Paraszupersztár: ötvennégyen az elődöntőben

 

2014.07.07.

Több mint négyszázan jelentkeztek a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) által meghirdetett Paraszupersztár tehetségkutató versenyre. A beérkezett bemutatkozó anyagok alapján a szakmai zsűri 54 előadó-művészeti produkciót tartott érettnek a további megmérettetésre, ennyien jutottak tovább az elődöntőbe.

 

A Paraszupersztár a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) indított kulturális tehetségkutató verseny fogyatékos embereknek.
A megmérettetés célja, hogy megtalálja azokat a speciális tehetségeket, akik eddig nem tudták megmutatni magukat a szélesebb nyilvánosságnak. A legjobbakat egy tehetséggondozó programban segítik majd kulturális, művészeti pályájukon.

 

 

A rendezvény ötletgazdái Farkas Bálint színművész, Bálint Emese színész, énekes, harmonika művész és Monspart Sarolta tájfutó világbajnok.
A legfrissebb hírek szerint a legtöbben ének és hangszeres zene kategóriában jutottak tovább, ezt követi a próza- és versmondás, valamint a tánc és az egyéb kategória. Színjátszásra mindössze négy nevezés érkezett, közülük nincs továbbjutó.

Az előválogatást végző szakmai zsűri tagjai: Bálint Emese színész, énekes, harmonika-művész, Farkas Bálint színész, Gaudy Babette artista- és pantomim művész, képző- és iparművész, Papp János színművész, Pozsgai Zoltán Artisjus-díjas zongoraművész.

Az elődöntősök létszámát és lakóhelyük szerinti területi eloszlását figyelembe véve a szervezőbizottság úgy döntött, hogy – a korábban tervezett több területi elődöntő helyett – egy elődöntőt szervez, amit október 2-án Budapesten rendeznek meg, az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban.

 

 

Az alkotóművészeti kategóriákba beérkező legjobb alkotásokat és a nyerteseket a tehetségkutatót lezáró, december ötödikei országos döntőn mutatjuk be.

A MEOSZ azért is tartja fontosnak a versenyt, mert az a fogyatékos emberek tehetségére, rendkívüli képességeire irányíthatja a figyelmet, ami segíti el- és befogadásukat, és elősegítheti e hátrányos helyzetű csoport társadalmi integrációját, ami sajnos még napjainkra sem vált általánossá.

 

Forrás: www.meosz.hu

 
[facebook_like_button]

Az Android Auto és a Gooogle esete

 

zzs – 2014.07.06.

Az okostelefonok és az autók integrációjával kapcsolatban a Google múlt héten bejelentette, hogy ők is egy, a Car Play-hez hasonló fejlesztéssel készülnek Android Auto néven. Rögtön meg is alapították néhány autógyártóval közösen az Open Automotive Alliance szövetséget is.

 

Jelenleg a Car Play és az Android Auto támogatásának eloszlása autómárkák szerint a következő:

 

Android: Acura, Bentley, Infiniti, Maserati, Renault, Seat, Skoda, Volkswagen

Apple: BMW, Citroen, Ferrari, Jaguar, Land Rover, Mercedes-Benz, Peugeot, Toyota

Android + Apple: Abarth, Alfa Romeo, Audi, Chevrolet, Chryler, Dodge, Fiat, Ford, Honda, Hyundai, Jeep, Kia, Mazda, Mitsubishi, Nissan, Opel, RAM, Subaru, Suzuki, Volvo

 

 

Egyre több gyártó gondolja úgy szerencsére, hogy nem érdemes még jobban megosztani az okostelefon-felhasználókat, így az autóvásárlók számára meghagyják a választás lehetőségét. Így nem lenne meglepő, ha végül mindenki a harmadik kategóriába (Android + Apple) kötne ki. A felhasználók legnagyobb örömére!

 

forrás: www.imagazin.hu

 
[facebook_like_button]

Hat ember került kórházba – de mi az a lépfene?

 

2014.07.05.

Lépfenefertőzés gyanúja miatt hat ember került a debreceni kórházba. A fertőzés vélhetően egy tiszafüredi szarvasmarha-telepen végzett illegális szarvasmarha-vágáskor került ki az emberek közé. A hatósági vizsgálat a helyszínen még fellelhető fagyasztott húsból kimutatta a lépfene baktériumot. Összeszedtük mit érdemes tudni a lépfenéről. 

 

A lépfene (anthrax) az egyik legrégebben ismert kórokozó által előidézett fertőző betegség. A fertőzésnek elsősorban a növényevő állatok (szarvasmarha, juh, ritkábban ló, kecske és sertés) vannak kitéve, főként a spóratartalmú ivóvíz és a földdel kevert takarmány szervezetbe kerülésével.

 

szarvasmarha_14006_355091

 

Az ember a betegséget beteg állattól, állati tetemtől, kényszervágással, állati eredetű élelem feldolgozásával és fogyasztásával, állati bőrök vagy szőrök kezelése révén kaphatja meg. A lépfene kórokozója igen ellenálló, akár évtizedekig képes fertőzőképes állapotban megmaradni a talajban, vagy a kutak iszapjában.

Az állatoknál magas lázzal, hidegrázással, étvágytalansággal és elesettséggel jár. A lépfene megjelenése az embereknél főleg foglalkozási ártalom: elsősorban a vágóhídi alkalmazottak, valamint a bőr- és szőrmefeldolgozó iparág dolgozói veszélyeztetettek. A bőrsérülés helyén bőranthrax, a légzéssel bejutott kórokozó révén tüdőanthrax, a táplálkozással bejutott baktériumok miatt pedig bélanthrax alakulhat ki. Magyarországon nagyon ritkán legfeljebb bőranthrax (pokolvar) jelenik meg.

A modern bakteriológia megteremtőjének tekintett Nobel-díjas Robert Koch (1843-1910) német orvos 1876-ban mutatta ki a lépfene kórokozóját, míg Louis Pasteur 1881-ben felfedezte a lépfene megelőzését szolgáló védőoltást.

 

Az utóbbi évtizedekben nyilvánosságra került magyarországi lépfene-megbetegedések:

 

– 1993. április – Lépfene-bacilust találtak annak a lótrágyának a származási helyén, amelyet gombatermesztők részére szállítottak Soltról Csepelre, Etyekre, Törökbálintra.

– 1995. augusztus – Legalább félszáz szarvasmarhát kellett levágni és megsemmisíteni Nógrád megyében, ahol lépfene támadta meg az állatállomány egy részét.

– 1996. március – Lépfene-járvány tizedelte meg a pécsi állatkertet. Összesen tizenkét állat – vidra, puma, párduc és feketebivaly – esett a járvány áldozatául. Az intézményben egyhónapos karantént vezettek be. A kórokozó valószínűleg a takarmánnyal került az állatkertbe.

– 2013. szeptember – A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei egy Jászladányból származó elhullott juhból kimutatták a lépfene kórokozóját. Kiderült, hogy a juhállományban már régebben megkezdődtek az elhullások, az állatok tulajdonosa az elpusztult juhok maradványait saját telkén ásta el csekély, mintegy 40 centiméteres földtakarással. A juhászatban zárlatot rendeltek el.

– 2014. április – Lépfenében elpusztult a debreceni állatkert egyik hím oroszlánja, az állatkertet bezárták. A fertőzés egy szarvasmarhától eredt, amelyet a nagyragadozókkal etettek meg.

 

Forrás: MTVA archívum

 

[facebook_like_button]

Bloggerünk hangyákkal küzd – avagy rovarirtás felsőfokon

 

ja – 2014.07.04.

A fészekrakás ideje alatt, sokan álmodoznak arról, hogy kibékítik önmagukban a világot, életmódot váltanak, és lágy harmóniában egybeolvadnak a természettel…első lépése ennek a megfelelő élettér kialakítása.

 

Kezdetben elképzeled a kölyköket és magadat egy erdőszéli kis tanyán, az ablakon bekandikál a diófa, az udvaron virít a pipacs, kukorékol a kakas, csicseregnek a madarak, játszik a kutya, virágillat a levegőben …. a férj meg ugye este nyolcra ér haza a munkából, hát a frász törne ki téged ott egyedül a kicsikkel mindennap, pláne télen, akkor még hamarabb sötétedik.

Lépj egyet beljebb, az agglomerációban is megvan a harmatos fű, a saját kert és a jó levegő meg a szomszéd is,  aki az ablak alá tervezi a komposzt gödröt és a tornác szélirányába a kéményt.  Aztán  itt van a közlekedés is, be kell járni mindennap a városba, benzinpénz, dugó,  arról nem is beszélve, hogy van ugyan  jogosítványod, de mindenki megköszöni ha lehetőség szerint inkább  nem élsz vele…

Nézelődj  inkább a városban tovább, de ne add fel igényedet a természet közelségét illetően. Ha ügyes és kitartó vagy találsz is lakást a hatsávos körút mellett egy percre, ahol bár meg-megremeg a régi társasház ha a villamos forgalom pont összetalálkozik, de az ablak egy falatnyi, zöld  belső udvarra néz, aminek egy része ráadásul szokásjog alapján a tiéd , művelni  is lehet  akár.

Méltán lehetsz  büszke magadra és érezheted úgy, hogy a természet leánya vagy, hisz a város közepén bár, de megoldottad jövendőbeli kis családodnak a friss levegőt, a zöld füvet, a madárcsicsergést.

A probléma tavasszal kezdődik. Éled a természet, örülsz neki, hát hogyne örülnél! Aztán ahogy emelkedik a hőmérő higanyszála felfelé, úgy döntenek sorban egymás után a kert kicsi lakói, hogy szeretnének veled együtt, ők is  a hűvös lakásban élni.

 

 

A hosszú lábú kaszáspókokat hamar megszokod. Kirakni lehetetlen őket, a plafon legtávolabbi sarkaiba húzódnak, de igazából nem zavarnak túl sok vizet, egy idő után azon kapod magad, hogy a hűségesebbeket nevükön szólítod. Különösen az a kedvenced, aki pont akkor szült egy rakás kis pókot a háló sarkába, amikor te is épp mindenórás voltál.

A gyorsan rohanó százlábú már kevésbé kedves vendég, de szerencsére ritkán néz be, az első tíznél a férjed hívod sikítozva, nyár végére megtanulod egyedül is lecsapni.<

Aztán időről időre megjelennek a hangyák is. Az első néhány rohamot derekasan állod, jó természetvédő módjára kiballagsz a kertbe, megkeresed a házfal tövében a hangyabolyt, óvatosan szétsöpröd, ez elveszi a szorgalmas kis rovarok kedvét a bejöveteltől. Egy ideig. Aztán újra megjelennek.

 

hangya

 

Kettős sorokban vonulnak át az előszobán, a konyha felé igyekeznek. Elnyomsz néhányat, a porszívót is előveszed, hatástalanul. Már második reggel mész ki arra, hogy a mosogató tele hangyával, megtalálták a cukrot és a mézet is, valamit tenni kell. Méreg persze szóba sem jön – tiszteljük a természetet és a hangyák hasznos rovarok –  újfent megkeresed kint a bolyt, szétsöpröd, az előszobát felszórod szódabikarbónával mert valahol olvastad, hogy az a hangyát távol tartja.

A szorgos kis rovarok tényleg nem szeretik a fehér port, a vonulási útvonalukat két centivel arrébb teszik, és mennek, mennek tovább a konyhába. Elpakolsz minden létező kaját, szokásodtól eltérően mindennap leviszed a szemetet,  nem  hagysz mosatlant a mosogatóban,  hipóval felmosod a padlót. A hangyák jönnek. Csendben bocsánatot kérsz a természettől és Domestost öntesz a hangyabolyra.

 

hangyaboly

 

Meg sem kottyan nekik. Közben tombol a kánikula, minél melegebb van  odakinn, annál több a hangya idebent. Folyamatosan porszívózod most már őket, nem csak a lakásban hanem kinn az udvaron, sőt a házfalon is. A szomszédoknak eddig sem voltál a kedvence, valószínűleg most könyveltek el végérvényesen hibbantnak, ők messziről csak annyit látnak, hogy vasárnap délben negyven fokban hangosan dühöngve porszívózod a házfalat kívülről – mégiscsak megterhelő lehet egy pár hónapossal egész nap –gondolhatják.

A hangyák viszont nem tágítanak. Elképzelni nem tudod mi lehet a konyhádban ami ennyire csábító, a kis hangyók áttörnek szódabikarbónán, porszívón, Domestoson, rendületlenül és sikerrel igyekeznek befelé. Egyre élesebb a harc, hangyák és te verejtékezve feszültök egymásnak. Természet Anyánk előtt arcpirulva, előveszed a hangyairtó spray-t és telefújod az előszobát. Fél óra hangyamentesség – fél óra…aztán újra jönnek. Sírva felhívod a férjedet a munkahelyén, elmondod neki a tervedet, hogy benzinnel felöntöd a konyhát és meggyújtod. A férjed lebeszél róla, a hangyák valószínűleg ezt is túlélnék – érvel.

Ekkor elpattan benned vmi. Rájössz, hogy Te a város szülötte vagy és semmi közöd a természethez. Kihívsz egy rovarirtót és átvegyszerezed a lakást. Az egészet. Huszonnégy óra múlva  a lakás steril, a természet visszaszorítva a küszöbön túlra.  Elégedetten bámulsz ki a nappali ablakán,  az ablak előtt eszegető feketerigó látványától kezdesz ellazulni.

Hirtelen lecsap egy vércse és elrabolja az ártatlan kis rigót. Az udvarban álló gesztenyefára száll és nekiáll  elfogyasztani. Ne döbbenj meg! Ülhetsz bár  a város közepén ahol  a kapun túl páros sínen dübörög a villamos,  mégis tudnod kell, a természet megállíthatatlan!

 
[facebook_like_button]

Az idő bűvöletében – tíz érdekes tény

zzs – 2014.07.03.

 

Ha sietsz, ha rohansz, ha épp lejár egy határidő….Nyugodj meg és olvasd el ezt az írást az óráról. Tudtad, hogy van olyan, amelyik messzire repül tőled ha nem kelsz fel a „csörgésre”? Összegyűjtöttünk pár érdekességet.

 

1. Ősórát már i.e. 4000-ben használtak, mégpedig Kínában, a szerkezet működését pedig az alázúduló víz garantálta. Elmondhatjuk tehát, hogy öko-üzemmódban ketyegtek a kis masinák.

 

2. Kezdetben az időmérők kizárólag a vallási rituálék kiegészítőiként funkcionáltak, a soros imádság idejét határozták meg segítségével. Európában is jellemzően templomokban és apátságokban találkozhattunk órákkal.

 

forrás: clubpenguinfanon.wikia.com
forrás: clubpenguinfanon.wikia.com

 

3. Ébresztő óra helyett elődeink a következő praktikát alkalmazták: este, lefekvés előtt teleitták magukat, hogy hajnalban a „szükség” keltse őket.

 

4. Da Vinci volt az a fantasztikus elme, aki a szabályosan lengő ingát megálmodta. Galilei volt az az innovátor, aki időmérésre használta a találmányt és Christian Huygens nevéhez fűződik az 1656-ban feltalált ingaóra.

 

5. Nagy-Britanniában olyannyira komolyan vették az időmérést, hogy a tizennyolcadik században külön adónemet is bevezettek. Ez volt az Országgyűlési Óra, mely minden órát vásárló állampolgár számára kötelező befizetnivalót jelentett. Ugye nem kell hozzátenni, hogy ebben az időben majdnem kihalt az órás szakma?

 

6. Az ébresztőóráink dédapja kizárólag hajnali négy órakor csörrent meg, ugyanis Levi Hutchins óramérnök 1787-ben készítette a masinát feleségének, hogy időben felkelhessen minden nap.

 

7. Az ipari forradalom idején az emberek egyszerűen sziréna hangjára keltek.

 

8. A kakukkos óra finom kis szerkezete miatt mindig csak a percmutatót szabad mozgatni a pontos idő beállításához!

 

forrás: kutyubazar.hu
forrás: kutyubazar.hu

 

9. A kvarc egy természetes anyag, mely igen szépséges, átlátszó kő elektromágneses tulajdonságokkal. Másodpercenként elektromos impulzusokat bocsát ki, így tökéletes segítség az időmérésben.

 

10. Végül egy őrült találmány: repülő ébresztőóra. Több ízben szakít ki édes álmaid mámorából, mivel kilencvenöt decibellel szól és még el is repül a közeledből. Így bíztatva a felkelésre, hiszen mindenképp meg kell mozdulni, hogy a szörnyű ricsaj alábbhagyjon. Ez már nem kispályás „szundi” üzemmód!

 

forrás: egyeletstilus.hu

[facebook_like_button]