Tavasszal tovább növekedett a hepatitis A fertőzéses esetek száma, így idén összesen 288 beteget regisztráltak április végéig, ami kilencszerese a 2008-2011-es évek azonos időszakára vonatkozó középértékének.
A márciusi esetszámokhoz képest áprilisban harmadával nőtt a vírushepatitis megbetegedések száma, amiknek kétharmadát hepatitis A okozta. Mind a havi, mind az év eleje óta nyilvántartásba vett A típusú hepatitis megbetegedések meghaladták a korábbi évek azonos időszakát jellemző értékeket. Az országban a közép-magyarországi régió mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből jelentették a legtöbb hepatitis A esetet.
Május elején nagyszabású hepatitis A megelőzési program indult „Ne sárgulj be!” szlogennel. Ennek célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a fokozott fertőzésveszélyre, az egyre szaporodó megbetegedésekre és a megelőzés lehetőségeire.
Holnaptól irtják a szúnyogokat a Balaton környékén – a tervezett munkálatok péntekig tartanak. Az üdülőrégióban a héten légi kémiai irtás lesz, ami a magas csípésszám miatt már a hét elejétől indokolttá vált. Az idén eddig két biológiai ás két kémiai beavatkozás volt a térségben.
A tervek szerint a Balatonnál szerdától péntekig irtják a szúnyogokat, 18 órától napnyugtáig – tájékoztatta Fekete Gábor, az országos szúnyogirtást kivitelezői oldalról koordináló SZEMP AIR konzorcium projektvezetője a távirati irodát. Amennyiben az időjárás nem teszi lehetővé, hogy a héten elvégezzék a munkát, a gyérítést a következő hétre halasztják, amiről előtte külön értesítést kapnak az érintett önkormányzatok, illetve rajtuk keresztül a térség méhészei.
Fekete Gábor kifejtette, korábban többször problémát okozott a Balatonnál, hogy a rendelkezésre álló keretből gazdálkodva, viszonylag keskeny tóparti sávban tudták csak elvégezni a szúnyogirtást. Most, hogy a katasztrófavédelem átvette az önkormányzatoktól a feladatot, állva a költségeit, lehetővé vált, hogy szélesebb sávban, a korábbi területnek mintegy dupláján hajtsák végre az akciót a Balaton körül.
Az üdülőrégióban a héten légi kémiai irtás lesz, ami a magas csípésszám miatt már a hét elejétől indokolttá vált. Az idén eddig két biológiai ás két kémiai beavatkozás volt a térségben.
Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője az MTI-nek elmondta, tavaly országos szinten 687 ezer hektáron végeztek szúnyogirtást, aminek a költsége 1,23 milliárd forint volt. Az idén a katasztrófavédelem által koordinált, szeptember végéig több ütemben végrehajtott munkát 820 ezer hektáron végzik el a közbeszerzési eljárással kiválasztott kivitelezők, másfél milliárd forintból.
A szóvivő korábbi nyilatkozata szerint az országos szinten összehangolt védekezésre azért van szükség, mert az enyhe tél, illetve a májusi sok csapadék következtében a vízzel borított területeken optimális tenyészhelyek alakultak ki a szúnyogok számára. Az árvízi szúnyogfajok a szokottnál is több petét raktak le a folyók és belvízi területek mentén, ezért extrém mértékű szúnyoginvázióra lehet számítani a nyáron.
További kockázatot jelent, hogy a környező országokban megjelent az ázsiai tigrisszúnyog, és számítani kell arra, hogy ezek a rovarok felbukkannak Magyarországon is, elsősorban a déli és nyugati országrészeken – tette hozzá.
Szerepe lehet a magas stressz-hormon szintnek a meddőség kialakulásában – állapítja meg egy 2010-es amerikai kutatás. A szakemberek szerint a túlzottan feszült környezet okozta károkat azonban a rendszeres sport, a testi érintés vagy a napi relaxációs gyakorlatok is visszájára fordíthatják.
Sajnos egyre gyakoribbak manapság a stressz okozta megbetegedések. Felgyorsult világunkban nem igen jut időnk kikapcsolódni, egy-egy végigdolgozott, feszültséggel teli munkahét után. Nem utolsó sorban mára szinte elvárás, hogy a nők is legalább annyit teljesítsenek adott munkakörben, mint a férfiak, ellenben a legtöbb esetben a gyengébbik nemre hárul a házimunka és a gyermeknevelés oroszlánrésze is, így számukra különösen fontos időt szakítani mind a fizikális, mind a mentális regenerálódásra.
Egy 2010-es kutatás azt is megállapítja, hogy a gyakori érzelmi és agyi feszültség-állapot egyaránt hozzájárulhat a meddőség kialakulásához.Amerikai szakemberek ötszázegy párt figyeltek meg egy éven keresztül. A kísérlet során a résztvevők nyálmintája alapján mindenkinek megállapították a stressz mértékét jelző alfa-amiláz szintjét, majd kimutatták, hogy azok a nők, akiknél ennek aránya magas volt, minden hónapban huszonkilenc százalékkal kisebb eséllyel estek teherbe, mint azok, akiknél az alfa-amiláz szint kisebb értéket mutatott. Egy év sikertelen próbálkozás és változatlanul stresszes életmód folytatása után pedig duplájára nőtt az esélye annak, hogy az előbbi csoportba tartozó nők nem estek teherbe, ami orvosi értelemben már kimeríti a meddőség fogalmát.
A terméketlenségnek azonban nem lehet kizárólagos oka a stressz, mivel nagyban hozzájárul a genetika és egyéb egészségügyi gondok is, emellett pedig egyáltalán nem mellékes szempont, hogy a testi tünetek mellett a betegség lelki hátterét is – szakember segítségével – feltérképezzük. Ennek ellenére tény, hogy az állandó feszültség is hozzájárulhat a meddőség kialakulásához, korántsem elhanyagolható mértékben.
A gyermekvállaláshoz nyugodt és biztos körülmények kellenek mind a szülők, mind a jövőbeni gyermek számára, ezért fontos, hogy a kismamát ne érjék túlzott stressz hatások a munkahelyén. Amennyiben ez nem kivitelezhető, érdemes az otthoni környezetet minél nyugodtabb hellyé varázsolni, hogy legyen hol kipihenni a napközbeni fáradalmakat.
Mindebben a férfiaknak különösen nagy szerepe van. A negatív hatások hárítása nemcsak a leendő anyuka lelkének, a magzatnak is jól esik, nem utolsó sorban már embrió korban definiálja a kicsiben az ideális apaképet. Köztudott az is, hogy nagyobb kedvvel és bátorsággal vállalnak gyermeket azok a nők, akik gyakrabban kapnak bókokat, virágot, ölelést és törődést, mint azok, akik csak „háziasszonynak vannak tartva”.
Az agy későbbi egészségét is védheti a huszonévesen végzett aerob sport, vagyis a futás, az úszás, a kerékpározás – olvasható a BBC hírportálján, amely a Neurology című amerikai szaklap tanulmányát idézte. A cikk szerint a brit Alzheimer-kór Társaság egy szóvivője megjegyezte azt is, hogy egyre több bizonyíték utal rá: a testmozgás csökkenti az emlékezetromlás és a demencia kockázatát, de számos felmérés szerint a középkorúak egészséges életmódja befolyásolja, hogyan alakul az idős kori egészségi állapot.
Számos kutatás alátámasztotta már, hogy a rendszeres testmozgás és az egészséges életmód nem csak az alakunknak és a közérzetünknek tesz jót, hanem serkenti az agyműködést is, így például fél óra kocogás vagy torna után könnyebben mennek a szellemi munkát igénylő feladatok. A közelmúltban a témához kapcsolódva a Neurology című szaklap azonban közzétette egy hosszú távú, nagy létszámú amerikai kutatás eredményeit, mi szerint az agy későbbi egészségét is védheti a huszonévesen végzett aerob sport, vagyis a futás, az úszás, a kerékpározás. A BBC hírportálján megjelent tanulmány szerint azok a mozgásformák, amik fenntartják a szív- és érrendszer fittségét, vagyis az aerob edzések, húsz év elteltével jobb gondolkodási képességeket eredményezhetnek.
„A szív jó egészsége tehát előnyös az agy számára is” – állapítják meg a cikkben.
A Minnesotai Egyetem kutatói a vizsgálat során csaknem háromezer egészséges résztvevőt vizsgáltak meg, akiknek átlagéletkora huszonöt év volt. Az alanyoknak az első évben futógépes kardioteszteken kellett résztvenniük, amiket húsz évvel később megismételtek. Ennek során azt kérték tőlük, hogy próbáljanak meg olyan hosszan futni, amíg csak ki nem merülnek vagy levegő után nem kapkodnak.
A memóriájukat és a gondolkodási képességeiket huszonöt évvel később kognitív tesztekkel mérték fel, majd megállapították: akik tovább tudtak futni a gépen, azok több, mint két évtized után jobb eredményeket értek el a felméréseken még azt követően is, hogy a kutatók kiszűrtek egyes tényezőket, köztük a dohányzást, a cukorbetegséget és a magas koleszterinszintet.
Akiknél kicsi volt az eltérés a húsz év különbséggel elvégzett két kardioteszt eredménye között, azok nagyobb eséllyel teljesítették jobban a kognitív teszteket is.
„Sok tanulmánykimutatta, hogy az egészséges szív- és érrendszer előnyösen befolyásolja az agyműködést. A miénk újabb adatokkal hívja fel a fiatal felnőttek figyelmét arra, hogy a kardiomozgás, a futás, az úszás vagy a biciklizés az agy egészségét is védi” – mondta David Jacobs, a tanulmány szerzője.
brit Alzheimer-kór Társaság egy szóvivője megjegyezte azt is, hogy egyre több bizonyíték utal rá: a testmozgás csökkenti az emlékezetromlás és a demencia kockázatát, de számos felmérés alátámasztotta azt is, hogy a középkorúak egészséges életmódja befolyásolja, hogyan alakul az idős kori egészségi állapot.
Melegben természetes, hogy nő a gyomor- és bélpanaszokat okozó megbetegedések száma.
Nincs hasmenésjárvány Magyarországon – írja a Weborvos. A megbetegedések száma az évszaknak megfelelően alakul – mondta Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályának vezetője csütörtökön az MTI-nek. Ócsai Lajost az MTI azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban kereste meg, amelyek szerint hasmenésjárvány van az országban. A főosztályvezető azt mondta: a múlt hétre és az azt megelőző napokra jellemző meleg időben természetes, hogy nő a gyomor- és bélpanaszokat okozó megbetegedések száma.
Mint ismert, június elején négy megyében jelentettek 3-25 embert érintő gasztroenteritisz-megbetegedéseket, de mint a főosztályvezető hangsúlyozta, ez nem haladja meg az ebben az időszakban általában bejelentett esetek számát.
Ócsai Lajos a megelőzésről szólva kiemelte: nagyon fontos a megszokottnál is gyakoribb kézmosás és az, hogy az ételek – különösen a tojást, tojásfehérjehabot tartalmazók – minél hamarabb hűtőbe kerüljenek. A rossz higiéniai körülmények növelik a megbetegedés kockázatát. A gyerekeknél és az időseknél kiemelten kell figyelni erre, mert a hasmenés következtében náluk fokozott a kiszáradás veszélye – tette hozzá.