Ki mondta, hogy egy dohánybolt nem lehet stílusos? A Pest megyei Kiskunlacházán ugyanis nyílt egy, ami nem csak azért különleges, mert karibi hangulatot varázsol a belépő köré: többet nyújt egyszerű cigarettavásárlásnál. A Vásárhelyi Nagy Ilona lakberendező által tervezett belső tér a negyven fokos hőségre és a homokos tenger partra emlékeztet minket.
A Kiskunlacházai Bagóvár dohánybolt tulajdonosának pontosan az volt a célja, hogy a szokványostól eltérő, jóval elegánsabb belső teret alakítson ki úgy, hogy közben megmarad a központilag ajánlott arculatnál. Egy karibi hangulatú helyiséget szerettek volna berendezve, ami a képeket elnézve remekül sikerült.
lakberinfo.hu
Az 58 négyzetméteres helyiség külső burkolása sem esik távol a hangulattól, ugyanis egy faházikóról beszélünk. Olyan színekkel hangsúlyozták a fahatást, mint a dió, natúr tölgy, körte, pisztácia zöld vagy beige. Mindezeken kívül leginkább a természetes anyagok használata volt a fő szempont.
lakberinfo.hu
A kis karibi bolt nem csak a dohányos vásárlókat várja, hanem azokat a vendégeket is, akik jó minőségű borokat, üdítőt szeretnének vásárolni, vagy olyan látogatókat, akik egy pillanatra el szeretnének utazni gondolatban a tenger mellé egy csésze tea vagy egy finom tejeskávé elfogyasztása mellett. A lakberinfo honlapjárólmég többet megtudhattok a különleges üzletről.
Igen jól olvastad, ne kapj szívbajt a rémülettől, az év legrövidebb éjszakája következik! Jó tudom, Te nyolc óra egybefüggő alvásra vágysz leginkább már hónapok óta. A legrövidebb éjszakákon pedig hálistennek már túlestél a baba néhány hónapos koráig, azóta előfordul, hogy alszik a gyerek akár hat órát is egyben, ami ha ügyes vagy Neked minimum szűk öt óra pihenést jelenthet. Miért akarja ezt Szent Iván megrövidíteni? Egyáltalán ki az a Szent Iván? Biztosan nincsen gyereke, hogy ilyeneket talál ki!!
De ez az éjszaka most más lesz! Rövid de varázslatos! Ne forgasd a szemeidet kortyolj bele a kávédba és olvass tovább!
Mi is történik ilyenkor?
Június 21-én van a nyári napforduló, csillagászatilag az év leghosszabb napja és legkurtább éjszakája… Ha most véletlenül eszedbe jut a naptárra pillantani, elkezdhetsz akadékoskodni, hogy Iván napja 24-re esik. Igazad van. Az ellentmondás feloldása a Gergely naptár hiányosságaiban meg a csillagok járásában rejlik, de ebbe ne menjünk részletesebben bele, tartogassuk agyi kapacitásainkat a varázslatosan rövid éjszaka utáni napra, amit ugyanúgy végig kell döngetnünk ésszel, szívvel vidáman és mosolyogva. Szóval fogadjuk el, hogy június 21. Szent Iván éje még akkor is ha valójában nem. Punktum.
A dátum a csillagászati nyár kezdete… Három hónap gyönyörűséges nyár vár Rád. Forró nappalokkal, langyos éjszakákkal, bárányfelhőkkel és szikrázó csillagokkal, térdig érő zöld fűvel, földillatú, hűs záporokkal, pipacsmezővel, hullámzó Balatonnal, esetleg a szikrázó Adriával, ha már nagyobb a gyerek. Vitorláznál is néhányszor? Ennyire azért ne ragadjanak el az álmaid, mit csinálnál ott a kis totyogósoddal? Ellenben a Disney mintás gumicsónakban bármeddig szívesen elpancsol majd, Te meg abban is ugyanúgy bronz barnára tudsz sülni… de térjünk vissza Szent Ivánhoz egyelőre még úgyis csak a díványon ülve álmodozol, a férjed két hét szabadságáig van még hátra vagy két hónap…
Az emberek ezen az éjszakán ősidők óta a világosság győzelmét ünneplik a sötétség felett. Ilyenkor nagy tüzet raknak, hogy fényével odacsalogassák a tündéreket és manókat és elűzzék a gonosz szellemeket… Kényelmetlenül ülsz, mi nyomja a fenekedet? A gyerek szétszórt műanyag hupikék törpikék gyűjteménye… Látod ők már köréd is gyűltek Szent Iván éjt ünnepelni.
Magyar népszokás a tűz átugrása. Baranya megyében almát dobálnak a tűzbe, melynek édes ízét a holtak is megízlelhetik…. Ezen én is megdöbbentem és veled együtt én sem értem igazán miért is jó ez, ellenben eszembe jutott hogy milyen régen sütöttem almát, csokival a közepén, fahéjjal megszórva… jó ötlet ugye? Dupla adag csokit fogok beletenni!
Portugáliában ekkor ünneplik a házasság közvetítő Szent Antalt is. Lisszabonban ezen az éjszakán egyszerre két-háromszáz szerelmespár mondja ki egymásnak a boldogító igent, a szerelmesek ilyenkor egy cserép bazsalikommal és szerelmes verssel ajándékozzák meg egymást… Ez igazán kedves romantikus szokás, ne azon gondolkozz már közbe, hogy a holnapi paradicsomlevesbe elfelejtettél bazsalikomot venni!! Jó lesz bele a kakukkfű is.
Spanyolországban ahol megtehetik, a tengerparton ünneplik a napfordulót. Hatalmas tüzet gyújtanak, táncolnak, petárdákat durrogtatnak, majd a tengerben úszkálnak kora hajnalig… Igen, jól hallod felsírt álmában a kicsi, szaladj át a hálóba megnézni nem álmodott –e rosszat! Olyan édesen alszik, hát hihetetlen milyen cuki ez a gyerek! Ha kigyönyörködted magad, mindenképp gyere még vissza befejezni a cikket, nincs már sok hátra belőle és különben is van még félórád a következő szopiig!
A nyári napfordulót Svédországban népviseletbe öltözve, koszorúval a fejükön, tánccal ünneplik. Nekik aztán igazán van okuk az örömre hiszen itt az év leghosszabb napja egész nyáron tart, az északibb területeken egyáltalán nem megy le a nap … Huhh, hát ebbe belegondolni is szörnyű, a svéd mamik egyáltalán nem alszanak szegények?
És hogy mit csinálnak majd hazánk városaiban ma éjszaka az emberek? Az egész éjjel nyitva tartott múzeumokban keresik eleink ősi szokásainak mágikus hangulatát! Hagyd, hogy Téged is elvarázsoljon Szent Iván ezen az éjjelen, fogd kézen szeretteidet és tarts velünk!
Szent Iván éjjele az év legrövidebbje, ezen napon a hagyomány szerint a nyári napfordulót ünnepeljük – a merészebbek ma tüzet gyújtanak és átugrálják, de ha a mai nap hajnalán valaki gyógynövényt gyűjtögetne, az éppen ma jól teszi. Június 21. éjjelét mostanra varázslat, tündérpor lengi körbe: a mágikus éjjel az álmodozó szerelmeseké. Mindent összegyűjtöttünk, amit tudni szeretnél!
A nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult.
eletszepitok.hu
A hagyomány pedig tovább élt, mivel a hit világába is beleillett a fény és a sötétség küzdelme, ezért a kereszténység végül ezt a napot Keresztelő Szent János napjává tette. Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered, illetve a János névnek a szláv formájából.
Nem volt ez másképp a magyar néphagyományban sem, s a tűz nem véletlenül vált a világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, az elevenség, a szerelem és az örök megújulás jelképévé a magyar hiedelemvilágban is. A nyári napfordulóra eső Keresztelő Szent János ünnepe az ötödik században vált elterjedtté, s a keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek korábban a különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak.
Szent Iván-napi magyar népszokások
A Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk. A magyar szokások szerint régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását, vagyis „lobogózást” a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván napi dalok éneklése kísérte.
A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is: aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik. Szeged környékén tűzbe dobott, majd onnan kipiszkált almát fogyasztottak a torok- és hasfájás elmúlasztására vagy megelőzésére.
Varázslatok a szerelemért és a bőségért
Szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek ehhez a naphoz, mára leginkább ehhez kötjük Szent Iván napját. A szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából persze sokféle jövendölést lehetett kiolvasni.
Úgy tartják, Szent Iván éjjelét megelőző nap virágzik a páfrány, aminek virága csak nagyon rövid ideig él. Aki mégis tanúja lehet a kis virág életének, az megérti a növények és az állatok nyelvét, és megleli a föld alatt rejtőző kincseket. Azt mondják, a régi időkben a boszorkányok a páfrány virágának köszönhették a varázstudásukat, s általuk voltak képesek láthatatlanná válni. Halandó ember azonban képtelen volt megszerezni ezt a virágot, mert a növény a virágzást megelőző pillanatban varázsport hintett szét maga körül, ami álomba ringatta a szerencsés megtalálót.
Szintén a különleges éjszakát megelőző napon zöldellő faágakat tettek az ajtókra, ablakokra, de még a tyúkólakra is, hogy elűzzék a boszorkányokat és megelőzzék a rontást. Az ezen az éjszakán meztelenül szakajtott gyógynövények különleges gyógyító hatással rendelkeznek.
A falu hajadonjai Szent Iván éjjelén körbetáncolták a meggyújtott farakást, majd amikor az utolsó szikra is kialudt, a kenderföldre mentek, és mindannyian leheveredtek, majd ruhájukat leporolva felálltak. A hiedelmek szerint amelyikük után a letiport kender felállt, az a következő évben férjet talál magának.
A tűzgyújtás talán az összes hagyomány közül a legelterjedtebb. Eszerint a tűzrakást háromszor kellett átugrania mindenkinek, aki azt akarta, hogy Szent János illetve Szent Iván segítsége által a Szentháromságnál kegyelmet nyerjen. A tűz egyfajta védő-erőt is jelentett az emberek számára, akik az ünnepek végén a ház falára akasztották a tűz körbetáncolása alkalmával viselt koszorút, hogy az megvédje őket a későbbi tűzkároktól, természeti csapásoktól és a gonosztól.
Úgy tartják…
Szent Iván éjjele a varázslatról szól. A boszorkányok szerint azok a szerelmesek, akik ezen az éjszakán a tengerben együtt mártóznak meg, örökké együtt is maradnak.
Aki Szent Iván napján pillangót fog, az év hátralévő részében számíthat Fortunára. A fehér lepke nagy szerencsét jelent, a sárga pénzt hoz, a tarka lepke boldog szerelmet. A szürke, barna vagy fekete pillangót hagyni kell, hadd szálljon, úgyis csak bajt hozna a házhoz.
A sámánok a láng erejével tartották távol a negatív hatásokat, melegével gyógyítottak, vagy ha kellett, hát az izzó parázs segítségével olvasztották meg a hideg szíveket, s forrasztották örökre egy párrá a szerelmeseket. A tűznek évezredekig jelentős szerepe volt az ember életében, természetes, hogy jövendölésre is használták.
– Ha a tűzbe dobott anyag lángra lobban, és nem fröcskölődik szét az egész tűzfelületre, az a dolgok jóra fordulását jelzi.
– Az egyetlen csomóban nagy lánggal, szikrák nélkül égő zsír vagy olaj azt jelzi, a szerelmesek valóban egymáshoz tartoznak, sokáig együtt maradnak.
– Ha nagy szikrát vet az olaj, és a szikrák a tűz fészkén túlra repülnek, akkor bizony elszállnak a lehetőségek, az események rosszabbra fordulnak. A szerelmesek hamarosan külön utakon járnak.
– Ha a tűzbe dobott anyag eloltja a lángot, akkor valaki (talán épp az, aki a tüzet rakta) megbetegszik.
– Ha virágkoszorút dobnak át a tűz felett a szerelmesek, és a másiknak sikerül elkapni, biztos a boldogság. Viszont ha a koszorú a tűzbe pottyan, hamarosan véget ér a románc, az ügyetlenkedőt elhagyja párja.
A gyermekirodalmat viszi be a konyhába Kormos Ildikó filmrendező azzal a háromrészes mesesorozattal, amelyben a nézők Móricz Zsigmond és Csukás István egy-egy művét, valamint több népköltészeti alkotást is megismerhetnek játékos formában – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) blogján az alkotóval készített interjúban. A hét-hét perces epizódokban óvodáskorú gyerekek zöldségekből, gyümölcsökből és más köznapi ételalapanyagokból készítik el a mese szereplőit, amelyek aztán életre kelnek a képernyőn. A filmsorozat az NMHH Médiatanácsának Macskássy Gyula pályázatán nyert támogatást.
– Első alkalommal készít animációs filmet. Miért próbálta ki ezt a műfajt is?
– Ez egy régi, több mint tízéves elképzelés. Még a Duna Televíziónál dolgoztam ismeretterjesztő és gyerekműsorokban, és napirenden volt egy önálló gyermekszerkesztőség megalakítása, amihez filmterveket kerestek. Biológus és tanári végzettségem is van, ezért talán nem meglepő, hogy eszembe jutott az ehető figurákból készülő történetek gondolata. A terv mindenkinek tetszett, de pénzt nem kaptam hozzá, a gyermekszerkesztőség végül nem jött létre. Amikor kiírták a Médiatanács pályázatát, tudtam, hogy ez az ötlet épp ide való, jelentkeztem és támogatást nyertem. A munkák kivitelezéséhez segítségül hívtam Pap Károlyt, aki a filmek animációs supervisora lett.
mediatanacs.blog.hu
– Milyen céllal vágott bele ennek a filmötletnek a megvalósításába?
– A filmmel szeretném közel hozni a gyerekekhez a színvonalas meséket, gyerekverseket, mondókákat és megszerettetni velük az értékes irodalmat. Emellett tudjuk, hogy a gyerekek között sok a rossz evő – a mesékkel játékos formában fokozhatjuk étvágyukat, ösztönözhetjük őket arra, hogy több zöldséget, gyümölcsöt egyenek anélkül, hogy azt nagyon direkt, erőszakos módon követelnénk tőlük.
mediatanacs.blog.hu
C-vitaminban és kreativitásban gazdag mesevilág
Fontosnak tartottam, hogy az epizódokban ne csak az elkészült figurákkal eljátszott meséket, hanem az elkészítés folyamatát is bemutassuk, így azok könnyen utánozhatók legyenek a szülők, az óvónők számára, és más mesék, történetek, szövegek hasonló feldolgozására inspirálhassák őket. A gyerekek kreativitását ezzel a módszerrel nagyszerűen lehet fejleszteni: a forgatás alatt is volt példa arra, hogy egy kislány saját verset költött a keze alatt alakuló figurához. Szerencsés esetben akár egy egész mesefaló mozgalom is elindulhat, amihez persze kellő marketing is kell majd.
– Csukás István Sün Balázsról szóló meséje, a Három szabó legények című népköltés és Móricz Zsigmond A török és a tehenek című története elevenedik meg a filmekben. Miért éppen ezt a hármat választotta ki a gyerekirodalmi alkotások közül?
– Mindhárom olyan jól bevált szöveg, amit ismernek az óvodások, és úgy gondoltam, szívesen töltenék az időt a bennük szereplő figurák elkészítésével. A legkedveltebb mese a három közül egyébként a Sün Balázs volt. Nekem A török és a tehenek a személyes kedvencem.
Mivel jóval több feldolgozásra érdemes mű van, örömmel dolgoznék a folytatáson is. Ezért beadtuk a jelentkezést a Médiatanács Dargay Attila-pályázatára is, ami az animációs sorozatokat finanszírozza, és remélem, hogy sikerrel járunk majd. Az egyes történetek mellett az epizódokban a témához fűződő más, rövid mondókákat, dalokat is tervezünk bemutatni. A negyedik epizódban azonban ismét Móriczhoz fordulnánk, az Iciri-piciri verséből kiindulva. De ott van a talonban Zelk Zoltán és Móra Ferenc is.
mediatanacs.blog.hu
– Kik kölcsönzik a hangjukat a mesefigurákhoz?
– Három színészt kértünk fel, Forgách Gábort, Lippai László és Mikó Istvánt. Jó hangulatban telt a szinkron, sokat nevettünk a figurákon. Egy-egy színész természetesen több szereplőt is megformált, de nem volt vita azon, hogy ki legyen például a Sün Balázs (Mikó István), a fekete tehén (Forgách Gábor) vagy a kivibéka (Lippai László).
– Milyen nehézségek adódtak a kivitelezés során?
– Különösebb nehézségről nem tudok beszámolni. Persze ha több pénzből tudunk gazdálkodni, az mindig jól jön, így viszont annyiban kicsit csalnunk kellett, hogy a figurák megalkotásának folyamatát a félkész állapotoktól vettük fel, a gyerekeknek már felnőttek által előkészített darabokat adtunk. Ha ugyanis a teljesen a legelejéről kezdjük felvenni, jóval tovább tartott volna és megdrágította volna a munkát. Szívesen alkalmaztam volna a hagyományos animációs technikát is a számítógépes helyett, mert úgy életszerűbb mozgás érhető el. De az jóval macerásabb és költségesebb út lett volna, mint ha egy kék háttér előtt mozgatjuk a párizsifülű zsemlemalacot, a körtesünt, a retekegeret és társait. Amit kicsit kényszernek éreztünk, az a pályázatban megszabott epizódonkénti legfeljebb hét perces játékidő. Több szabadságot adna a rendezőknek, ha a kiírás rugalmasabb lenne, és nem kötnék ki benne, hogy milyen hosszúságú epizódokat készítsünk. Ez a hét perc ugyanis elég kevés volt arra, hogy megmutassuk az meseszereplők megszületését az ételalapanyagokból, és azután még magát a mesét is animáljuk az adott epizódban. A másik lehetőséget, a 26 perces önálló filmet viszont már túl hosszúnak éreztük egy óvodásoknak készülő témafeldolgozáshoz.
Melegben természetes, hogy nő a gyomor- és bélpanaszokat okozó megbetegedések száma.
Nincs hasmenésjárvány Magyarországon – írja a Weborvos. A megbetegedések száma az évszaknak megfelelően alakul – mondta Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályának vezetője csütörtökön az MTI-nek. Ócsai Lajost az MTI azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban kereste meg, amelyek szerint hasmenésjárvány van az országban. A főosztályvezető azt mondta: a múlt hétre és az azt megelőző napokra jellemző meleg időben természetes, hogy nő a gyomor- és bélpanaszokat okozó megbetegedések száma.
forrás: nograd24.hu
Mint ismert, június elején négy megyében jelentettek 3-25 embert érintő gasztroenteritisz-megbetegedéseket, de mint a főosztályvezető hangsúlyozta, ez nem haladja meg az ebben az időszakban általában bejelentett esetek számát.
Ócsai Lajos a megelőzésről szólva kiemelte: nagyon fontos a megszokottnál is gyakoribb kézmosás és az, hogy az ételek – különösen a tojást, tojásfehérjehabot tartalmazók – minél hamarabb hűtőbe kerüljenek. A rossz higiéniai körülmények növelik a megbetegedés kockázatát. A gyerekeknél és az időseknél kiemelten kell figyelni erre, mert a hasmenés következtében náluk fokozott a kiszáradás veszélye – tette hozzá.
