zzs – 2014.08.12.
Ismerjük meg a lúgosítás pozitív és negatív oldalát, tájékozódjunk a sokszor ajánlott kúrák hátteréről. Cikkünkben utánanézünk a savasodás ellenszereként gyakran javasolt metódusnak.
Mi a pH?
Ez az érték egy vizes oldat savasságát vagy lúgosságát jelzi. A pH nullától hétig savas, a hetes pH semleges, héttől tizennégyig pedig lúgosnak számít. Az anyagcsere során a sejtekben különböző savak képződnek. A tüdő és a vesék a két legfontosabb szervünk, amik megakadályozzák, hogy ezek a savak túlsúlyba kerüljenek a szervezetben. A sav-bázis egyensúly fenntartásában a gyomor, az epe és a hasnyálmirigy is részt vesz, de segíti a folyamatot a bőr és a vizelet is.
Szükséges-e lúgosítani?
A jelenlegi tudományos állásfoglalás szerint az egészséges szervezet maga oldja meg ezt a kérdéskört. Ez azt jelenti, hogy nem kell különösebb óvintézkedéseket tennünk, hogy az egészséges sav-bázis szintet tartani tudjuk. Azonban – mint minden másban – itt is nagyon fontos az arany középút megtalálása, tehát nem tesz jót, ha sok olyan ételt fogyasztunk, ami az elsavasodást segíti elő, de ennek a fordítottja is igaz.
Sajnos korunk egyik civilizációs velejárója az elsavasodás, mivel az emberek nagyon sok finomított gabonát, pasztőrözött tejet, hagyományos húst, finomított növényi olajokat, mesterséges édesítőszereket és finomított cukrot fogyasztanak. Ezek az élelmiszerek savképzők, károsíthatják a sejteket. A testünk folyamatosan az enyhén lúgos irány felé próbálja tolni az egyensúlyt. Ezért az az ideális, ha olyan táplálékok vannak túlsúlyban az étrendben, amik ezt elősegítik. Ha a megfelelő tápanyagok nem állnak rendelkezésre, akkor a szervezet ,,lehívja” máshonnan ezeket, például a csontokból. Az ideális étrend szerint nyolcvan százalékban lúgosító, húsz százalékban pedig savképző élelmiszerek szerepelnének a palettán.
Lássunk néhányat, a legjobb lúgosítókból :
– Uborka
– Chia mag
– Füge
– Csírák
– Zöldbab
– Gyökérzöldségek (retek, sárgarépa, cékla, fehérrépa)
– Mandula
– Avokádó
– Keresztes virágú zöldségek (brokkoli, karfiol, káposzta)
– Friss kókuszdió
– A leveles zöldségek (kelkáposzta, spenót, mángold, petrezselyem, fűszernövények)
– Mazsola
– Citrom
– Cayenne bors
– Búzafű
– Dinnye (görögdinnye, sárgadinnye)
A lúgosító étrendről
Ez az étrend – mint minden más diéta – csak kúraszerűen, tehát időszakonként egészséges. A vizelet pH-ját elmozdítja a lúgos kémhatás irányába, ami azzal jár, hogy szervezetünk kevesebb kálciumtól szabadul meg, mint akkor, ha nem ezt az étrendet követjük. Ha sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk, akkor csökkenhet a rizikója különböző krónikus betegségeknek, a magas vérnyomásnak és az agyvérzésnek. A lúgosító étrend eredményeként megemelkedik a növekedési hormon szintje, ami javíthatja a vérkeringést, segítheti a memóriát. Javulhat a D-vitamin felszívódása.
Felmerülnek azonban kétségek is, hiszen vitathatatlan bizonyítékok nem állnak rendelkezésre a különböző lehetséges előnyökről. A komolyabb pH-érték eltolódás betegségekre is utalhat, nem lehet a lúgos-savas problémára fogni mindent. A vér pH-ja gyakori elmozdulásának hátterében vesebetegség is húzódhat, így fontos, hogy mindig mérlegeljünk, mielőtt lúgosító diétába kezdenénk. Cukorbetegség esetén nem javasolt, hiszen ilyenkor a vércukorszint folyamatosan ingadozhat, diéta esetén hamar leeshet. Nem szabad egyedül belevágni, előtte feltétlenül ki kell kérni orvos és dietetikus tanácsát is.
A konklúzió tehát, hogy az arany középút a leghelyesebb. Vagyis a lúgosító élelmiszerek és a savképző élelmiszerek is fontosak a szervezet számára. Egyiket sem lehet előnyben részesíteni a másik hátrányára, mert akkor különböző hiánybetegségek, komolyabb problémák is kialakulhatnak.
forrás: www.tudasfaja.com
[facebook_like_button]
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Gyuri bácsi, a bükki füvesember üzenete