Kultúrális térkép kerülhet a Király utca – Kazinczy utca sarkán lévő kétszázötven négyzetméteres tűzfalra. A Színes Város Csoport – amely hat éve legálisan szépíti a várost – újabb művészeti alkotással színesítené a „Kultúra Utcáját”.
http://kozepeuropaivaros.wordpress.com/
Tűzfalfestő pályázatot hirdetett Kazinczy utca címmel Az Élő Erzsébetvárosért Egyesület és a Színes Város Csoport. A felfestésre váró terveknek egyrészt a helyszín sokszínűségéről kell tájékoztatnia az odalátogatókat, másrészt cél az is, hogy az alkotás bővíthető és módosítható legyen – ismertette a kritériumokat Flór Péter a távirati irodával.
A Színes Város Csoport titkára beszélt arról is, hogy a látványterveket május 7-ig várják, de a csoport honlapján (www.szinesvaros.hu) minden egyéb részletről tájékozódni lehet.
A pályázat legfőbb célja, hogy a budapesti Király utca és Kazincy utca sarkán lévő kétszázötven négyzetméteres tűzfalra olyan művészeti alkotás kerüljön, ami mintegy térképként informálja a helyszínen átsétáló magyar és helyi turistákat a városrész értékeiről.
http://welovebudapest.com/
A Kazinczy utcát és környékét mára csak a „Kultúra Utcájaként” emlegetik, ahol mintegy negyven vendéglátóhely várja az odaérkezőket. Emellett számos műemléképület, két egyetem és múzeumok is látogathatók a környéken.
Az erzsébetvárosi tűzfalak színesítésének és művészeti célú hasznosításának ötletét először 2010-ben vetette fel Ocztos István építész, majd pár évvel később az elképzelést már a kerület önkormányzata is felkarolta. Aki pedig nem ismerné a Színes Város Csoportot, annak jó tudnia, hogy az ország első tűzfal- és köztérszínesítő civil szervezetének mondhatja magát, amely eddigi, csaknem hatéves működése alatt egy új, legális, városszépítő mozgalmat indított el Magyarországon.
Az egy ország területére eső legtöbb állatfaj Braziliában található. A dél-amerikai ország hatszáz féle emlősnek, ezerötszáz halfajnak, ezerhatszáz madárfajnak és százezer különböző rovarnak ad otthont.
http://miriadna.com/
A Földön csaknem százötven millió éve élnek aligátorok. Csak Floridában több, mint egy millió példány található.
A Hawaii-szigeteken fellelhető növények nyolcvankilenc százaléka sehol máshol nem található meg a Földön az ökológusok becslése szerint.
Hawaii az elmúlt harminc év során kétszáz hektár új földterülettel gyarapodott a Kilauea vulkánnak köszönhetően, mivel az folyamatos aktivitásával egyre növeli az amerikai sziget alapterületét.
Oroszországban – amely alapterületét tekintve a legnagyobb – korábban tizenegy időzónát határoztak meg, amit mára kilencre csökkentettek.
A szibériai szalamandrák a vérükben található különleges vegyületnek köszönhetően képesek akár mínusz negyven fokos hőmérsékletet is kibírni, sőt akár hibernálni is tudják saját szervezetüket.
Ausztrália mind közül a legveszélyesebb állatok hazája. Területén közel ötszáz nemzeti park található, melyekben harminchat féle mérges pók, húsz fajta mérges kígyó és százharminc erszényes faj él. Köztük a tasmán ördög a világ legnagyobb húsevő erszényes állata.
http://www.travellers-autobarn.com.au/
A szitakötők már a dinoszauruszok korában is léteztek.
A polipnak három szíve van.
A sarki csér az egyedüli vándormadár, amely képes csaknem húszezer kilométeres utat is megtenni, évente kétszer.
Húszezer kalóriát visznek be naponta a Yellowstone Nemzeti Park medvéi.
Minden évben a világon egyedülálló módon tízmillió gyümölcs-denevér gyűlik össze Zambiában, a Kasanka Nemzeti Parkban.
A ciprusfák akár több ezer évig is élnek.
Az aligátorok agya kisebb, mint a szemgolyójuk.
A jegesmedvék harminckét kilométer távolságból is képesek megérezni az élelem szagát.
Motivál, lelkesít, vígasztal, felpörget, lenyugtat, felvilágosít, elszigetel és minden érzelmet kifejez – csak néhány abból a rengeteg jótékony hatásból, amit a zenének köszönhetünk. Igaz lehet az is, hogy mindenkinek van saját dala, amiben magára ismer, amit magáénak érez. Ti is így gondoljátok? Ha nem azért, ha igen azért: íme tíz tény a zenehallgatás mellett.
http://ctmusictherapy.com/
1. A zene növeli a verbális IQ-t és az epilepsziás rohamokat is mérsékli
Vizsgálati eredmények alapján megállapították, hogy azok a 8-13 évesek, akik zeneórákon vesznek részt, fejlettebb verbális IQ-val bírnak azokhoz képest, akik semmilyen hasonló különórára nem járnak, így még egy kutatás alátámasztja a korábbi felvetést, mi szerint a zongora-tanulás egyaránt tökéletesíti a képi és a szóbeli kifejezőkészséget.
Régóta köztudott, hogy a zenehallgatás rendkívül jó hatással van az idegrendszerre és nagyban segíti a roncsolt idegpályák regenerálódását is. A nyugtató dallamok, mint például Mozart zongoraművei öt percen belül kisimítják az idegrendszert és csökkentik az epilepsziás rohamot okozó ingerek hatásait. A harmóniák agykéregre gyakorolt befolyása a következő adatok alapján szavak nélkül is elárulja rendkívüliségének okát: huszonkilenc vizsgált esetből huszonháromnál a rohamaktivitás bizonyítottan a kezelhetőség szintjére csökkent.
2. Aki képes megélni a „lúdbőr-hatást” sokkal nyitottabb a világra
Kit nem rázott még ki a hideg zenétől? Kevesen vannak, akik erre a kérdésre nem-mel válaszolnának. A kiváltott hatás pedig azért különleges és egyedülálló, mert nem befolyásolható, ahogy arról sem tudunk, hogy éppen milyen lelki kapukat nyit meg bennünk egy-egy jól eltalált dallam. Szakemberek szerint a lúdbőr-hatást azok az emberek képesek a leggyakrabban átélni, akik befogadóbbak társaiknál. Tehát a képlet a következő: aki szereti a zenét az nyitott az új tapasztalatok irányába, és aki nyitott a világ dolgaira, az jobban szereti a zenét.
http://www.fanpop.com/
3. Boldogságunk a zenében gyökerezik
Ferguson and Sheldon (2013) kutatása megmutatta, hogy azok, akik tudatosan törekedtek a boldogság érzetének felébresztésére zenehallgatás közben, sokkal feldobottabbak lettek, mint azok, akik passzívan hallgatják ugyanazt a dallamot. Így tehát érdemes elsajátítani az aktív zenehallgatás művészetét, hiszen a zene átélése, a valódi összekapcsolódás az ütemekkel, a hangokkal, a szöveggel, sokkal több érzelmet vált ki, mint a zene „leminősítése” háttérzajjá.
4. A közös éneklés összeköt.
A zene valóban összeköt, összehoz, megerősíti a kötelékeket. Minden közösségi tevékenység során bevett modul az éneklés, ami nem véletlen. Egy vizsgálat szerint ezer, közösen éneklő finn hallgató az átlagnál jobb eredményt ért el az iskolában a kollektív muzikális élménynek köszönhetően. Külön érdekes, hogy azok is pozitív irányba lendültek, akik csak hallgatták az előadást. (Eerola&Eerola, 2013.) Az eredménnyel kapcsolatban Päivi-Sisko Eerola vezető kutató a következőket állapította meg: „A kórusban és a zenekarban való éneklés kedvelt tevékenység a meghosszabbított ének-zene órákon. Más vizsgálatok szerint az emberek nagy megelégedésére szolgál, hogy egymással szinkronba kerülhetnek. Minez növeli a csoporton belüli hovatartozás érzését és lehet, hogy még azokat az embereket is összehozza, akik korábban nem így éreztek.”
5. Nem csak a lélek, hanem a szív is derül tőle!
A zene pozitív hatást mutat a stressz és a szívkoszorúér kezelésével kapcsolatban is. Bradt & Dileo 2009-es kutatásai alapján kiderült, hogy a zenehallgatás csökkenti a szívfrekvenciát, a vérnyomást és a szorongást a szívbetegek esetében. Nem is csoda, hiszen azonnali nyugtató hatásának köszönhetően fizikai, mentális kikapcsolódást okoz. Minden összerándult izomzatot rögtön lazít.
6. Szomorú vs. vidám zene
Amikor a zene áldásos hatását vizsgáljuk, általában a pozitív csengésű, vidám dallamokra asszociálunk. Azonban egy tavalyi kutatás szerint a szomorkás zene élvezetesebb, mert olyan érzelmi egyveleget hoz létre, mely negatív és pozitív töltetű is egyszerre.
7. Még egy szuper erő: projektáció!
Feltételezések szerint, ha pozitív dallamokat hallgatunk, a társaink arcán lefutó érzelmeket, mimikákat a pozitív érzelmek közé soroljuk és ez ugyanígy működik a szomorkásabb dalok esetében is. Tehát projektálódik az az érzelem, amit belül élünk meg a zene kapcsán. Na jó, ez így túlzás, inkább fogalmazzunk úgy, hogy azokat az érzelmeket vesszük észre és kódoljuk inkább, melyek bennünk is kavarognak. Vagyis: ami kint, az van bent, ami fent az van lent…
http://blogs.independent.co.uk/
8. Színezd újra!
Asszociációs képességeken alapuló kutatások feltárták azt is, hogy a zene hatással van a színtársításunkra. Palmer (2013) tanulmánya szerint a vidám dallamok élénk színeket, a szomorkás dallamok a sötét színeket juttatják eszünkbe.
9. Helyreállítja a vizuális figyelmünket!
A stroke-ot túlélők hatvan százalékánál a betegség érintette az agy látómezőjét is. Ezért van az, hogy a beteg elveszti azoknak a tárgyaknak a tudatos érzékelését, melyek az agy sérült oldalához képest a másik oldalon helyezkednek el. Ezt nevezik a vizuális tér felfogási zavarának.
Ám egy tanulmány kitér arra, hogy az ilyen jellegű betegségben szenvedők, ha a kedvenc zenéiket hallgatják, a vizuális figyelem részben helyreáll. Tehát, a zene fontos eszköz lehet a stroke-os betegek rehabilitációja során is.
10. TÁNC BABY, TÁNC
Jöjjenek végül a legfontosabb szereplők cikkünkben: a babák. A gyerekek nagy többsége imádja a zenét és már nagyon korán megmutatja tánctudását is! Remekül tudnak azonosulni a különböző zenei stílusok klasszikusaival és ezzel párhuzamosan rendkívüli módon fejlődnek a különböző készségeik is.
Nem viszket, nem fülled be, nincs kellemetlen szaga, nem nehéz és csak nagyon rövid ideig kell használnunk. Nem találta ki igaz? A csodagipszről van szó, amit három dimenziós nyomtatásos technológiával készítenek.
Futurisztikus, sci-fi filmekből ismerős módszerrel készítette el a török dizájner, Deniz Karasahin az „Osteoid” nevű gipszet. A 3 dimenziós nyomtatásos technológiával készített eszköz felére csökkenti a törött csontok gyógyulási idejét, mivel a merevítő ultrahangot bocsát ki – ennek köszönheti egyébként extra regeneratív hatását is.
Ezen kívül a futurisztikus alkarvédőre hajazó gipsz tartalmaz egy olyan ultrahangos rendszert, ami naponta húsz percen keresztül bocsát ki hullámokat lecsökkentve így a normál gyógyulási időt harmincnyolc százalékra.
Nem utolsó szempont, hogy az eszköz – ha lehet így nevezni – lukacsos kialakítású, így végleg búcsút mondhatunk a kellemetlen szagoknak is, illetve a nem egyszer kibírhatatlan viszketésnek. Súlya jelentősen kisebb hagyományos társáénál, ráadásul még vízálló is.
A betegről a mintát egy szkenner készíti el. Ezt egy számítógépes szoftver digitálisan megtervezi, majd kiprinteli és már kész is.
Képzelje el, hogy egy átlagos reggelen besétál a lakásához legközelebb eső szupermarketbe, leemel a polcról egy üveg almalevet, majd miután jóízűen elfogyasztotta, elégedetten elrágcsálja a borítást. Igen, amiben az almalé volt. Londonban már kitalálták az ehető palackot, ám a forgalomba hozatalig még aludni kell párat.
http://www.hotdog.hu/
Példa nélküli lépést tettek San Francisco-i környezetvédők lobbi tevékenységükkel, amikor meggyőzték Gavin Newsom polgármestert, hogy korlátozza a műanyag felhasználást a városban.
Elsősorban a műanyag szatyrok újrahasznosítását illetően történt jelentős változás, így tehát kizárólag feldolgozható papírzacskóba, természetben lebomló műanyagba vagy többször használatos szatyorba pakolhatnak ezentúl a helyi lakosok.
Az új szabályok bevezetése után több amerikai város is gondolkodik hasonló intézkedések bevezetésén, de a kezdeményezéshez az Európai Unió is csatlakozna.
http://cosmicascension.org/
Ha mindez nem lenne elég, néhány londoni diák már kifejlesztette az ehető palackot is, pontosabban az emészthető folyadék tárolására alkalmas gél állagú anyagot, mely az Ooho nevet kapta. Az eljárás során a vizet zselé szerű anyagba csöpögtetik, ami később vékony burkot von a folyadék köré.
Ahhoz viszont, hogy a kisboltok polcain is találkozhassunk az ehető palackokkal, még aludni kell párat, hiszen nem tisztázott a higiéniai háttér és a bevonat sérülékenységének problematikája is megoldásra vár. Ennek ellenére, a kreatív fiatalok innovációinak köszönhetően, akár radikálisan is visszaeshet a folyadéktárolók előállítási költsége, mely az előzetes kalkulációk szerint mindössze öt forintra rúgna.
