Tenisztörténelmet írtak Babosék

 

2014.07.05.

Babos Tímea – oldalán Kristina Mladenoviccsal – bejutott a női páros fináléjába a wimbledoni teniszbajnokságon, miután két szettben legyőzte az Andrea Petkovic, Magdalena Rybarikova német, szlovák duót. Babosék a szombat délutáni fináléban az idei Australian Openen győztes, a Roland Garroson döntős Sara Errani, Robert Vinci olasz párossal találkoznak.

 

Legutóbb 1986-ban játszhatott magyar játékos Grand Slam-tornán döntőt, akkor Temesvári Andrea Martina Navratilovával diadalmaskodott a Roland Garroson.

A pénteki mérkőzésen a magyar, francia páros azonnal elvette riválisa adogatását, majd magabiztosan hozta a sajátját. A folytatásban újabb három bréklabdához jutott, de az ellenfél végül megszerezte ezt a gémet. Ez azonban nem törte meg Babosék lendületét, és sikeres szervajátékukat követően az ellenfél adogatásánál ismét bréklabdához jutottak, amelyet értékesítettek is, így negyedóra játék után 4:1-re vezettek. Ezután ismét Babos adogathatott, társával semmire hozták a játékot, majd a következőben is hibázására kényszerítették az ellenfelet, így 21 perc alatt megnyerték az első szettet.

 

babos 2

 

A második játszmát könnyed adogató játékkal kezdte Babos és Mladenovic, ám ezúttal magabiztosan válaszolt a német, szlovák kettős. Babos szervája során az ellenfél a mérkőzésen először bréklabdákhoz jutott, amelyet ki is használt. Ezt követően rövid szünet következett, mivel Rybarikovát kézsérülés miatt ápolni kellett, majd Babosék visszavették az ellenfél adogatását, a következő játékot követően pedig már ismét ők vezettek (3:2). A rivális ugyan magabiztosan egyenlített, de Babosék újra hozták a szervájukat, majd a magyar játékos vezetésével brékeltek, így a mérkőzésért adogathattak. Az első két labdát “elszórták” Babosék, de innen fordítottak és megnyerték az összecsapást.

 

“Nagyon boldog vagyok, életem első felnőtt Grand Slam-döntőjébe jutottam be, s külön öröm, hogy ez a tenisz szentélyében, Wimbledonban sikerült” – nyilatkozta honlapján Babos Tímea, majd hozzátette: partnerével együtt végig taktikusan és fegyelmezetten játszottak.

 

“A szél folyamatosan kavargott, ami különösen adogatásnál volt zavaró, de szerencsére mi ezt ma egy picit jobban kezeltük, mint az ellenfelünk” – mondta még Babos, aki hangsúlyozta, nehéz mérkőzésen vannak túl, Petkovic és Rybarikova is kiváló játékos, ezért ellenük egy pillanatra sem engedhettek ki.

 

babos

 

Babosék a szombat délutáni fináléban az idei Australian Openen győztes, a Roland Garroson döntős Sara Errani, Robert Vinci olasz párossal találkoznak.

 

Forrás: MTI

 
[facebook_like_button]

Lenyűgöző díjugratók a Tattersal-ban – elkezdődött a CSIO

 

ja – 2014.07.05.

Ezen a hétvégén tartják  Budapesten, a Nemzeti lovardában a hivatalos nemzetközi díjugrató versenyt, a CSIO Grand Prix Budapest -et. Idén huszonnégy ország legkiválóbb lovasai mérik össze tudásukat.

 

A nemzetenként évente egyszer megrendezhető rangos nemzetközi díjugrató versenyt, a Nemzetek Díját a FEI (Fédération Equestre Internationale –Nemzetközi Lovas Szövetség) szigorú szabályai szerint tartják. Pontosan meghatározzák a leküzdendő akadályok számát, magasságát és a szélességét is.

 

csio3

 

A meghirdetett versenyen legalább három különböző nemzet csapatának kell indulnia, ennek a feltételnek hazánk bőven eleget tesz, hiszen idén 24 ország legkiválóbb lovasai mérik össze tudásukat. Az Európa számos országából érkező csapatok között, Argentína, Hong-Kong, Új-Zéland és Mexikó lovasait is megtalálhatjuk az indulók listáján.

 

csio

 

Természetesen a mi szívünk a magyar lovasokért és lovakért dobog. A magyar csapat  tagjaként Orbán Emil Lacapo – t, Tóth Lászlót Istit, Ifj. Szabó Gábor Cabale -t lovagolja, Szász Sándor  – a felnőtt nemzeti válogatottunk szövetségi kapitánya –pedig hű kancája Ferrana nyergében száll síkra a győzelemért.

 

csio4

 
 

A verseny helyszíne a kerepesi úton lévő Nemzeti Lovarda ( ismert nevén  Tattersall),  ami a nyolcadik kerület közepén a béke szigeteként várja azokat, akik szeretnének néhány óra erejéig csodálatos barátaink, a lovak között kikapcsolódni.

A lovassport szerelmeseit nem kell bíztatni, hogy ezeket  a napokat a Tattersall -ban töltsék,  valószínűleg ők  már most elfoglalták helyüket a lelátókon.  Mi a lovassportot, lovakat kevésbé ismerő PopUpCafe olvasóinkat is bátorítjuk, hogy ezen a hétvégén látogassanak ki a méltán híres sporteseményre, szívják be a lovak illatát, izguljanak magyar indulóinkért és kóstoljanak bele ennek az izgalmas sportnak a különleges világába.  Hisszük és valljuk, hogy aki egyszer belepillant egy ló nyugodt, sokat tudó, mélybarna szemébe, az örök rabjává válik ezer éve hűséges társainknak! Cipőket fel, öveket becsatolni és irány a CSIO!

 

Forrás és bővebb információ: www.csiobudapest.hu, www.lovasok.hu
 
[facebook_like_button]

Forgalomkorlátozások a hétvégén

 

2014.07.05.

Budapest Pride – Útlezárásokra kell számítani, több járatot elterelnek

 

Lezárásokra kell számítani ma délután a fővárosi Andrássy úton és a környékén, és több közlekedési járat menetrendje is változik a Budapest Pride felvonulás miatt. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azt javasolja az autósoknak, hogy ha a belvárost szeretnék megközelíteni, vegyék igénybe a közösségi közlekedést.

 

kulturpart.hu

 

Szombaton kora délutántól este hét óráig számos autóbusz- és trolibuszjárat rövidített vagy módosított útvonalon közlekedik. A kisföldalatti az említett időszakban nem áll meg az Oktogonon, a Vörösmarty utcánál, a Kodály köröndön és a Bajza utcai megállóban.

A 4-es és a 6-os villamos várhatóan 16.45-ig a teljes útvonalán közlekedik ugyan, de az Oktogonnál nem áll meg. Ezután megosztva, két szakaszon jár: egyrészt a dél-budai végállomások és a Király utca között (úgy, hogy a Blaha Lujza térnél át kell szállni egy másik, a Király utcáig közlekedő járatra), másrészt a Széll Kálmán tér és a Nyugati pályaudvar között.

 

Rövidített vagy más útvonalon jár majd a 9-es, a 15-ös, a 115-ös, a 20E, a 30-as, a 30A, a 230-as, a 105-ös busz, valamint a 70-es, a 72-es, a 75-ös, a 76-os és a 78-as trolibusz. A 19. Budapest Pride, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (LMBTQ) közösség hagyományos fesztiválja keretében a menet szombat délután a Kossuth Lajos térről a Városligetbe vonul.

 

Forrás: MTI

 
[facebook_like_button]

Csimpánzokat figyeltek – már megint a brit kutatók

 

2014.07.05.

Brit kutatóknak sikerült megfejteni a vadon élő csimpánzok kommunikációjának – karmozdulatainak – jelentését: az állatok “lexikonjában” 66 karlejtés van, amellyel 19 különféle üzenetet képesek küldeni egymásnak.

 

Ugandában élő csimpánzközösségeket figyeltek meg és vettek filmre a skóciai St. Andrews Egyetem szakemberei, akik több mint 4500 esetet vizsgáltak meg ahhoz, hogy kiderítsék az állatok mozdulatainak jelentését. Kutatásukról szóló tanulmányukat a Current Biology folyóiratban tették közzé.

 

 

Az állatvilágban ez a szándékos kommunikáció egyetlen rögzített formája. Csak az embereknek és a csimpánzoknak van kommunikációs rendszerük, aminek segítségével szándékosan küldenek egymásnak üzenetet. Ezért olyan lenyűgözőek a csimpánzok gesztusai – idézte a BBC honlapja Catherine Hobaitert, a tanulmány társszerzőjét, aki kommunikáció- és közösségimagatartás-fejlődést kutat a skót egyetemen.

Bár korábbi kutatások már kiderítették, hogy az emberszabású majmok és a majmok képesek megérteni komplex információkat más állatok hanghívásából, ezek az állatok valószínűleg nem szándékos kommunikációs üzenetek küldésére használják hangjukat.

“Ez az alapvető különbség a hanghívások és a gesztusok között. Ez valahogy olyan, mint amikor felemelsz egy bögre forró kávét, sikoltasz egyet és megfújod az ujjaidat. Ebből azt értem meg, hogy a kávé forró, de neked nem szükségszerűen állt szándékodban kommunikálni ezt nekem” – magyarázta Hobaiter.

 

csimpi3

 

Néhány csimpánz-karlejtés egyértelmű – folyamatosan azt használják egy szándék közvetítésére. A levélrágást, amikor egy csimpánz kicsiny harapásokat eszik a levelekből, például csak arra használják, hogy értésre adják szexuális udvarlásukat. Sok más jelzés azonban nem egyértelmű: a megragadással azt fejezik ki, hogy a másik hagyjon fel azzal, amit csinál, de azt is jelentheti, hogy másszon fel rá, vagy menjen el onnan.

Bár sok jelzés megmagyarázhatatlan, a kutatók által készítetett felvételekből egyértelműen kiderült, mit akarnak a csimpánzok kommunikálni. Egy felvételen az anya lábát nyújtja nyűgős csemetéjének, azt jelzi, mássz fel rá. Az ifjú állat azonnal anyja hátár ugrik, és együtt mennek tovább.

“Ennek a tanulmánynak a nagy üzenete az, hogy van egy másik faj, amelynek értelemmel bíró kommunikációja van, azaz ez nem csak az emberek esetében egyedülálló… Végül is a csimpánzok szorosabb rokonságban állnak velünk, mint a többi emberszabású majommal, ezért van értelme annak, hogy sokféleképpen igen hasonlóak vagyunk hozzájuk” –  hangoztatta Hobaiter.

 

Forrás: www.bbc.com

 
[facebook_like_button]

Hat ember került kórházba – de mi az a lépfene?

 

2014.07.05.

Lépfenefertőzés gyanúja miatt hat ember került a debreceni kórházba. A fertőzés vélhetően egy tiszafüredi szarvasmarha-telepen végzett illegális szarvasmarha-vágáskor került ki az emberek közé. A hatósági vizsgálat a helyszínen még fellelhető fagyasztott húsból kimutatta a lépfene baktériumot. Összeszedtük mit érdemes tudni a lépfenéről. 

 

A lépfene (anthrax) az egyik legrégebben ismert kórokozó által előidézett fertőző betegség. A fertőzésnek elsősorban a növényevő állatok (szarvasmarha, juh, ritkábban ló, kecske és sertés) vannak kitéve, főként a spóratartalmú ivóvíz és a földdel kevert takarmány szervezetbe kerülésével.

 

szarvasmarha_14006_355091

 

Az ember a betegséget beteg állattól, állati tetemtől, kényszervágással, állati eredetű élelem feldolgozásával és fogyasztásával, állati bőrök vagy szőrök kezelése révén kaphatja meg. A lépfene kórokozója igen ellenálló, akár évtizedekig képes fertőzőképes állapotban megmaradni a talajban, vagy a kutak iszapjában.

Az állatoknál magas lázzal, hidegrázással, étvágytalansággal és elesettséggel jár. A lépfene megjelenése az embereknél főleg foglalkozási ártalom: elsősorban a vágóhídi alkalmazottak, valamint a bőr- és szőrmefeldolgozó iparág dolgozói veszélyeztetettek. A bőrsérülés helyén bőranthrax, a légzéssel bejutott kórokozó révén tüdőanthrax, a táplálkozással bejutott baktériumok miatt pedig bélanthrax alakulhat ki. Magyarországon nagyon ritkán legfeljebb bőranthrax (pokolvar) jelenik meg.

A modern bakteriológia megteremtőjének tekintett Nobel-díjas Robert Koch (1843-1910) német orvos 1876-ban mutatta ki a lépfene kórokozóját, míg Louis Pasteur 1881-ben felfedezte a lépfene megelőzését szolgáló védőoltást.

 

Az utóbbi évtizedekben nyilvánosságra került magyarországi lépfene-megbetegedések:

 

– 1993. április – Lépfene-bacilust találtak annak a lótrágyának a származási helyén, amelyet gombatermesztők részére szállítottak Soltról Csepelre, Etyekre, Törökbálintra.

– 1995. augusztus – Legalább félszáz szarvasmarhát kellett levágni és megsemmisíteni Nógrád megyében, ahol lépfene támadta meg az állatállomány egy részét.

– 1996. március – Lépfene-járvány tizedelte meg a pécsi állatkertet. Összesen tizenkét állat – vidra, puma, párduc és feketebivaly – esett a járvány áldozatául. Az intézményben egyhónapos karantént vezettek be. A kórokozó valószínűleg a takarmánnyal került az állatkertbe.

– 2013. szeptember – A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei egy Jászladányból származó elhullott juhból kimutatták a lépfene kórokozóját. Kiderült, hogy a juhállományban már régebben megkezdődtek az elhullások, az állatok tulajdonosa az elpusztult juhok maradványait saját telkén ásta el csekély, mintegy 40 centiméteres földtakarással. A juhászatban zárlatot rendeltek el.

– 2014. április – Lépfenében elpusztult a debreceni állatkert egyik hím oroszlánja, az állatkertet bezárták. A fertőzés egy szarvasmarhától eredt, amelyet a nagyragadozókkal etettek meg.

 

Forrás: MTVA archívum

 

[facebook_like_button]