Kategória: Tudomány – Pszichológia

 

zzs – 2014.07.06.

Az okostelefonok és az autók integrációjával kapcsolatban a Google múlt héten bejelentette, hogy ők is egy, a Car Play-hez hasonló fejlesztéssel készülnek Android Auto néven. Rögtön meg is alapították néhány autógyártóval közösen az Open Automotive Alliance szövetséget is.

 

Jelenleg a Car Play és az Android Auto támogatásának eloszlása autómárkák szerint a következő:

 

Android: Acura, Bentley, Infiniti, Maserati, Renault, Seat, Skoda, Volkswagen

Apple: BMW, Citroen, Ferrari, Jaguar, Land Rover, Mercedes-Benz, Peugeot, Toyota

Android + Apple: Abarth, Alfa Romeo, Audi, Chevrolet, Chryler, Dodge, Fiat, Ford, Honda, Hyundai, Jeep, Kia, Mazda, Mitsubishi, Nissan, Opel, RAM, Subaru, Suzuki, Volvo

 

 

Egyre több gyártó gondolja úgy szerencsére, hogy nem érdemes még jobban megosztani az okostelefon-felhasználókat, így az autóvásárlók számára meghagyják a választás lehetőségét. Így nem lenne meglepő, ha végül mindenki a harmadik kategóriába (Android + Apple) kötne ki. A felhasználók legnagyobb örömére!

 

forrás: www.imagazin.hu

 
[facebook_like_button]

 

2014.07.05.

Brit kutatóknak sikerült megfejteni a vadon élő csimpánzok kommunikációjának – karmozdulatainak – jelentését: az állatok “lexikonjában” 66 karlejtés van, amellyel 19 különféle üzenetet képesek küldeni egymásnak.

 

Ugandában élő csimpánzközösségeket figyeltek meg és vettek filmre a skóciai St. Andrews Egyetem szakemberei, akik több mint 4500 esetet vizsgáltak meg ahhoz, hogy kiderítsék az állatok mozdulatainak jelentését. Kutatásukról szóló tanulmányukat a Current Biology folyóiratban tették közzé.

 

 

Az állatvilágban ez a szándékos kommunikáció egyetlen rögzített formája. Csak az embereknek és a csimpánzoknak van kommunikációs rendszerük, aminek segítségével szándékosan küldenek egymásnak üzenetet. Ezért olyan lenyűgözőek a csimpánzok gesztusai – idézte a BBC honlapja Catherine Hobaitert, a tanulmány társszerzőjét, aki kommunikáció- és közösségimagatartás-fejlődést kutat a skót egyetemen.

Bár korábbi kutatások már kiderítették, hogy az emberszabású majmok és a majmok képesek megérteni komplex információkat más állatok hanghívásából, ezek az állatok valószínűleg nem szándékos kommunikációs üzenetek küldésére használják hangjukat.

“Ez az alapvető különbség a hanghívások és a gesztusok között. Ez valahogy olyan, mint amikor felemelsz egy bögre forró kávét, sikoltasz egyet és megfújod az ujjaidat. Ebből azt értem meg, hogy a kávé forró, de neked nem szükségszerűen állt szándékodban kommunikálni ezt nekem” – magyarázta Hobaiter.

 

 

Néhány csimpánz-karlejtés egyértelmű – folyamatosan azt használják egy szándék közvetítésére. A levélrágást, amikor egy csimpánz kicsiny harapásokat eszik a levelekből, például csak arra használják, hogy értésre adják szexuális udvarlásukat. Sok más jelzés azonban nem egyértelmű: a megragadással azt fejezik ki, hogy a másik hagyjon fel azzal, amit csinál, de azt is jelentheti, hogy másszon fel rá, vagy menjen el onnan.

Bár sok jelzés megmagyarázhatatlan, a kutatók által készítetett felvételekből egyértelműen kiderült, mit akarnak a csimpánzok kommunikálni. Egy felvételen az anya lábát nyújtja nyűgős csemetéjének, azt jelzi, mássz fel rá. Az ifjú állat azonnal anyja hátár ugrik, és együtt mennek tovább.

“Ennek a tanulmánynak a nagy üzenete az, hogy van egy másik faj, amelynek értelemmel bíró kommunikációja van, azaz ez nem csak az emberek esetében egyedülálló… Végül is a csimpánzok szorosabb rokonságban állnak velünk, mint a többi emberszabású majommal, ezért van értelme annak, hogy sokféleképpen igen hasonlóak vagyunk hozzájuk” –  hangoztatta Hobaiter.

 

Forrás: www.bbc.com

 
[facebook_like_button]

 

2014.07.05.

Lépfenefertőzés gyanúja miatt hat ember került a debreceni kórházba. A fertőzés vélhetően egy tiszafüredi szarvasmarha-telepen végzett illegális szarvasmarha-vágáskor került ki az emberek közé. A hatósági vizsgálat a helyszínen még fellelhető fagyasztott húsból kimutatta a lépfene baktériumot. Összeszedtük mit érdemes tudni a lépfenéről. 

 

A lépfene (anthrax) az egyik legrégebben ismert kórokozó által előidézett fertőző betegség. A fertőzésnek elsősorban a növényevő állatok (szarvasmarha, juh, ritkábban ló, kecske és sertés) vannak kitéve, főként a spóratartalmú ivóvíz és a földdel kevert takarmány szervezetbe kerülésével.

 

 

Az ember a betegséget beteg állattól, állati tetemtől, kényszervágással, állati eredetű élelem feldolgozásával és fogyasztásával, állati bőrök vagy szőrök kezelése révén kaphatja meg. A lépfene kórokozója igen ellenálló, akár évtizedekig képes fertőzőképes állapotban megmaradni a talajban, vagy a kutak iszapjában.

Az állatoknál magas lázzal, hidegrázással, étvágytalansággal és elesettséggel jár. A lépfene megjelenése az embereknél főleg foglalkozási ártalom: elsősorban a vágóhídi alkalmazottak, valamint a bőr- és szőrmefeldolgozó iparág dolgozói veszélyeztetettek. A bőrsérülés helyén bőranthrax, a légzéssel bejutott kórokozó révén tüdőanthrax, a táplálkozással bejutott baktériumok miatt pedig bélanthrax alakulhat ki. Magyarországon nagyon ritkán legfeljebb bőranthrax (pokolvar) jelenik meg.

A modern bakteriológia megteremtőjének tekintett Nobel-díjas Robert Koch (1843-1910) német orvos 1876-ban mutatta ki a lépfene kórokozóját, míg Louis Pasteur 1881-ben felfedezte a lépfene megelőzését szolgáló védőoltást.

 

Az utóbbi évtizedekben nyilvánosságra került magyarországi lépfene-megbetegedések:

 

– 1993. április – Lépfene-bacilust találtak annak a lótrágyának a származási helyén, amelyet gombatermesztők részére szállítottak Soltról Csepelre, Etyekre, Törökbálintra.

– 1995. augusztus – Legalább félszáz szarvasmarhát kellett levágni és megsemmisíteni Nógrád megyében, ahol lépfene támadta meg az állatállomány egy részét.

– 1996. március – Lépfene-járvány tizedelte meg a pécsi állatkertet. Összesen tizenkét állat – vidra, puma, párduc és feketebivaly – esett a járvány áldozatául. Az intézményben egyhónapos karantént vezettek be. A kórokozó valószínűleg a takarmánnyal került az állatkertbe.

– 2013. szeptember – A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei egy Jászladányból származó elhullott juhból kimutatták a lépfene kórokozóját. Kiderült, hogy a juhállományban már régebben megkezdődtek az elhullások, az állatok tulajdonosa az elpusztult juhok maradványait saját telkén ásta el csekély, mintegy 40 centiméteres földtakarással. A juhászatban zárlatot rendeltek el.

– 2014. április – Lépfenében elpusztult a debreceni állatkert egyik hím oroszlánja, az állatkertet bezárták. A fertőzés egy szarvasmarhától eredt, amelyet a nagyragadozókkal etettek meg.

 

Forrás: MTVA archívum

 

[facebook_like_button]

zzs – 2014.07.03.

 

Ha sietsz, ha rohansz, ha épp lejár egy határidő….Nyugodj meg és olvasd el ezt az írást az óráról. Tudtad, hogy van olyan, amelyik messzire repül tőled ha nem kelsz fel a „csörgésre”? Összegyűjtöttünk pár érdekességet.

 

1. Ősórát már i.e. 4000-ben használtak, mégpedig Kínában, a szerkezet működését pedig az alázúduló víz garantálta. Elmondhatjuk tehát, hogy öko-üzemmódban ketyegtek a kis masinák.

 

2. Kezdetben az időmérők kizárólag a vallási rituálék kiegészítőiként funkcionáltak, a soros imádság idejét határozták meg segítségével. Európában is jellemzően templomokban és apátságokban találkozhattunk órákkal.

 

 

3. Ébresztő óra helyett elődeink a következő praktikát alkalmazták: este, lefekvés előtt teleitták magukat, hogy hajnalban a „szükség” keltse őket.

 

4. Da Vinci volt az a fantasztikus elme, aki a szabályosan lengő ingát megálmodta. Galilei volt az az innovátor, aki időmérésre használta a találmányt és Christian Huygens nevéhez fűződik az 1656-ban feltalált ingaóra.

 

5. Nagy-Britanniában olyannyira komolyan vették az időmérést, hogy a tizennyolcadik században külön adónemet is bevezettek. Ez volt az Országgyűlési Óra, mely minden órát vásárló állampolgár számára kötelező befizetnivalót jelentett. Ugye nem kell hozzátenni, hogy ebben az időben majdnem kihalt az órás szakma?

 

6. Az ébresztőóráink dédapja kizárólag hajnali négy órakor csörrent meg, ugyanis Levi Hutchins óramérnök 1787-ben készítette a masinát feleségének, hogy időben felkelhessen minden nap.

 

7. Az ipari forradalom idején az emberek egyszerűen sziréna hangjára keltek.

 

8. A kakukkos óra finom kis szerkezete miatt mindig csak a percmutatót szabad mozgatni a pontos idő beállításához!

 

 

9. A kvarc egy természetes anyag, mely igen szépséges, átlátszó kő elektromágneses tulajdonságokkal. Másodpercenként elektromos impulzusokat bocsát ki, így tökéletes segítség az időmérésben.

 

10. Végül egy őrült találmány: repülő ébresztőóra. Több ízben szakít ki édes álmaid mámorából, mivel kilencvenöt decibellel szól és még el is repül a közeledből. Így bíztatva a felkelésre, hiszen mindenképp meg kell mozdulni, hogy a szörnyű ricsaj alábbhagyjon. Ez már nem kispályás „szundi” üzemmód!

 

forrás: egyeletstilus.hu

[facebook_like_button]