[facebook_like_button]
Motivál, lelkesít, vígasztal, felpörget, lenyugtat, felvilágosít, elszigetel és minden érzelmet kifejez – csak néhány abból a rengeteg jótékony hatásból, amit a zenének köszönhetünk. Igaz lehet az is, hogy mindenkinek van saját dala, amiben magára ismer, amit magáénak érez. Ti is így gondoljátok? Ha nem azért, ha igen azért: íme tíz tény a zenehallgatás mellett.
1. A zene növeli a verbális IQ-t és az epilepsziás rohamokat is mérsékli
Vizsgálati eredmények alapján megállapították, hogy azok a 8-13 évesek, akik zeneórákon vesznek részt, fejlettebb verbális IQ-val bírnak azokhoz képest, akik semmilyen hasonló különórára nem járnak, így még egy kutatás alátámasztja a korábbi felvetést, mi szerint a zongora-tanulás egyaránt tökéletesíti a képi és a szóbeli kifejezőkészséget.
Régóta köztudott, hogy a zenehallgatás rendkívül jó hatással van az idegrendszerre és nagyban segíti a roncsolt idegpályák regenerálódását is. A nyugtató dallamok, mint például Mozart zongoraművei öt percen belül kisimítják az idegrendszert és csökkentik az epilepsziás rohamot okozó ingerek hatásait. A harmóniák agykéregre gyakorolt befolyása a következő adatok alapján szavak nélkül is elárulja rendkívüliségének okát: huszonkilenc vizsgált esetből huszonháromnál a rohamaktivitás bizonyítottan a kezelhetőség szintjére csökkent.
2. Aki képes megélni a „lúdbőr-hatást” sokkal nyitottabb a világra
Kit nem rázott még ki a hideg zenétől? Kevesen vannak, akik erre a kérdésre nem-mel válaszolnának. A kiváltott hatás pedig azért különleges és egyedülálló, mert nem befolyásolható, ahogy arról sem tudunk, hogy éppen milyen lelki kapukat nyit meg bennünk egy-egy jól eltalált dallam. Szakemberek szerint a lúdbőr-hatást azok az emberek képesek a leggyakrabban átélni, akik befogadóbbak társaiknál. Tehát a képlet a következő: aki szereti a zenét az nyitott az új tapasztalatok irányába, és aki nyitott a világ dolgaira, az jobban szereti a zenét.
3. Boldogságunk a zenében gyökerezik
Ferguson and Sheldon (2013) kutatása megmutatta, hogy azok, akik tudatosan törekedtek a boldogság érzetének felébresztésére zenehallgatás közben, sokkal feldobottabbak lettek, mint azok, akik passzívan hallgatják ugyanazt a dallamot. Így tehát érdemes elsajátítani az aktív zenehallgatás művészetét, hiszen a zene átélése, a valódi összekapcsolódás az ütemekkel, a hangokkal, a szöveggel, sokkal több érzelmet vált ki, mint a zene „leminősítése” háttérzajjá.
4. A közös éneklés összeköt.
A zene valóban összeköt, összehoz, megerősíti a kötelékeket. Minden közösségi tevékenység során bevett modul az éneklés, ami nem véletlen. Egy vizsgálat szerint ezer, közösen éneklő finn hallgató az átlagnál jobb eredményt ért el az iskolában a kollektív muzikális élménynek köszönhetően. Külön érdekes, hogy azok is pozitív irányba lendültek, akik csak hallgatták az előadást. (Eerola&Eerola, 2013.) Az eredménnyel kapcsolatban Päivi-Sisko Eerola vezető kutató a következőket állapította meg: „A kórusban és a zenekarban való éneklés kedvelt tevékenység a meghosszabbított ének-zene órákon. Más vizsgálatok szerint az emberek nagy megelégedésére szolgál, hogy egymással szinkronba kerülhetnek. Minez növeli a csoporton belüli hovatartozás érzését és lehet, hogy még azokat az embereket is összehozza, akik korábban nem így éreztek.”
5. Nem csak a lélek, hanem a szív is derül tőle!
A zene pozitív hatást mutat a stressz és a szívkoszorúér kezelésével kapcsolatban is. Bradt & Dileo 2009-es kutatásai alapján kiderült, hogy a zenehallgatás csökkenti a szívfrekvenciát, a vérnyomást és a szorongást a szívbetegek esetében. Nem is csoda, hiszen azonnali nyugtató hatásának köszönhetően fizikai, mentális kikapcsolódást okoz. Minden összerándult izomzatot rögtön lazít.
6. Szomorú vs. vidám zene
Amikor a zene áldásos hatását vizsgáljuk, általában a pozitív csengésű, vidám dallamokra asszociálunk. Azonban egy tavalyi kutatás szerint a szomorkás zene élvezetesebb, mert olyan érzelmi egyveleget hoz létre, mely negatív és pozitív töltetű is egyszerre.
7. Még egy szuper erő: projektáció!
Feltételezések szerint, ha pozitív dallamokat hallgatunk, a társaink arcán lefutó érzelmeket, mimikákat a pozitív érzelmek közé soroljuk és ez ugyanígy működik a szomorkásabb dalok esetében is. Tehát projektálódik az az érzelem, amit belül élünk meg a zene kapcsán. Na jó, ez így túlzás, inkább fogalmazzunk úgy, hogy azokat az érzelmeket vesszük észre és kódoljuk inkább, melyek bennünk is kavarognak. Vagyis: ami kint, az van bent, ami fent az van lent…
8. Színezd újra!
Asszociációs képességeken alapuló kutatások feltárták azt is, hogy a zene hatással van a színtársításunkra. Palmer (2013) tanulmánya szerint a vidám dallamok élénk színeket, a szomorkás dallamok a sötét színeket juttatják eszünkbe.
9. Helyreállítja a vizuális figyelmünket!
A stroke-ot túlélők hatvan százalékánál a betegség érintette az agy látómezőjét is. Ezért van az, hogy a beteg elveszti azoknak a tárgyaknak a tudatos érzékelését, melyek az agy sérült oldalához képest a másik oldalon helyezkednek el. Ezt nevezik a vizuális tér felfogási zavarának.
Ám egy tanulmány kitér arra, hogy az ilyen jellegű betegségben szenvedők, ha a kedvenc zenéiket hallgatják, a vizuális figyelem részben helyreáll. Tehát, a zene fontos eszköz lehet a stroke-os betegek rehabilitációja során is.
10. TÁNC BABY, TÁNC
Jöjjenek végül a legfontosabb szereplők cikkünkben: a babák. A gyerekek nagy többsége imádja a zenét és már nagyon korán megmutatja tánctudását is! Remekül tudnak azonosulni a különböző zenei stílusok klasszikusaival és ezzel párhuzamosan rendkívüli módon fejlődnek a különböző készségeik is.
Forrás: http://motivator.ma, www.szabadonebredok.hu