Én viszont nem adtam fel. Elmeséltem neki a csillagok történetét, körberajzoltam ujjával a nagy medvét és a büszke nyilast. Ültünk a domboldalon és millió fénypont szikrázott körülöttünk. Ő nem látta, de én csak meséltem a Holdról, a bolygókról, a hullócsillagokról hosszú éjszakákon át. Szentül hittem, hogy képes vagyok felnyitni a szemét olyan csodákra, amiket én látok.

Majd a harmadik nap reggelén felébredtem és már nem ült mellettem. Elszomorodtam, hiszen egy életnyi időt azzal töltöttem, hogy megmutassam neki, hogyan láthat a sötétben. Nem tudom, hogy most hol van, hogy segít e neki valaki. Aggodalommal töltötte el szívemet ez a gondolat, és már nem érdekelt, hogy megtalálom e az ajtót. Pedig azt hiszem, együtt ültünk a küszöbén.

Így hát elindultam őt megkeresni, hogy biztos legyek benne, nem tévedt el az éjszakában. Felálltam a küszöbről, leporoltam a ruhámat, és nem nyomasztott már a gondolat, hogy hol az a kapu amin be kell lépnem. Sokkal fontosabb dolgom volt: meg kellett keresnem az Embert, aki nem látja a csillagokat.