Úszás, futás, biciklizés: nem csak a testet, az agyat is karbantartják!

2014.06.22.

 

Az agy későbbi egészségét is védheti a huszonévesen végzett aerob sport, vagyis a futás, az úszás, a kerékpározás – olvasható a BBC hírportálján, amely a Neurology című amerikai szaklap tanulmányát idézte. A cikk szerint a brit Alzheimer-kór Társaság egy szóvivője megjegyezte azt is, hogy egyre több bizonyíték utal rá: a testmozgás csökkenti az emlékezetromlás és a demencia kockázatát, de számos felmérés szerint a középkorúak egészséges életmódja befolyásolja, hogyan alakul az idős kori egészségi állapot.

 

Számos kutatás alátámasztotta már, hogy a rendszeres testmozgás és az egészséges életmód nem csak az alakunknak és a közérzetünknek tesz jót, hanem serkenti az agyműködést is, így például fél óra kocogás vagy torna után könnyebben mennek a szellemi munkát igénylő feladatok.  A közelmúltban a témához kapcsolódva a Neurology című szaklap azonban közzétette egy hosszú távú, nagy létszámú amerikai kutatás eredményeit, mi szerint az agy későbbi egészségét is védheti a huszonévesen végzett aerob sport, vagyis a futás, az úszás, a kerékpározás. A BBC hírportálján megjelent tanulmány szerint azok a mozgásformák, amik fenntartják a szív- és érrendszer fittségét, vagyis az aerob edzések, húsz év elteltével jobb gondolkodási képességeket eredményezhetnek.

 

 

„A szív jó egészsége tehát előnyös az agy számára is” – állapítják meg a cikkben.

 

A Minnesotai Egyetem kutatói a vizsgálat során csaknem háromezer egészséges résztvevőt vizsgáltak meg, akiknek átlagéletkora huszonöt év volt. Az alanyoknak az első évben futógépes kardioteszteken kellett résztvenniük, amiket húsz évvel később megismételtek. Ennek során azt kérték tőlük, hogy próbáljanak meg olyan hosszan futni, amíg csak ki nem merülnek vagy levegő után nem kapkodnak.

 

xtri.com

 
 

A memóriájukat és a gondolkodási képességeiket huszonöt évvel később kognitív tesztekkel mérték fel, majd megállapították: akik tovább tudtak futni a gépen, azok több, mint két évtized után jobb eredményeket értek el a felméréseken még azt követően is, hogy a kutatók kiszűrtek egyes tényezőket, köztük a dohányzást, a cukorbetegséget és a magas koleszterinszintet.
Akiknél kicsi volt az eltérés a húsz év különbséggel elvégzett két kardioteszt eredménye között, azok nagyobb eséllyel teljesítették jobban a kognitív teszteket is.

„Sok tanulmánykimutatta, hogy az egészséges szív- és érrendszer előnyösen befolyásolja az agyműködést. A miénk újabb adatokkal hívja fel a fiatal felnőttek figyelmét arra, hogy a kardiomozgás, a futás, az úszás vagy a biciklizés az agy egészségét is védi” – mondta David Jacobs, a tanulmány szerzője.

brit Alzheimer-kór Társaság egy szóvivője megjegyezte azt is, hogy egyre több bizonyíték utal rá: a testmozgás csökkenti az emlékezetromlás és a demencia kockázatát, de számos felmérés alátámasztotta azt is, hogy a középkorúak egészséges életmódja befolyásolja, hogyan alakul az idős kori egészségi állapot.

 

forrás: www.bbc.com

[facebook_like_button]

Barát, társ és kiváló tanító – kutya a családban

ZD

2014.06.22.

 

Igaz a mondás: a kutya az ember legjobb barátja. Ennek ellenére sok szülő egyáltalán nem tartja jó ötletnek, ha a kisgyermek mellett háziállatok is helyet kapnak a családban. Ennek ellenére már kutatások is bizonyítják: kifejezetten jót tesz a gyerekek ellenálló képességének és későbbi beilleszkedési szokásainak, ha már a kezdetektől kutya- vagy macskatársaságban nevelkednek. És ez még csak két hangsúlyos érv. Megpróbáljuk meggyőzni.

 

Időről időre felmerül a kérdés a legtöbb szülőben: veszélyt jelent-e, ha a gyermeke mellett kutyát tart otthon vagy inkább csak jó hatással van a csemetére? Annak ellenére, hogy az aggályok nem teljesen alaptalanok, a mondás a szó legszorosabb értelmében igaz: a kutya az ember legjobb barátja, így felelős tartás és nevelés mellett a négylábú kedvenc leginkább hasznára, mintsem kárára válik a gyermeknek.

 

babamama.hu

 

Számtalan kutatás bizonyította már, hogy azoknak az apróságoknak, akik négylábú mellett nőttek fel, vagy más állatokkal folyamatosan érintkeznek sokkal ellenállóbb az immunrendszerük, mint azon társaiknak, akiket „sterilebb” körülmények között nevelnek.

Ezen túl az állattartás nagyban segíti a gyerekek későbbi szocializálódását, így már életük korai szakaszában megtanulhatják, hogyan kell a környezettel könnyedén kapcsolatot teremteni, megtapasztalhatják mivel jár a felelősség, de azt is, hogy a kutya vagy bármilyen állat éppolyan élőlény mint mi emberek: törődést és gondoskodást igényel. Nem utolsó sorban már a nulladik perctől kezdve átélhetik, milyen hálás és szeretetteljes minden háziállat pusztán a mindennapi gondoskodásért cserébe.

Nem utolsó sorban azok gyerekek, akik kutyák vagy macskák mellett nőnek fel nagyobb biztonságérzettel rendelkeznek, ezért a kisgazdik játékosabbak és bátrabbak is társaiknál.

[facebook_like_button]

Múzeumok éjszakája – mi így láttuk

JZS-2014.06.22

 

Minden érzékszervünkre hatott a budapesti Múzeumok éjszakája, ahol Hajós András megtanított minket dalt írni, elveszhettünk Derkovits Gyula belső atmoszférájában, Barabás Lőrinc pedig szinte letrombitálta a képeket a falról, egyedülálló muzikális térré alakítva összeszűkült világunkat. A Magyar Nemzeti Galériában jártunk.

 

Több mint háromszáz helyszínen zajlott tegnap éjjel országszerte a Múzeumok éjszakája, immár tizenkettedik alkalommal. Természetesen ékes fővárosunk is bezsongott, a bőség zavarában pedig – csak viszonyításképp: Budapesten és vidéken csaknem négyezer programmal készültek a kiállítóhelyek  – mi egyetlen helyszínre koncentráltunk: birtokba vettük a Budai várat.

 

A Magyar Nemzeti Galéria hivatalosan este hat órától várta a nagyérdeműt, gondosan összeválogatott programkínálatával pedig a zene és a képzőművészet metszéspontjait helyezte fókuszba – abszolút sikerrel. Az idelátogatók mindenből kaphattak egy kis szeletet, az est megálmodói ugyanis olyan repertoárt állítottak össze, ami minden érzékszervre hatott.

 

 

A Galéria kapuján belépve, nagyjából este hét körül egy új világ tárult elénk: a termek egyetlen összefüggő közösségi térré alakultak, befogadva minden korosztályt, hozzáértőket és egyszerű érdeklődőket egyaránt. Külön turistacsoportokat vonzott már önmagában az a tény is, hogy erre az egyetlen éjszakár az intézet megnyitotta a Kupola Panorámaterászát.

 

A mi esténket viszont egyértelműen Hajós András nyitotta meg, aki mindenáron arról akarta meggyőzni közönségét, hogy a dal- és dalszövegírásnál tulajdonképpen nincs is egyszerűbb feladat a világon: bárki képes rá. Az alkalmi gyorstalpalóhoz a Modern Art Orchestra Session adta az aláfestést, akik a humoristával karöltve valóban meggyőztek minket arról, hogy a „jazz a szabadságról szól”, dalt pedig tulajdonképpen percek alatt lehet komponálni. Az est legmaradandóbb felkonferálása is ekkor hangzott el: „a következő számot Ella Fitzgerald énekelte előttem, de ő belehalt” – Hajós András szerint.

 

Tovább hömpölyögve a tömeggel a Derkovits – A művész és kora című tárlat felé vettük az irányt, ahol Büki Barbara művészettörténész kalauzolta körbe az egyéni művészetéről híres festő és grafikus iránt érdeklődőket. Az áprilisban nyílt kiállításnak nem kevesebb célja van, minthogy eloszlassa a Derkovitsról kialakult téves beidegződéseket: „a művész egyáltalán nem nevezhető elszigetelt festőzseninek, még kevésbé a ’proletár munkásosztály kiemelt alkotójának’” – magyarázta Büki Barbara.

 

 

A tárlat célja, hogy Derkovits Gyula emberi oldalát mutassa be csaknem kétszáz, a festő saját munkáin és kortársainak festményein, fotóin, grafikáin keresztül, új kontextusba helyezve a két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb magyar alkotójának munkásságát.

 

A gyűjtemény több személyes tárgyat is felvonultat, így például olyan kagylóhéjakat is, amiben a művész festékeket kevert, de gyerekkori fotók és korabeli feljegyzések is színesítik a kiállítást. A tárlat egyik kiemelkedő darabja az Én és a feleségem című önarckép, ami belátást enged a művész belső, bizalmi atmoszférájába, alátámasztva ezzel a modern nyugat-európai stílusirányzatokat ötvöző Derkovits mély és bensőséges viszonyát feleségéhez, Dombai Viktóriához.

 

A kiállításon végigandalogva Barabás Lőrinc utánozhatatlan dimenziójába érkeztünk, aki ezúttal is tanúságot adott arról, hogy ő önmagában a két lábon járó, nagybetűs Zene. A produkcióban a hazai jazz színtér kiemelkedő alakja egy loop station segítségével trombitája hangját sokszorozta meg, különböző zenei funkciókban. Zajok, zörejek, a hangszer ritkán hallott, hallatott effektusai keveredtek groove-os témákkal, harmóniákkal, olykor könnyedebb, olykor progresszívabb dallamokkal.

 

A Barabás Lőrinc Trió a maga disszonanciájával végérvényesen lekerekítette az estét: a művész szinte letrombitálta a képeket a falról, egészen egyedülálló muzikális térré alakítva ezzel a Magyar Nemzeti Galériát.

 

 

A kábulatból ocsúdva a Nemzeti Táncszínház felé vettük az irányt, ám útközben alkalmi kórusba botlottunk: a Moon River Frank Sinatra-i magasságokba emelte az utánozhatatlan dunai panorámát.

 

Az esténket végül a Táncszínház előtti tűzzsonglőrök előadásának látványával zártuk, ám a Várban tovább folytatódott a kulturális feltöltődés: a Múzeumok éjszakáján hajnali kettőig tartott a pezsgés.

 

 

Egy biztos: jövőre is ott leszünk!

[facebook_like_button]

Elhunyt Szöllősy-Csák Gergely

2014.06.21.

 

Tragikus hirtelenséggel, 2014. június 20-án elhunyt a Showder Klub korábbi fellépője, Szöllősy-Csák Gergely. A szomorú hírt a Dumaszínház hivatalos Facebook oldalán tette közzé.

 

A tragédia körülményei egyelőre nem ismertek. A fiatal magyar humoristáról egy saját magáról írt jellemzéssel búcsúzott a Dumaszínház. A bejegyzésre máris több százan reagáltak a közösségi oldalon, hogy döbbenetüket és részvétüket fejezzék ki.

 

 

„Titokzatos teológus, művészlelkű bölcsész, a Dumaszínház FC sztárkapusa. Egészséges öniróniával megáldott Sándor György-rajongó, monogramjából akár egy népi hangszer neve is levezethető.

Túlmozgásos útkereső, aki hisz még a minőségi humorban. Sokfélét tanult, kipróbálta a Heti hetest, Repetát kért a Magyar Televízióban, alkalmanként újságot ír.

Állatvédő fekete bárány, aki nem sokat foglalkozik az arculatával, talán ezért is látjuk mindig borostásan. Évtizedekre tervez, nem akar mindent egyszerre megszerezni, viszont jól esik neki az elismerés. Tanítani akar, nem kioktatni, és reméli, egyszer majd az ő személyisége is átjön a képernyőn.

A kutya-macska barátság élharcosa, az intelligens tabudöntögetés Sandokan-ja, az egyetlen élő ember, akinek sikerült a tripla szaltó fél fordulattal, háromévesen. Persze, lehet, hogy csak leszakadt a hinta. Ez még nem tisztázott.”