Hónap: 2014 július

ja – 2014.07.17.

Ilkát évek óta ismerem. Tudom milyen szívvel –lélekkel végzi a munkáját, mennyi odaadással fordul a rábízott emberek felé. Együtt készültünk – tízperces kávészünetekben sokat beszélgetve – életünk nagy fordulópontjára az anyaságra is. Mióta kisfiával otthon van, egyedi , különleges ékszereket készít, gyöngyből. Az elkészült darabokat nézve úgy érzem, a keze alól kikerülő ékszerek élnek, alkotójuk saját színes lelkének egy kis darabját leheli beléjük. A hét beszélgetésében ma Pap Ilona mutatkozik be.

„Régi vágy tompa hangja ordít fel hirtelen
Hangját fülem, értelmét szívem fogja
Így vezetve dolgozik a két kezem.
Amorf érzések színes sora ölt formát hát kénytelen
Így kerülnek szépen helyre a gyöngyszemek kezemen”

– Pár sor a honlapodon található bemutatkozó versedből, ahol ha a tovább görgetünk, kiderül, gyönyörű ékszereket készítesz. Hogyan jutott el a folyamat egyszerű hobbitól a tudatos alkotásig?

– Volt  bennem egy erős belső nyomás, indíttatás amit nem lehetett elfojtani. Korábban is érdekeltek már az ékszerek, és időről-időre megfogalmazódott bennem, hogy de jó lenne komolyabban foglalkozni vele. Ám ekkor még nem volt akkora a belső késztetés, hogy teret adjak neki.  Mostanra viszont megérett bennem a vágy olyannyira, hogy kibírhatatlanná vált. Így pedig már nem tudom  magamba visszacsomagolni. Tudni kell, hogy a színes gyöngyök teljes odaadással, figyelemmel kísérve, belső alkotói munkával állnak össze ékszerré. A kisfiam születése után nem sokkal kezdtem el a gyöngyözést, egyszerűen kibuggyantak az ékszerek belőlem.

– A Papillon Ékszer tehát nem egyszerű gyöngyfűzésről szól, hanem – ahogy mondtad – komoly belső alkotói munka. Hogyan tudod belevinni az egyéniséged az alkotásaidba?

– Az ékszerkészítés számomra nagy kihívás és öröm. Az alkotói fázisokban szükség van a képzelőerőmre, a kreativitásom mozgósítására,  nagyvonalúságra,  humorra és teljes odaadásra, bevonódásra, végül pedig az „elszakadásra” is. Megélhetem az alkotás örömét a kitalálástól egészen a kivitelezésig. Az ékszerkészítés mostanra az önkifejezésem egyik eszköze lett, ezért minden darab egy-egy lenyomata a mostani életszakaszaimnak. Éppen ezért minden egyes alkotás mást fejez ki. Vannak persze klasszikus darabok, amikkel nem kockáztatok nagyon, mert valószínűleg sokaknak tetszenek, sokakat megszólítanak. Ám vannak olyan ékszerek is, amik merészebbek, kevésbé szokványosak,  ezeket nagyon szeretem mert megragadnak bizonyos lelkiállapotokat, hangulatokat.

– Az ötleteidet tehát a hétköznapokból meríted. Milyen úton jutsz el az érzéstől az ékszerig?

– Nagyon érdekes és izgatott lelkiállapot, amikor elindulok a beszerző körutamra és megpillantom a gyöngyök sokféleségét. Olyan ez, mint mikor tele van gondolattal a fejed, de nem tudsz egyszerre mindent kimondani és ha elkezdesz beszélni róluk káosz lesz belőle. Ugyanígy van a gyöngyöknél is, eleinte ide–oda kapkodok a bőség zavarában. Nagy feszültség van ebben az állapotban, mert még nem tudom mi lesz a végkifejlet, ám a sokféleség óriási szabadságot is ad. Tehát amikor beszerzem a kalózzsákmányt, először rendet kell teremteni, mert a szabadság nagy teret ad, de előbb–utóbb le kell horgonyoznom valahova, döntést kell hoznom. A képzelőerőm viszont ilyenkor dolgozik csak igazán, szeretem ezt az ötletelős szakaszt, hiszen ekkor még bármilyen ékszer lehet a gyöngyökből. Nagyon élvezem, hogy bármilyen színt, bármilyen formával vegyíthetek, társíthatok, kedvem szerint. Aztán elkezdem felfűzni az egyes elemeket és bár többnyire már megvan a fejemben, mit akarok, mégis előfordul, hogy a végeredmény nekem is meglepetés lesz. A folyamat egészen odáig tart, amíg nem érzem, hogy amit csináltam az jó, tetszik és bízom abban, hogy másoknak is tetszeni fog. Nem engedek ki a kezem alól olyan ékszert,  amit nem érzek.

– Fontos az, hogy mit mivel fűzöl össze? Hogy melyik kőnek mi az eredete, milyen  gyógyhatással rendekezik?

– Amikor  belefogok egy ékszerbe, az ösztöneimre hallgatok és a szépérzékemre, tehát az esztétikumra figyelek. Zsigeri szinten szólítanak  meg  a színek, a formák, a textúra,  és ami összeillik lelki szemeim előtt,  abból lesz az ékszer.  Csak miután elkészült, akkor nézek utána a használt ásvány vagy  kő történetének, hatásának. Tehát ebből a szempontból nem tudatos a felhasználás. Nemrég például egy olyan ásvánnyal dolgoztam, ami többek között segít a dohányzásról való leszokásban, ám elsősorban nem ebből indultam ki. Nem a betegség vagy a káros szenvedély a kiindulási pont,  hanem megálmodok valamit, ami szép, majd kiválasztja valaki magának az ékszert, akit megszólít a darab lelke, szépsége és akinek szüksége van rá, mindennel együtt a darab gyógyító erejére is. A lelkem indít el, utána jön csak az ész.

– Miért pont gyöngyökkel dolgozol?

– A gyöngynek rengeteg típusa van, a sokfélesége miatt választottam.  Legalább annyira fontos szempont a minőség is, hogy az ékszereim  értékállóak  legyenek, mivel maradandót szeretnék létrehozni. Üvegből készült gyönggyel dolgozom, főleg cseh üveggyönggyel – ami a legjobb minőségű – illetve távol-keleti üveggyöngygyel is, amit ásványgyöngyökkel és féldrágakövekkel egészítek ki. Persze az anyagválasztás sem egy lezárt út, hiszen valaminek az elején járok  még.

– Tanultad az ékszerkészítést vagy önmagadtól kísérletezted ki a technikákat?

– Minden úgy kezdődött, hogy egyik nap el kellett mennem bevásárolni rengeteg gyöngyöt. Vettem szakkönyvet is, de alapvetően önmagam fejtem meg és a magam igényei és üteme szerint tanulok. Emellett persze érzem, hogy szeretnék még több újdonságot elsajátítani, más technikákkal megismerkedni.

– Minden ékszerednek nevet adsz. A honlapodon rendszeresen  vannak névadó játékok! Először kitalálod a nevet, vagy elkészíted az ékszert és utána nevezed el?

– A névadó játékokat  közösség formálás miatt találtam ki és a játék öröméért..Miután megszületik az ékszer, csak akkor kap nevet, hiszen én is akkor látom először egyben. Ha előbb találnám ki, keretek közé szorítva  érezném magam, ami ellene mond az ösztöneimnek. Annyiféle korlátozás alatt élek, gyöngyfűzés közben elhárítok mindent ami határt szab. Nekem az ékszer a lényeg, utána jön minden más: a név, az értelmezés, az eredet.

– Van olyan darab, amihez különleges emlék, történet kötődik?

– Mindig azt szeretem a legjobban,  amelyik éppen készül, mert akkor éppen abban vagyok nyakig.Mégis talán leginkább a legelső lávaköves szettet szeretem, pedig nem kapcsolódik hozzá konkrét hangulat. Van egyébként több olyan darab is, aminek elkészítése számomra nagyon emlékezetes, az akkori hangulatom miatt.

– Van egy másfél éves kisfiad. Hol van a közös pont anyaság és ékszerkészítés között?

– Az anyaság hatalmas energiát követel – no meg termel is -, minden szervezés kérdése. Ami biztos, ennél több időm  nem lesz, sőt inkább kevesebb. Ennek ellenére annyira intenzív bennem az alkotási vágy, hogy terveim szerint kisajtolom rá a szükséges időt. Az anyaság sokat változtat rajtam. Érleli a személyiségem, fejleszti a találékonyságom én pedig igyekszem kézzelfoghatóvá tenni azt, amire képes vagyok. A gyereknevelés nap, mint nap döntéshelyzetek sorozatát követeli tőlem és óriási felelősséggel jár. Az ékszerkészítés mindezt játékossá teszi, feltölt és általa megélem a flow –élményt is. A kézzelfoghatóság és az azonnali visszacsatolás most nagyon fontos, hiszen az anyaság „eredménye” sokszor megfoghatatlan, akár a civil hivatásom, mivel az szubjektív dolgokkal van kapcsolatban. Így ezek jól kiegészítik  egymást bennem. Tehát saját örömömre indult az ékszerkészítés, mostanra viszont már túlmutat rajtam, ezért ideje útnak indítani a munkáimat. Bevállaltam, ami vagyok és nagy örömömre pozitívak a visszajelzések, minél bátrabb vagyok, annál több bíztatást és elismerést kapok.

– Az ékszerkészítés mellett az írás is foglalkoztat…

– Igen,  szeretek ezen a csatornán is megszólalni, amikor jön az ihlet. Egy vers született eddig és egy novella, a „Lila szoknyás nő”  története. ( a Papillon ékszer facebook oldalán olvasható – a szerk.)  Amikor van inspirációm, akkor írok,  sokszor az ékszerbe foglalt ásvány eredetéről és gyógyhatásáról is, illetve néha arról a gyógynövényről is, ami hasonló hatással bír.

– Minden ékszernek ismered a gazdáját vagy odaadod  őket idegeneknek is?

– Az ékszer számomra sokkal  több, mint egy kiegészítő. Az ékszer a látványon kívül mindaz, amit belelátunk, beleérzünk, az a lehetőség, ígéret, vágy, amivel a viselője felruházza. Az ékszerekhez személyes élmények, kalandok, történetek tapadnak, ezért mindig a viselője tölti fel eleven élettel, a folyamat  pedig kölcsönös, hiszen az ékszer is öltözteti viselőjét, kiemeli és megerősíti egyéniségét. Úgy tekintek rájuk, mint a fűszerekre, amiknek illata van és bevésődnek gazdáik élményeibe, érzéseibe, vágyaiba, emlékeibe, mint ahogy a szegfűszeg, a vanília vagy a kurkuma illata tapad be a limbikus rendszerünkbe. Az ékszer az érzékeink szinte összes csatornáján megszólít bennünket: különböző textúrája van, ami különböző taktilis élményeket nyújt, magán viseli gazdájának illatát, sőt anyagától függően csilingelhet is, nem beszélve a vizuális élményről és ingerről ingerről. Az ékszereknek múltja van, jelene és jövője. A Papillon ékszerek különlegessége, hogy nálam kezdődik az életük, majd tovább írják saját történetüket másvalakinél. Örülök ha ismerem az illetőt vagy kialakul vele valamiféle  kapcsolatom. Külön hálás vagyok azért, ha tudom hogy jó sorsa lesz annak, amit készítettem, mivel mindegyik egy kis darab az életemből, egy kis darab belőlem, amivel meg tudom szólítani az embereket. Amikor útnak indítom őket, reménykedem, hogy kedves kapcsolat alakul ki ékszer és gazdája között, hogy a számomra oly sok mindent jelentő fülbevaló, gyűrű vagy nyaklánc a tulajdonosa életét is egy kicsit szebbé, színesebbé és szabadabbá teszi.

Ha megtetszett a Papillon ékszervilág és szeretnél még több képet nézegetni, a galériánkban megteheted.

Pap Ilona ékszereiről pedig a Facebook oldalán találsz még részletesebb információkat.

Címkék: ékszer, Papillon, gyöngy, interjú, popupcafe

[facebook_like_button]

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

“Mindig kell egy ferseny, amire tudok edzeni”

Nekem a művészet a legegyszerűbb és legizgalmasabb út

Kleininiger Lilla csodálatos színvilága

Nyomozás, rezső, kalózhajó – Bemutatkozik a krimiestel