Fehér és barna is lehet, mi az? – a testzsír

 

zzs – 2014.07.02.

Színe van a bennünk lerakodó zsírnak és kutatások szerint nem az a baj, ha el vagyunk hízva, sokkal nagyobb gond ha felpörgött életmódot élünk. A testzsírnak jótékony hatásai is vannak: belső szerveinket védi, szigetel, szabályozza étvágyunkat, nők esetében pedig a menstruációt is. A testzsír legfontosabb tulajdonságai.

 
 

Lehet fehér és lehet barna

A szervezetünk zsírjai többszínűek. Testünkben egyrészt megtalálható a közismert fehérzsír, másrészt a kevésbé ismert barnazsír is. A barnazsír leginkább az újszülötteknél jelentős, funkciója pedig, hogy megakadályozza a hirtelen hőmérséklet vesztést. Felnőtt korban a barnazsír százalék minimálisra csökken szervezetben.

 

testzsir2

 

A kutatások szerint azonban nem minden ember teste raktároz barnazsírtl. Egyelőre az az álláspont, hogy a túlsúlyos szervezet kizárólag fehérzsírt tartalmaz. A jelenség pontos okai még nem ismertek.

 

Ha van zsír, nem fázunk

Mindkét fajta zsírunk képes direkt módon reagálni a hőmérsékletváltozásra. A hőérzet az energia felszabadítás hatására növekszik, illetve alkalmazkodik a külső ingerekhez.

 

A testzsírunk DNS viselkedése befolyásolható

Szervezetünk zsír mennyisége sok esetben genetikailag determinált. Viszont a rendszeres mozgás, az életvitelszerű sportolás képes kikapcsolni egyes, a zsírsejtekért felelős géneket.

 

Nem biztos, hogy anyagcserezavar okozza a testsúlynövekedést

Közismert tény, hogy az anyagcsere folyamatok és a testsúly összefüggésbe hozhatók. Azonban nem minden elhízott ember küzd ilyen gondokkal. Ebből adódóan a metabolikus szindrómában (anyagcserével kapcsolatos tünet-együttes) szenvedőknél az elváltozások már sejtszinten megtörténnek.

 

Őssejt és testzsír

Az embriókban található zsírsejtek nagyon hasonlóak a felnőtt szervezetben megtalálható alkotóelemekkel – figyelte meg a Stanfordi Egyetem kutatócsapata. Így a zsírleszíváskor nyert testzsírból az őssejtek pluripotens típusa (olyan őssejt, mely képes a csíralemez kialakítására és ivarsejtképzésre) kinyerhető.

 

A zsírok sem szeretik a hajtást

Amikor huzamosabb ideig, életvitelszerűen keveset alszunk zsírsejtjeink is elfáradnak. Az alvás befolyásolja a sejtek válaszképességét az inzulinra, ezért elhízhatunk vagy cukorbetegséget is előidézhetünk a túlpörgéssel.

 

Nem az a legrosszabb, ha el vagyunk hízva

Az orvosok leginkább azokért a zsírsejtekért aggódnak, amik a hasi szervek közé rakódnak le és így nem láthatóak kívülről. Ez a jelenség súlyos szív és érrendszeri megbetegedéseket, magas vérnyomást és cukorbetegséget is okozhat.

 

forrás: www.filantropikum.com

 
[facebook_like_button]

Szólj hozzá!