Megint megacuki videóval támad a Budweiser. Nem, most nem lovak futnak a kocsi után, sőt, kutyák sem szöknek be az istállóba óriáspaci barátjukhoz. Vagyis majdnem. A nap legmegindítóbb videója.
Ismét szívfacsaró reklámot készített a Budweiser, akik egyébként nem először csinálnak ilyet: magukénak tudhatják 2014 legcukibb reklámját, ami egy kutya és egy ló barátságáról szól, a hirdetés pedig a Super Bowl döntőjére készült.
Ezt pedig ötvenegy millió ember gondolja így, ennyien nézték meg ugyanis az alábbi videót, ami – most töredelmesen bevalljuk – gyenge pillanatainkban minket is lefegyverez.
Úgy tűnik, a cégnek bejött a taktika, amivel mélyebb érzékeinket célozzák, hiszen ismét egy annyira iszonyúan édes reklámmal rukkoltak elő, hogy mindenkinek, aki még nincs túl rajta, javasoljuk, hogy a videó elindítása előtt készítsen elő egy százas zsepit, sőt, ha közvetlenül szakítás után van, el se indítsa.
Az üzenet a következő: egy pihepuha, gyönyörű kutyus nem szeretné, ha sármos gazdája ittasan vezetne. Nos, való igaz, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, a videóval viszont az a probléma, hogy annyira nagyon édes, hogy minderről el is feledkezünk.
Bronzszobrot kapott texasi szülővárosában a két éve elhunyt Larry Hagman, aki a nyolcvanas évek kultikus Dallas-sorozatában a gátlástalan Jockey Ewingot alakította.
A színészre a hét végén emlékeztek Weatherfordban 83. születésnapja alkalmából. A város életnagyságú bronzszobrot állított Hagmannek, amelynek ünnepélyes leleplezésén több százan vettek rész, köztük a sztár lánya, Kristina.
Dennis Hooks polgármester Weatherford “legkedvesebb fiaként” méltatta a 2012 novemberében elhunyt sztárt. Mint mondta: a világ ma már más szemmel tekint Texasra, mint azelőtt, mert Weatherford egyik fia “segített megérteni, hogy mi a lényege a texasi létnek”.
A Dallas című sorozat 1978 és 1991 között 14 évadot ért meg a televízióban. Mikor 2012-ben újraindították, a széria számos, fontos szereplője visszatért a képernyőre, köztük természetesen Hagman.
Három elefántbika érkezik a veszprémi állatkertbe, az ormányosok hamarosan nekivágnak a több mint ezer kilométeres útnak – jelentette be a veszprémi állatkert igazgatója. A száznyolcvan centiméter magas, négyéves fiatal bikák féltestvérek, akik minden bizonnyal jól érzik majd magukat a veszprémi állatkertben, hiszen ott is, mint a természetben, külön csapatot alkotva csordában élhetnek.
Török László elmesélte, mindhárom elefánt Németországból érkezik, ketten Osnabrückből, egy állat pedig Hannoverből jön Veszprémbe. A szükséges orvosi vizsgálatokon már átestek az állatok, az utaztatás megszervezése viszont nagy kihívást jelent, hiszen speciális járművekkel, teherautóval, daruval indul útnak a több mint ezer kilométeres távra az első két elefánt, akik a tervek szerint már a héten megérkeznek Veszprémbe, a harmadik pedig legkésőbb jövő tavasszal csatlakozik a csordához – mondta Török László.
Az ormányosokat állatorvos kíséri és bőséges takarmánnyal is el kell látni őket a több napos útra, mely során külön kihívást jelent az éjszakai szállás megszervezése – tette hozzá az igazgató.
A 180 centiméter magas, négyéves fiatal bikák féltestvérek, akik reményeink szerint jól érzik majd magukat a veszprémi állatkertben, hiszen ott is, mint a természetben, külön csapatot alkotva csordában élhetnek. A tervek szerint 2016-ban az állományt tovább bővítve egy tenyészcsapatot alakítanak ki a veszprémi vadasparkban – tette hozzá.
2014 tavaszán kezdődött meg a veszprémi állatkert fennállásának eddigi legjelentősebb fejlesztése, melynek legimpozánsabb eleme az elefánt park. Külső medencével és zöldszigetekkel tarkított, ötezer négyszáz négyzetméter nagyságú külső kifutó és egy ezeregyszáz négyzetméter alapterületű, belső látogatói térrel rendelkező ház várja az új lakókat – összegezte az igazgató. A veszprémiek régi vágya válik valóra az új állatok érkezésével, hiszen a vadasparkban 2006 óta nincsen elefánt – idézte fel Török László.
Rekordméretűnek számító, 476 négyzetméteres takarót készítettek a 2011-es japán földrengés és cunami áldozatai a világ különböző részeiből küldött több ezer anyagdarab felhasználásával. A gigantikus foltmunkát idővel 225 darab normális méretű takaróra vagdalják fel és szétosztják a katasztrófa által érintett emberek között.
Az ötletgazda egy Jokohamában élő német férfi, Bernd Kestler, aki rajong a kötésért. Kestler 2012 áprilisában intézett felhívást a világhoz az interneten és egyéb eszközökön keresztül, arra kérve az embereket, hogy küldjenek neki hússzor húsz centiméteres kötött anyagdarabokat.
A Knit for Japan felhívásra érkezett több mint tizenegyezer kézimunkából már az elmúlt hetekben elkezdtek takarókat készíteni. A rekorder patchworköt végül mintegy nyolcvan ember öltötte össze a hétvégén a 2011-es természeti katasztrófa által legsúlyosabban érintett városok egyike, Isinomaki gimnáziumában.
“Teljesen elmerültem a darabok összekötésében és a munka felmelegítette a szívemet” – mondta a hatvankilenc esztendős Abe Kaoru, aki jelenleg ideiglenes szálláson él Isinomakiban. Mint hozzátette: “azt hiszem, hogy a világ különböző pontjain élő emberek gondolatait forrasztottuk össze”.
Négyszázhetvenhat négyzetméterével a takaró jócskán ráver a jelenlegi, 306 négyzetméteres csúcstartóra, így Kestler azt tervezi, hogy hivatalosan is elismerteti a rekordot a Guinness-rekordok szerkesztőségével.
A gigantikus foltmunkát idővel 225 darab normális méretű takaróra vagdalják fel és szétosztják a katasztrófa által érintett emberek között.
Több ezer úgynevezett szerelemlakatot távolítottak el a Júlia háza előtti kapuról Veronában: a kaput az a veszély fenyegette, hogy összedől a lakatok súlya alatt. Romantikus szerelmi gesztusért azonban nem kell átlépni a határt, elég elmenni Badacsonyig a Rózsakőhöz. “Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek, összeházasodnak”
Naponta érkeznek tömegek a Shakespeare műve alapján híressé vált ház belső udvarára, az erkély alá. A párok Rómeó és Júlia történetére emlékezve gyakran itt ígérnek egymásnak örök hűséget, holott ez a valóságban nem létezett főszereplőknek sohasem adatott meg, és maga William Shakespeare sem járt soha Veronában.
Turisták ezrei helyezik a szerelmüket jelképező lakatot a kapura vagy erősítik szerelmes ígéreteiket tartalmazó cetlijeiket a falra. A néphiedelem szerint ugyanis aki így tesz, az egész életében boldog lesz és hűséges marad párjához. Túl sok turista esik azonban túlzásba, és nem papírra, hanem közvetlenül a falra vési ígéretét – panaszkodott a polgármester.
A házat 1905-ben szerezte meg a városvezetés a Dal Capello családtól, és a nevek hasonlósága alapján a regényben szereplő Capulet család tulajdonává nyilvánította, így teremtve új turisztikai látványosságot. Ám nemcsak Veronában, hanem Velencében is gondot jelentenek a lakatok: itt kampányt is indítottak a szerelmi szimbólum ellen. Plakátokon szólítják fel a fiatalokat, hogy szakítsanak a kis és nagy lakatok hagyományával.
A szerelemlakatok divatját Federico Moccia író 2006-ban megjelent, Ho voglia di te (Akarlak) című regénye terjesztette el a fiatalok körében. Azóta Olaszországban utcai árusoktól már néhány euróért lehet vásárolni lakatokat.
A szimbolikus szerelmi kötéseknek és az ehhez kapcsolódó romantikus gesztusoknak azonban nem csak külföldön, itthon is van hagyománya.
Badacsonyban, a Kisfaludy-ház felett található az a hatalmas lapos bazaltlap, amit a helyiek Rózsakőnek emlegetnek. Valamikor régen gurulhatott le a hegy oldaláról. Nevét Szegedy Rózáról kapta, aki szerelmével, Kisfaludy Sándorral üldögélt ott. Ebből született a legenda, amit a helyiek így mesélnek:
„Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek, összeházasodnak. De az is elég, ha a leány ül a kőre, háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni.”
A borvidékre azonban nem csak szerelmi bánatunkban érdemes ellátogatni: a táj festői szépsége és a finom borok a legkérgesebb szívet is meglágyítják.