Karibi hangulat Kiskunlacházán

ZD-2014.06.21.

 

Ki mondta, hogy egy dohánybolt nem lehet stílusos? A Pest megyei Kiskunlacházán ugyanis nyílt egy, ami nem csak azért különleges, mert karibi hangulatot varázsol a belépő köré: többet nyújt egyszerű cigarettavásárlásnál. A Vásárhelyi Nagy Ilona lakberendező által tervezett belső tér a negyven fokos hőségre és a homokos tenger partra emlékeztet minket.

 

A Kiskunlacházai Bagóvár dohánybolt tulajdonosának pontosan az volt a célja, hogy a szokványostól eltérő, jóval elegánsabb belső teret alakítson ki úgy, hogy közben megmarad a központilag ajánlott arculatnál. Egy karibi hangulatú helyiséget szerettek volna berendezve, ami a képeket elnézve remekül sikerült.

 

lakberinfo.hu

 

Az 58 négyzetméteres helyiség külső burkolása sem esik távol a hangulattól, ugyanis egy faházikóról beszélünk. Olyan színekkel hangsúlyozták a fahatást, mint a dió, natúr tölgy, körte, pisztácia zöld vagy beige. Mindezeken kívül leginkább a természetes anyagok használata volt a fő szempont.

 

lakberinfo.hu

 

A kis karibi bolt nem csak a dohányos vásárlókat várja, hanem azokat a vendégeket is, akik jó minőségű borokat, üdítőt szeretnének vásárolni, vagy olyan látogatókat, akik egy pillanatra el szeretnének utazni gondolatban a tenger mellé egy csésze tea vagy egy finom tejeskávé elfogyasztása mellett. A lakberinfo honlapjáról még többet megtudhattok a különleges üzletről.

 
[facebook_like_button]

Kétszáz tervező mutatkozik be az építészeti tárlaton

ZD

Ebben a hónapban nyílt meg az I. Építészeti Nemzeti Szalon. A téma szerelmesei egészen szeptemberig látogathatják a -100 százalék kreativitás – című kiállítást, ami a legjelentősebb kortárs magyar építészeti alkotásokat sorakoztatja fel a Műcsarnokban.

 

Az nagyszabású tárlaton több mint kétszáz épület tervezői és kivitelezői vonulnak fel. Láthatunk napjainkból és a közelmúltból is alkotásokat, filmeket, maketteket, óriás nyomatokat, terveket. A magyar építőművészet különböző irányzatai közül bemutatják a kis közösségek templomait, emblematikus házait, tereit és a magas építészeti értékeket hordozó épületeit is.

 

forrás: www.design.hu

 

A 2500 négyzetméteres kiállítóterek megidézik az elmúlt idők legjelentősebb tervezőit, de találkozhatunk fiatal építészek, egyetemi hallgatók munkáival is. Megjelenik a kortárs tájépítészet és belepillanthatunk a korszak belsőépítészeti csodáiba is.

 

forrás: www.design.hu

 

A rendezvénynek célja, hogy népszerűsítse az építészet szeretetét, mivel kultúránk egyik kiemelkedő értékéről van szó. A 2014-es évet – Ybl Miklós születésének bicentenáriumát- a kormány az Építészet Évének nyilvánította, így számos lehetőség lesz jobban belemélyednünk épületeink történeteibe, amit művészeti és múzeumpedagógiai programok kísérnek – írja a design.hu/.

 
[facebook_like_button]

Lenyűgöző tabletmese a TechLab-ból

 

Megjelent a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) által létrehozott TechLab legújabb meséje, amit kifejezetten tabletre álmodott meg a felkért meseíró. A pálya nem ismeretlen ahorizontális labor észítőinek, hiszen korábban is  már létrehoztak interaktív adatbázisokat, ám ebben az esetben célkitűzésük volt, hogy feltérképezzék az új eszközök (okostelefon, tablet), mint interaktív médiumok használhatóságát, mivel azok egyre inkább teret nyernek a könyvekkel szemben.

 

Miközben a szöveg mögötti tartalom és játékosság megmarad a saját, magas színvonalán, addig a MOME Formatervezési Díjas csapata azt vizsgálja, hogy a képek, játékot, grafikák újításai milyen hatással vannak a közönségre.

 

 

Miközben A Kiskakas gyémántfélkrajcárja című mesénél már megfigyelték, hogyan jelenik meg egy archaikus történet klasszikus ceruzarajzos változata a modern eszközön, addig A szörnyek házánál már jóval összetettebb történetet nézhetünk végig. Ebben az esetben pedig a készítők már teljes egészében az olvasói benyomások feltérképezésére koncentrálhatnak.

 

unnamed (4)

 

A mese Rendet Lenke lakásának bemutatásával kezdődik, ahol mindig kupleráj van, mert a három szörny állandóan rumlizik. Mindeközben Szivi, Katti és Habver rémek arra várnak, hogy a történetet irányító gyerekek visszaterelgessék őket otthonukba. A kreáció interaktív is, hiszen vannak olyan pontjai a szövegnek, ahol az olvasó választhatja ki, mi legyen a folytatás, a verses narrációt pedig a mese egésze alatt Nyulász Péter szavalja.

 

 

A hangulatot részletgazdag grafikák és zenés hanghatások fokozzák. Az alkotás joggal nevezhető tehát interaktív könyvnek is, ami fejleszti a gyerekek ügyességét, színismeret fejlődését, memóriáját, de logikai játéknak sem utolsó. Megismerteti az apróságokat egy gyönyörű irodalmi szöveggel és mindemellett környezettudatosságra is neveli őket.

 

Az applikációt 5-8 éves kicsiknek ajánlják. Bárki letöltheti ingyenesen az App Store-ból vagy a Google-play-ről.

 

 

unnamed (5)

 

Kép forrása: https://play.google.com

Forrás: http://pestiest.hu/, mome.techlab.hu

 
[facebook_like_button]

CZOK ILDI VARÁZSLATOS ÉKSZERVILÁGA

[facebook_like_button]

Azt hiszem minden nő, legalább egyszer az életében megtapasztalja azt az érzést, hogy beleszeret egy öltözet kiegészítőjébe. Legyen az egy szép felső, egy kötött pulóver, egy fülbevaló vagy éppen egy gyönyörű nyaklánc. A divat folyamatos változása állandó, mind, ahogyan az ékszerek sokfélesége is egyre nagyobb skálán mozog. Rengeteg anyag, szín és forma segít a mai kor hölgyeinek, hogy igazán nőnek érezze magát, mikor e darabokat hordja. Ma már rengeteg márkanév közül válogathatunk, de egyre népszerűbbek, az egyedi, kézzel készített drágaságok. A következőkben Czok Ildi varázslatos ékszereire szeretném felhívni a figyelmet, aki ezen kívül reklámszövegíró és stylist is egyben.

 

Elmondása szerint egy Angliában használatos kifejezés, a statement jewelley jellemzi a designt, amit akkor mondanak, amikor egy ékszer viseléséhez, már bátorságra van szükség, mivel olyannyira szokatlan és feltűnő darabokról van szó.

 

Először nézzünk egy pár Geometriai Ékszert, amelyekben a fonáltextil sokszínűsége mutatkozik meg.

 

3

2

 

Fonálékszerek, melyeket egy afrikai nyaklánc ihletett.

 

g

 

Gyöngyös-bogyós ékszerek is várják, hogy egy gyönyörű ruha kiegészítője legyen.

 

g2

 

Ha eljő a nagy nap és valami különlegesen szépet szeretnénk viselni, az Esküvői kollekció közül is választhatunk.

 

Névtelenc

 
Forrás: http://www.czokildi.com/

MODERN DESIGN A „PESTI BROADWAY” MAGASLATAIBAN

[facebook_like_button]

Operett Színház, Moulin Rouge, Mai Manó Ház, Thália Színház és Mikroszkóp Színpad – a kultikus épületek közös jellemzője, hogy mind az egykori vigalmi negyed, vagyis a fővárosi „pesti Broadway” területén állnak. Mindez pedig azért érdekes, mert a városrész néhány műemléki védelmet élvező épületét modern stílusú tetőtéri lakásokkal kötik össze, avagy, a XXI. század visszafogott eleganciáját a XIX. század emblematikus stílusával vegyítik.

 

http://egykor.hu/

 

Új tetőtéri lakásokat alakítottak ki a korábban csak „pesti Broadway-nek” nevezett fővárosi negyedben. Az építészeti elképzelés különlegessége, hogy az egyik, 1830-ban épült klasszicista sarokházat egybenyitották a mögötte lévő tömbházzal, így az átalakítás két szomszédos építményt köt össze, ráadásul olyan épületek tetején, amelyek műemléki védelmet élveznek.

 

 

Kevesen tudják, hogy a pesti Broadway területén – vagyis a Nagymező utcában, amely a VI. kerületi Klauzál teret köti össze a Bajcsy-Zsilinszky úttal, átszelve így az Andrássy utat is – egykor hatalmas zöld rét terült el és értékes földnek számított. Varázsát a későbbiekben sem veszítette el, sőt a főváros egyik leglátogatottabb részévé vált.

 

 

Az igazán impozáns épületek tervezésébe azonban csak a XIX. század második felében fogtak bele a városnak ezen a részén. Ennek köszönhető, hogy az Andrássy úton átsétálva, kis kitérővel ma már olyan kultikus helyeket érinthetünk, mint az Operett Színház, a Moulin Rouge vagy a Mai Manó Ház, de éppolyan emblematikus a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad épülete is.

 

Érdekesség, hogy szintén ebben az időszakban kapta nevét a mai Nagymező utca is, mint fő kiindulási pontja Budapest ékességének. Az utcát és környékét az Operett színház építtetője, vagyis Somossy Károly „becézte” először Pesti Montmartre-nak, majd később, amikor már nem színházi és vigalmi negyedként funkcionált, Pesti Broadway-nak nevezte el.

 

a3

 

Az impozáns épületek mellett tovább sétálva, elhagyva a Radnóti Színházat, az egykori Ernst Múzeumba, vagyis a mai Robert Capa Központ szecessziós épületébe ütközünk, de a Nagymező utca végében, a Király utca sarkán emelkedik a barokk stílusú Terézvárosi plébániatemplom is, a kerület egyik legrégebbi műemléke. Ilyen környezetben tehát nem kis felelősség az építészeti igényeknek megfelelő és abba illeszkedő lakásokat tervezni, ám abban is biztosak lehetünk, hogy a jövőbeni lakók Budapest legszerencsésebb ingatlan-tulajdonosai közé tartoznak majd.

 

a2

 

Forrás: http://otthon.com
Képek Forrása: http://loftdesign.hu/