Utálod, ha száraz a csirke melle? Én is. Tegnap este két barátom vacsorára volt hivatalos hozzánk és gyorsan össze kellett dobnom valami ütőset.
Ilyenkor vizsgaidőszakban senkinek sincs ideje órákon át főzni, ezért valami gyorsat és egyszerűt szerettem volna. Felpattantam a biciklimre és elugrottam a csarnokba bevásárolni; tekerés közben összedobtam a menüt fejben és mire odaértem már célirányosan mehettem a kedvenc zöldségesemhez. Imádok nála vásárolni, mert ott mindig lehet venni friss fűszernövényeket és nekem most szükségem volt egy nagy csokor bazsalikomra.
Ezek nélkül ne vágj bele a nagy csirke kalandba:
– Egy csinos csirke
– Egy csokor friss bazsalikom
– Egy zacskó fenyőmag
– 3-4 gerezd fokhagyma
– 2 citrom
– és akik a a jó hangulatot biztosítják: olivaolaj, só és bors valamint két dl fehér száraz a csirke alá sütés előtt és ugyanennyi a poharunkba, hogy ki ne száradjunk.
Első lépés: felcsendülnek az első dallamok
Az első lépésben valójában még nem lesz igazi tánc, a pesto-t fogjuk csak elkészíteni.
Intermezzo.. Nem szeretnék vérig sérteni egy dél-olaszt sem, ezért a következőket le kell szögeznem: amit mi itt készítünk, az valójában hamiskás pesto csupán, hiszen parmezánt nem teszünk bele. Kérlek higgyétek el, nem sajnálom a pestonktól, de mivel a csirke bőre alá fogjuk tölteni ezúttal nincs rá szükség. A parmezánt ízfokozó hatása miatt kedveljük annyira, de a mostani pesto-t inkább pácként kell elképzelni, ezért dominál majd benne a citrom és a fokhagyma (A citrusos gyümölcsök híresek arról a jótékony hatásukról, hogy képesek puhábbá és szaftosabbá tenni a húst. Pont ezért a pácok általában ilyen savas gyümölcsök levével készülnek, hiszen így a pác már a sütés előtt megkezdi munkáját).
A pestot hagyományosan mozsárban készítik és a bazsalikomot a többi hozzávalóval együtt össze kell törni. Ha nincs mozsarad és csalni szeretnél, a műveletet aprítógépben is végrehajthatod, de már most szólok, hogy hatalmas buliból maradsz ki, mert az egész napos stressz levezetésére is alkalmas törés-zúzás mindig jó móka.
A mozsárban kis olajjal a fokhagymát szoktam elsőként pépesíteni, majd érkezik a bazsalikom, olaj, só, bors, citromlé szép sorban. A fenyőmagokat egy serpenyőben pirítsuk meg, akkor jó ha finoman illatozik, megbarnul, de semmiképpen ne égjen meg. (Vigyázzunk mert ez gyorsan bekövetkezik!)
Ha megvagyunk mehet a mozsarunkba ez is. Ha mindezt aprítógépben csináljuk, hasonlóan járjunk el. Általában azt szeretem, ha a fenyőmag kissé darabos, izgalmasabbá teszi a textúrát, ezért azt szoktam a végén beletenni. Ne adagoljuk túl az olajat, mivel nem szeretnénk ha túl olajos lenne a csirke szervírozáskor. A legfontosabb szabály, hogy mindig kóstolni kell! Tegyük ezt most is, bízzunk ízlelőbimbóinkban, a hozzávalók adagolása a személyre szabott ízvilágunktól is függ. Semmiképpen ne legyen túl sós, mert attól kiengedi a csirkemell az összes nedvességet magából és mi ezt nem szeretnénk.
Második lépés: a kisasszonyt felkérjük táncolni
A művelet második felét három egyszerű mozzanatra oszthatjuk. Keressük meg a csirke elejét, lazítsuk fel a bőrt a mellénél, majd töltsük meg az isteni pestonkkal. Ha megtaláltuk a madár felső részét, akkor a nyakánál ujjainkkal finoman válasszuk szét a húst és a bőrt. Ez egy kicsit kényes művelet, ügyeljünk rá, hogy ne szakítsuk ki a bőrt, mert akkor oda a mulatság, kifolyik a pestonk. Nem kell megijedni, hiszen az egész pár pillanat alatt megvan, csak egy kis helyet csinálunk a pácunknak. Második lépésként kanalazzunk a lyukba a pestot, ne spóroljunk, adjuk meg a módját (én egy-két kanálnyi pestot félre szoktam tenni a díszítéshez). Ha megvagyunk, a bejáratot torlaszoljuk el akképpen, hogy a bőrt a húshoz szorítjuk és mint ahogyan a fogrémet passzírozzuk ki a tubusból, ujjainkkal simogassuk egyenletesre a pestot. Ha ezzel végeztünk kevés olajjal, sóval és borssal (én egy pár szál rozmaringot is bevetettem) dörzsöljük be alaposan a csirkénket.
Én tegnap egy fél citromot félbevágva, valamint két gerezd fokhagymát tömködtem a csirkébe, mert nagyon szeretem, ahogy a citrom gőz átjárja a húst. Arra figyeljünk, hogy bármit is teszünk bele, ha a forró levegő belülről nem tudja átjárni a csirkét, akkor az megnöveli a sütési időt.
Ha mindezzel megvagyunk érdemes egy kicsit pihenni hagyni a húst, hadd dolgozzon a bazsalikomos pác.
Harmadik lépés: Porondra lép a kuszkusz saláta
A kuszkusz nemcsak irtó menőn hangzik, de egyszerű megcsinálni és nagyon finom is.
Pillanatok alatt megvan és nagyon változatosan elkészíthető. Egy főre körülbelül fél pohár kuszkusszal számoljunk. Tegyük egy légmentesen lefedhető edénybe és 0,8-szor annyi vizet, mint amennyi kuszkuszt szeretnénk forraljunk a vízforralóban. Ha felforrt, “forróvizet a kopasznak” felkiáltással öntsük nyakon a tálban mit sem sejtve tébláboló kuszkuszunkat. Fedjük le és hagyjuk állni 10-12 percig. Amíg elkészül a zöldségeket fogjuk előkészíteni.
A fellépő kellékei:
– kuszkusz
– kaliforniai paprika
– paradicsom
– uborka
– citromlé
– lila hagyma
– és persze só, bors és olivaolaj.
Az itt elkészített variáció csak egy a sok közül. Szánt szándékkal nem írtam mennyiséget, hiszen azt szeretném, ha mindenki beletenné saját ötleteit is ebbe a salátába. Szinte minden zöldséggel működik! Kísérletezzetek! Cukkini, padlizsán, gránátalma, dió, mandula, alma, répa… amit csak egy jó salátában el tudnátok képzelni. Lehet bolondozni friss fűszernövényekkel; petrezselyem, koriander, menta vagy esetleg bazsalikom. Úgy kell elképzelni az egészet, mintha egy jó salátát csinálnátok, nem szabad ezen sokat agyalni. Fontos azonban, hogy mindehhez megfelelő vinegrettet adjunk, mivel különben semmi extra élményt nem nyújt majd.
Két rész olivaolajhoz egy rész citromlé dukál valamint egy csipet só és egy lehelet bors. Ha lejárt az időnk, lessünk a fedél alá és egy villával lazítsunk a kuszkuszon, akkor jó, ha pereg. Mehet bele a sok csinosan egyformára vágott zöldség. A kuszkuszban az a legszuperebb, hogy a vinegrettet magába szívja, és ezért, ha alaposan összekeverjük, valami fergetegesen fantasztikusat kapunk! Ne féljünk bepiszkolni a kezünket, keverjük össze rendesen. Amíg a csirke sül, tegyük a hűtőbe, hadd érjenek össze az ízek.
The final countdown: a nagy találkozás
A csirkét én ezúttal pár szál újhagymára fektettem és bő egy (vagy kettő) deci bort öntöttem alá, s legalább ennyit magamba is. Amíg a kuszkusszal voltam elfoglalva, bekapcsoltam a sütőt, hogy előmelegedjen. Lefedtem a tepsit fóliával és légkeveréssel 190 fokon bő egy órán át sütöttem a húst, majd levettem a fóliát és a grill funkciót bekapcsolva ropogósra sütöttem a csirkét. Bevetettem egy régi trükköt, és a combokat beirdaltam, hogy könnyebben átsüljön, azt szeretem, ha ropogós. Amíg ez megvan nemcsak megteríteni de kitakarítani is van idő. A hús sütésnél arra figyeljünk, már ha vendégeket is hívtunk, hogy ne legyen ideje kiszáradni az ételnek. A kuszkusszal könnyű dolgunk van, csak a tányérra kell pakolni. A vendég mindig késik, ezt kalkuláljuk bele a sütési időbe. egy ilyen csirkénél körülbelül (mérettől is függ) másfél órával számoljunk, plusz tíz perc pihentetéssel.
Fontos, hogy ellenőrizzük nem nyers -e a belül a hús. Erre a legjobb módszer, hogy a csirke legvastagabb részébe egy kést szúrunk és ha csak nagyon enyhén szivárog az átlátszó szaft akkor jók vagyunk. Ha nagyon sok a lé és véres, akkor tegyük vissza még egy kicsit. Ne ijedjünk meg, mert a pesto miatt megbarnul a csirke bőre, de ha közelebbről megnézzük láthatjuk, hogy nem megégett, csak a bőr alatti legvadabb álmainkat is felülmúlni képes pestot látjuk. Ha mindennel megvagyunk tálaljunk. Én most rusztikusra vettem a figurát, egyesek szerint az alábbi képen egy “kígyót láthatunk ami nemrégiben petézett le”. Nem akartam elrontani a vendégeim kedvét, hogy a kígyó bizony nem petézik, hanem tojást rak, de köszönöm, öröm volt főzni rátok!
Vágjatok bele, lepjétek meg barátaitokat hiszen itt a nyár és ilyenkor egy ilyen friss fogással bárkit levesztek a lábáról!
Üdv, A Gasztró Akrobata
még több receptért és akrobatikáért klikkelj a szerző blogjára