Kategória: FőoldalKicsi3

 

2014.07.06.

Megdöntötte világhírű nagyapja, Jacques Cousteau néhai híres francia tengerkutató víz alatt élési rekordját unokája, Fabien Cousteau oceanográfus, aki helyi idő szerint szerda délelőtt jött fel a felszínre az Atlanti-óceán mélyén lévő, Aquarius nevű víz alatti laboratóriumban eltöltött 31 nap után.

 

“Jól vagyok. Csak egy kicsit fáradt. Hiányoznak a barátaim és a családom” – mondta rövid nyilatkozatában az oceanográfus, amikor partot ért a Florida legdélibb részén lévő Islamorada szigeten helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.

 

 

Kutatócsoportjával és filmesekkel élt június elseje óta az Egyesült Államok délkeleti részén fekvő Florida Keys szigetcsoport közelében, 20 méter mélyen fekvő laboratóriumban, és naponta órákat töltöttek búvárkodással, hogy tanulmányozzák a klímaváltozásnak a tengerek élővilágára gyakorolt hatásait, illetve azt, milyen hatással van lelkileg a tengermélyén élés az egyénre.

 

 

Két egyetem kutatói dolgoztak vele felváltva: az első két hét után a Floridai Nemzetközi Egyetem (FIU) csoportját felváltották az Északnyugati Egyetem szakértői, akikkel Cousteau szerdán együtt tért vissza a felszínre. A busz méretű Aquarioson, amelyet a FIU működtet, egyszerre hat személy dolgozhatott. Az építményt egykor a NASA használta, hogy felkészítse asztronautáit az űrbéli magányra és súlytalanságra.

 

Forrás: (MTI/AFP/Reuters)

 
[facebook_like_button]

 

2014.07.05.

Brit kutatóknak sikerült megfejteni a vadon élő csimpánzok kommunikációjának – karmozdulatainak – jelentését: az állatok “lexikonjában” 66 karlejtés van, amellyel 19 különféle üzenetet képesek küldeni egymásnak.

 

Ugandában élő csimpánzközösségeket figyeltek meg és vettek filmre a skóciai St. Andrews Egyetem szakemberei, akik több mint 4500 esetet vizsgáltak meg ahhoz, hogy kiderítsék az állatok mozdulatainak jelentését. Kutatásukról szóló tanulmányukat a Current Biology folyóiratban tették közzé.

 

 

Az állatvilágban ez a szándékos kommunikáció egyetlen rögzített formája. Csak az embereknek és a csimpánzoknak van kommunikációs rendszerük, aminek segítségével szándékosan küldenek egymásnak üzenetet. Ezért olyan lenyűgözőek a csimpánzok gesztusai – idézte a BBC honlapja Catherine Hobaitert, a tanulmány társszerzőjét, aki kommunikáció- és közösségimagatartás-fejlődést kutat a skót egyetemen.

Bár korábbi kutatások már kiderítették, hogy az emberszabású majmok és a majmok képesek megérteni komplex információkat más állatok hanghívásából, ezek az állatok valószínűleg nem szándékos kommunikációs üzenetek küldésére használják hangjukat.

“Ez az alapvető különbség a hanghívások és a gesztusok között. Ez valahogy olyan, mint amikor felemelsz egy bögre forró kávét, sikoltasz egyet és megfújod az ujjaidat. Ebből azt értem meg, hogy a kávé forró, de neked nem szükségszerűen állt szándékodban kommunikálni ezt nekem” – magyarázta Hobaiter.

 

 

Néhány csimpánz-karlejtés egyértelmű – folyamatosan azt használják egy szándék közvetítésére. A levélrágást, amikor egy csimpánz kicsiny harapásokat eszik a levelekből, például csak arra használják, hogy értésre adják szexuális udvarlásukat. Sok más jelzés azonban nem egyértelmű: a megragadással azt fejezik ki, hogy a másik hagyjon fel azzal, amit csinál, de azt is jelentheti, hogy másszon fel rá, vagy menjen el onnan.

Bár sok jelzés megmagyarázhatatlan, a kutatók által készítetett felvételekből egyértelműen kiderült, mit akarnak a csimpánzok kommunikálni. Egy felvételen az anya lábát nyújtja nyűgős csemetéjének, azt jelzi, mássz fel rá. Az ifjú állat azonnal anyja hátár ugrik, és együtt mennek tovább.

“Ennek a tanulmánynak a nagy üzenete az, hogy van egy másik faj, amelynek értelemmel bíró kommunikációja van, azaz ez nem csak az emberek esetében egyedülálló… Végül is a csimpánzok szorosabb rokonságban állnak velünk, mint a többi emberszabású majommal, ezért van értelme annak, hogy sokféleképpen igen hasonlóak vagyunk hozzájuk” –  hangoztatta Hobaiter.

 

Forrás: www.bbc.com

 
[facebook_like_button]